zsebi
2015.08.21. 17:46
Megbízási szerződést nem az ügyvezető írta alá megbízott részéről ilyenkor érvényes a szerződés? Nem volt meghatalmazása a szerződés aláírására.
megbízási szerződés
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.08.21. 18:19
Ki kérdezi?
ObudaFan
#
2015.08.22. 06:23
Vélhetően létre sem jött a szerződés (kivéve persze, ha mondjuk nem az ügyvezető, de cégvezető írta alá). Viszont a megbízott, amennyiben kívánja, jóváhagyhatja a szerződést és akkor az létre is jön érvényesen.
zsebi
#
2015.08.22. 21:47
Megbízó kérdezi. Most ilyen érvénytelen szerződésből kifolyólag követelnek bizonyos összeget.
Dr.Attika
#
2015.08.23. 05:53
Akkor sima az ügy. Nem jött létre a szerződés, nyilván a jogszerű megbízó nem hagyja jóvá, így az alapján követelés sem érvényesíthető.
zsebi
#
2015.08.23. 07:46
És ha a megbízó utólag jóváhagyja mert a háttérben megegyeznek hogy osztoznak?
Dr.Attika
#
2015.08.23. 08:23
Akkor a megbízó elköveti a Btk-ba ütköző hűtlen kezelés bűncselekményét.
intentio
#
2016.02.08. 10:30
„st.daat 2016.02.08. 11:00
Tiszteletem !
Egy netes reklámozással foglalkozó cég foglalkoztatna megbízási jogviszonyban. Nekem ez a forma foglalkoztatás teljesen idegen, és pár kérdésre nem tudtam választ találni, talán Önök tudnak segíteni:
• kinek és mikor kell bejelenteni a szerződést?(nav, tb stb)
• a megbízás 7 hónapra szólna, sikeres teljesítés esetén a szerződés lejártával kapnék - a feltételek teljesülése esetén- egy nagyobb összeget, én viszont szeretnék végig a tbj5 szerint biztosított maradni, ergo a szerződés ideje alatt szeretnék a minimálbér harmadát elérő térítést kapni.
• ez hogy működik pontosan, és melyik részt kell figyelembe venni, mint a megjelölt-minimálbér 30%-a- összeg? a 10% költségáltalányos adózást választom majd.
remélem kérdésem érthető, és tudnak is rá válaszolni.
Tisztelettel:
András
”
A megbízónak. Ha a biztosítási jogviszony létrejön.
Tbj. 5. § g) Biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
(Ez alatt a 10%-kal csökkentett összeget kell érteni, ill. viszonyítani a minimálbér 30%-hoz.)
7. § (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
9. § 2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
4. § (1) Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 7. §-a alapján nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
(2) Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni.
(Ez esetben ekkor kell bejelenteni is....)
A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Remélem érthető. :)
Ha nem beszéljen egy könyvelővel...
intentio
#
2016.02.09. 13:37
Hiányos tudásom szerint bejelenteni csak biztosítási jogviszonyt kell.
A szerződés megkötesekor közel sem biztos, hogy a megbízást teljesíti, a megbízási díjat kifizetik és így biztosítottá fog válni. Ez az Ön esetében csak 7 hónap múlva fog kiderülni. Addig nem minősül Tbj. 5. § szerinti biztosítottnak.
Mint ahogyan már idéztem ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni.
Álláspontom szerint az Ön számára előnyösebb lenne, ha havonta díjaznák...
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.02.15. 12:12
?? Miért ne köthetne? Minden ember jogképes... Bizonyos feltétellel még a méhmagzat is.
Vagyon őr
#
2016.03.16. 12:39
Üdvözletem.
Vagyon őr ként dolgozom egy BT -nél.
Vagyon őr
#
2016.03.16. 12:54
Üdvözlöm.
Vagyonőr ként dolgozom egy Személy és VaGYONŐR BT-NÉL.
Öt éve dolgozom nála ebből 2 évig nem, majd 2 évet bevoltam jelentve 4 órában. Ami után minden fizetéskor levett a fizuból 10 000 ft.A csavar 2016. 03 .27 érkezett.
Egy Határozatlan Megbízási szerződés formályában amit
Vissza menőleg 2016.01.01 iratott velem alá. Buta vagyok
Alá írtam. Abban összegként 20 000 ft szerepel.
