Biztosítás KGFB kár


Zolly # 2018.04.30. 07:02

Tisztelt Fórumozók!

Elnézést ha rossz helyre írok, de ezt találta a kereső.

Idén februárban a céges gépkocsinkba hátulról belementek. Vétkes elismerte a felelősségét, helyszíni bírságot is kapott. Mivel 6 éves gépjárműről van szó, ezért nem nagyon van ehhez bontott alkatrész, ezért új hátsó ajtó került beszerzésre. Kárszakértő 30%-os avulást irt, ami annyit tesz ki, nekem kell elvileg fizetni a javíttatás 30%-át. Ez a 30% több mint 150.000.- ft-ot tesz ki, de lehet közelebb lesz a 200k-hoz. Mivel az autó kifogástalan állapotban volt a koccanás előtt, ezért nem terveztem a hátsó ajtók cseréjét, ezért nem is akarom lenyelni az avulási összeget. Cégünk nem azért dolgozik, hogy más figyelmetlensége miatt javíttassa a gépkocsijait.

Ennek az autónak most a piaci értéke 1.200.000-1.500.000 közt van, mindegy, hogy új hátsó ajtó van fent, vagy a gyári, nem tudom többért eladni, sőt, mivel karambolos volt, ezért inkább kevesebbért. ( nem szándékozom eladni )

Károkozó biztosítója akkor felvette velem a kapcsolatot, egy nevetséges összeget mondott, ami a felére sem elég. Válaszoltam nekik, nem fogadom el az összeget, és a 30%-os avulást sem. Fentebb írtam, bontott hátsóajtó keresése miatt, csak most került javításra sor, de igy is 5 munkanapot a szervizbe töltött, ezért a kollégám a saját, privát személygépkocsiját használta céges munkára.

Kérdésem: Van e lehetőség, hogy a biztosító kifizesse a teljes kár összegét, továbbá a kollégám privát autójának a futását is?

Válaszokat előre is köszönöm!

nonolet # 2018.04.30. 08:38

A biztosító eleve a teljes kárt fizeti.
Csak hát vita esetén neked kell PERKÉPES módon bizonyítani, hogy mi és mennyi a konkrét károd...
(mondjuk ezt céget vezető emberként illene tudnod)

Szóval: írd össze a bizonyítható károd és kérd a megtérítését.

Viszont az avulás az nem valós kár.
Hisz egy 6 éves ajtó piaci érteke nem azonos az újjéval.
A tényleges károd csak a 6 éves ajtó piaci értéke.

Ezért az avulást nem is fogod megkapni kártérítés címén.
Az jogos levonás egy új ajtó beépítése esetén.

A te céged vajon új áron térítené-e a kárt, egy 6 éves használt cuccért?!

- -

HA valamivel nem értesz egyet a másik féllel akkor jogállamban perben lehet kérni a bíróság ítéletét.
HA igazad van pert nyersz és a másik fél teljesít.
HA nincs igazad, akkor meg te szívsz végül.
Ennyi.
(mondjuk céget vezető emberként ezt is illene tudnod)

Zolly # 2018.05.01. 05:10

Tisztelt nonolet!

Mivel nem tudom még, mennyi lesz a végösszeg, ezért csak hozzávetőlegesen tudom, kb mennyi lesz. Na ezért nem tudom, mint cégvezető. :)

Én ezzel az avulással nem értek egyet, és ahogy nézegetem a különféle oldalakat, lényegében csak nálunk divat, külföldön nem nagyon. Ergo, a biztosító társaságok éves szinten milliárdokat húznak le a károsultakról, avulásra hivatkozva, ami a megítélésem szerint jogtalan és etikátlan.

Ha a cégünk a munkánk során valahol kárt okoz, akkor egyértelmű, hogy a teljes kár megtéríti. Azaz a biztosító, de ha az avulást nézzük, akkor még az ügyfélnek kéne fizetni nekünk?! ( sarkítva )

gerbera317 # 2018.05.01. 06:51

A javíttatás annyiba került, amennyibe került. A biztosító által nem térített kárt követelheted a károkozón. Például fizetési meghagyással.

nonolet # 2018.05.01. 11:04

"Én ezzel az avulással nem értek egyet,"

...és akkor mi van?
Jelenleg ez a rendszer működik nálunk.

Indítványozd a jogszabály módosítását.

nonolet # 2018.05.01. 11:07

"A biztosító által nem térített kárt követelheted a károkozón. Például fizetési meghagyással."

Akkor viszont a biztosítón is követelheti!
Hisz a biztosító áll a károkozó helyén az ügyben.

De a károkozón sem tudja behajtani, mert nem kár az avulás.

Zolly # 2018.05.01. 12:47

"Jelenleg ez a rendszer működik nálunk.

Indítványozd a jogszabály módosítását."

Na ez az! Hol van leírva ez a jogszabály?

drbjozsef # 2018.05.01. 14:13

Zolly,

A Ptk. megfelelő szabályait alkalmazzák a biztosítók, ezt a biztosítási törvény is lehetővé teszi számukra.

Ptk. 6:579. § [Jogalap nélküli gazdagodás]

Ez egy ezer éves jogszabály, az a baj, hogy a biztosítók szeretik ezt kiterjesztve alkalmazni, például akkor is, amikor a cserélendő és az új alkatrész ára közötti különbséget számolják, miközben a teljes autó értékét egy fillérrel sem növeli az új alkatrész.

Esetedben is határeset a dolog. Ha az új ajtó beépítése nem növeli az autó teljes értékét, akkor nem teljesen jogos.

Ha nem tetszik, pereld be a biztosítót.

Zolly # 2018.05.02. 04:39

Tisztelt drbjozsef!

Nagyon szépen köszönöm. Átolvastam, háááát .... tényleg jó régi. Ez olyan, mintha én próbálnám a munkám során érvényesíteni a 81-es szabványt. Lehet, de mégsem, de mégis, sőt kötelező, de mégsem. :) Ilyenkor kérjük ki az ÉMI hivatalos álláspontját, de sokszor ott sem egyértelmű. :)

nonolet # 2018.05.02. 08:09

Zolly

A szabvány nem kötelező... senkire nézve.

A törvény viszont igen.

Zolly # 2018.05.02. 12:17

nonolet!

"A szabvány nem kötelező... senkire nézve." Ugye ezt nem komolyan gondolja. :)

drbjozsef # 2018.05.02. 13:10

Szerintem teljesen.
Nemcsak azért, mert nonolet a hülyeséget is teljesen komolyan gondolja.

A szabvány maga senkire nézve sem kötelező. Ha van kötelező szabvány, azt pont törvény írja el, és az az, ami miatt valami mindenkire kötelező. A szabvány önmagában egy útmutató. Kötelezővé törvény teheti, ezért nem is minden szabvány kötelező.

nonolet # 2018.05.02. 13:36

Zoly

Pedig de...
A szabvány alkalmazása ÖNKÉNTES alapesetként.

Törvény titkán írja elő kötelezően az alkalmazását.

A megrendelővel kötött szerződés viszont gyakran.
Szinte mindig...
Kivéve, ha pont egy nem szabványos megoldás kell neki.

De ez mérnökként létezve ALAPISMERET!!!
Sőt már szakmunkásként is az.

Szóval, a nagy arcod alapra kéne tenned...

nonolet # 2018.05.02. 13:36

Törvény RITKÁN írja elő kötelezően az alkalmazását.

Zolly # 2018.05.03. 04:37

Mi van a kormányrendeletekkel?

Nonolet! Mikor őriztünk együtt libát?

drbjozsef # 2018.05.03. 07:40

Igazad van.
Pontosítok : jogszabály tehet kötelezővé szabványokat.

Ettől persze a lényeg ugyanaz.

Zolly # 2018.05.03. 14:12

Na ezaz! Ha a jogszabály kimondja a szabványokat, akkor ugye nincs miről mellébeszélni. De ha a kormányrendeletet két egymástól független akkreditál szervezet máshogy értelmez? Ha kikérem a felügyelet véleményét, és ott sem egyértelmű, akkor a kormányrendeletben van a hiba?

Jelen esetemben engem kell, hogy védjen a lent említett jogszabály, mivel nem akarok rajtuk meggazdagodni, csak a károm teljes összegét szeretném, ráadásul én egy árva forintot sem fogok tőlük látni, hisz az egészet a szerviz rendezi, de ezt kihasználva, a biztosító társaságok akarnak rólam, mint károsultról, pénz leszedni, átvitt értelembe.

nonolet # 2018.05.03. 18:01

"De ha a kormányrendeletet két egymástól független akkreditál szervezet máshogy értelmez? "

Az pech.

Válasz közülük.
Vagy használd a saját értelmezésed...

Vita esetén majd a bíróság dönt.
Mivel kötelező érvénnyel csak bíróság értelmezheti a jogszabályt.

"Ha kikérem a felügyelet véleményét, és ott sem egyértelmű, akkor a kormányrendeletben van a hiba?"

Lehet... bár kicsi az esélye.

Azonban ilyen esetben a felügyelet véleménye se számít a jog szemében, ha balhé lesz.
(ezt mindig bele is írják a végébe a véleményüknek!)

A felügyeleti vélemény is csak egy iránymutatás a számodra.
A törvényt ugyanis neked MINT ALKALMAZÓNAK kell helyesen értelmezned.
Önállóan vagy szakembert igénybe véve.

Azonban a döntés és a felelősség a tiéd!
Kizárólag.

Akkor is, ha szakember véleményére alapoztál.
Ez csak enyhítő körülmény...

- -

Nyilván más kérdés, ha az arra jogosulttól UTASÍTÁSBA/PARANCSBA kapod a használandó megoldást.
De még ekkor is vannak esetek, amikor ellent kell mondanod...