Felmondási idő nincs kitöltve. Sajnos eggyik reggel
Felidegesített és mérgemben otthagytam csapot papot
Majd közöltem hogy azonnali hatályal felmondok neki.
Tehát szóban írásban nem. Én felhívtam telefonon a mai nap
És közöltem vele hogy mennék a papirokért meg a bent maratt
Pénzemért.Mire azt monta hogy pénzről ne is állmodjak
a papírokat lehet hogy megkapom. És hogy még nekem kellene fizetnem neki.Mit tehetek mongyak fel írásban is?
És akkor nem követelhet ködbért tőlem. Segítségét előre is köszönöm.
ObudaFan
#
2016.03.16. 14:10
Ehhez azért minimum a szerződéseket látni kellene.
Vagyon őr
#
2016.03.16. 15:25
dr. Tarcay Áron . Elküldtem a Szerződésemet az
tarczayaron@freemail.hu címre. Köszönöm a segítséget
spielman3
#
2016.04.11. 19:36
Ha egy cég - pl. kft. - tulajdonosai megbízási szerződéssel alkalmaznának egy személyt vezetőként, de fix bér nélkül, hanem kizárólag a bevételből számított jutalékos alapon, akkor:
- munkajogilag számít ez valamit?
- kell, hogy az illetőnek legyen vállalkozási engedélye vagy máshogyan számlaképes legyen?
- amit kap az számíthat teljes egészében jövedelemnek is?
- ha nem számlaképes egyébként, akkor létrejön konkrétan munkaviszony?
...
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.11. 19:45
Megbízás lesz az, de csak elsőre tűnhet jó ötletnek.
spielman3
#
2016.04.11. 20:03
Tehát megbízás, de akkor a megbízott döntheti el, hogy amit kap, az legyen jövedelem, vagy adjon számlát és akkor neki bevétel mint vállakozó, esetleg végezheti mint egy másik cég alkalmazottja is? És ennek nem is kell benne lennie a megbízési szerződsében?
Vagy pedig ennek benne kell lennie a megbizási szerződésben, és akkor ha azt mint magánszemély írja alá, akkor vagy jövedelme lesz vagy mint egyéni vállakozó bevétele?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.12. 05:16
Nem lehet az ügyvezetői tisztséget egyéni vállalkozásban betölteni. Ez egy sajátos megbízás (társasági jogi jogviszony).
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.04.12. 05:17
Merőben mások a jogok és a kötelezettségek.
lemon
#
2016.09.22. 09:53
Ha vállalkozó megbízást kötött magánszeméllyel vagy céggel, és a megbízási díjat nem a magánszemély ill. cég fizeti meg vállalkozó részére közvetlenül átutalás útján, mert a magánszemély ill. cég megbízott más céget, hogy a teljes ügyét bonyolítsa le, helyette járjon el és a közvetítő teljesíti az utalást. Ilyen esetben a számlát a magánszemély v. a közvetítő részére kell kiállítani, valamint a számlában, hogy rögzítendő, ha a közvetítő cég lesz a vevő, de más személynek nyújtott szolgáltatást fizet ki? A megbízott vállalkozó és a közvetítő cég között nincs semmilyen jogviszony, vagy szerződés. Számvitelileg hogy lehet ezt megoldani?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.09.22. 09:59
Ajaj.
Joanna
#
2017.09.21. 19:32
Kedves Fórumozók!
Szeretnék kérdezni valamit.
Van 8 órás munkahelyem, és mellé megbízási szerződéssel edzői munkát végeznék egy sportegyesületnél. Van egy ilyen mondat a megbízási szerződésben: "A fenti megbízásból eredően a Megbízott a Megbízóval szemben jogigényt nem érvényesít." Ez mit jelent? Olyasmit, hogy például nem perelhetem be, ha nem fizet? Vagy milyen jogigényem lehet(ne) még egy ilyen konstrukcióban?
Köszönettel:
Anna
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.09.21. 20:26
„Ez mit jelent?”
Semmit.
nonolet
#
2017.09.22. 08:38
lemon
Meg KELL kötni a a MÉG hiányzó szerződéseket.
Amik tükrözik a VALÓDI viszonyokat...
Amik nem a valóságot tükrözik, azokat pedig
- módosítani
vagy
- megszüntetni
drbjozsef
#
2017.09.22. 09:20
Egy év híján akár mai kérdés is lehetett volna.
