felszámoló képviseleti joga a felszámolás befejezése után

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2006.05.16. 21:36

VAgyonrendezési eljárást kifejezetten hivatalbóli törlés esetén lehet indítani, analógia alkalmazása meg igencsak kétséges lenne.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.16. 19:48

méltányosság: egyébként tényleg beteg egy világban élünk mézd meg olyan formalizált a jogi eljáros hogy katsztrófa
büntetős hasonlatokat száz számra tudunk hozni kedvencem cop killer császár előd
de apolgári jogban is az van hogy ha írsz egy szerződést nem igaztán lebeg ott a szemede előtt a Ptk 200§ 2) bek a főnököm szokta mondani hogy ezt nem jegyzi ellen mert... jogilag semmi sem tiltott csak éppen az összessége és az elért célok azok ízléskérdése
de láthatod végül dr. T. M szerződését semítéltékm meg olyannyira durván
valahogy nem érzem jogalkalmazásban ezeket az általános értékeket

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.16. 19:36

Az Inytv 62. § a)-ra gondolsz? Én arra abban az van hogy „nyilvántartott jogát sérti” és ez e mi esetünkben nem nyilvántartott jog az ügyészre nem is merek gondolni isten mentsen tőlük

A vagyonrendezési eljárás [58/C. § (1) bek] az szerintem a hivatalbóli törlésre vonatkozik /ma törlési eljáráskánt szabályozza a Ctv. 56. §/ az egész más szituáció hiszen ezen a CB által alkalmazott szankció esetén nincs felszámolás végelszámolás hisz leggyakrabban olyan okok vezetnek a megszűnésre ami alapján nagy vealószínűség szerint nincs vagyon a cégben

egyébként szerinted jónak mutatkozik az előbb felvázolt kereset jogalapja?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.16. 18:46

Szvsz „"akinek a jogát határozat sérti”" fordulat értelmezésébe beleférnek a volt részvényesek, akik a törlés eredményeként tulajdonjogot szeretnének szerezni. De ha őket esetleg nem illetné meg a keresetjog, úgy még mindig ott van az ügyész, aki az Inytv. 62. § (1) c. szerint jogosult. (Azt hiszem, abban nin cs nézetkülönbségköztünk, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzése érvénytelen.)

A vagyonrendezési eljárásról Ctv. 58/C-58/G § rendelkezik. Meglehetősen hasonlít a felszámolási eljáráshoz, attól elsősorban abban különbözik, hogy nincs jogutód nélkül megszüntetndő cég, és leginkább abban hasonlít, hogy az utólag előkerült vagyont a hitelezők között osztják fel. (Tehát nem a volt tulajdonosok között.)

A méltányosság szerintem egy olyan alapelv, amelynek át kell hatnia a jog egészét. :)

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.16. 13:53

Kovács_Béla_Sándor

A lényeg az hogy törlést /ami közigazgatási kollégium elé tartozik/ nem lehet kérni még bíróságtól sem hiszen az Inytv. Igen szűkre szabja a jogosultakat körét. Inytv - 62-63 §
Tehát ez durva de nem járható út.
Marad szerintem a tulajdonjog megállapítása iránti per és bejegyzés tűrése iránti kötelezés. Írod hogy vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni szerintem ez az a per. /Ezt avgyanrendezési eljárást fejtsd ki bőveben ha mást értesz ez alatt/
A megszűnt rt. azért nem lehet újra tulajdonos mert ez nem törlés hanem a részvényesek javára szóló per. Azért ők a tulajdonosok mert a megszűnéskor még az rt. volt a tulajdonos hiszen az ingatlan nyilvántartásból nem törölték csak pár évvel a megszűnése után egy már ismertetett felszámolói dokumentum alapján.

Azaz úgy gondolom hogy egy ilyen per megindítása részvényesek javát szolgálja.

Egyébként a méltányosság szerintem mindig egy a fő rendelkezés alóli kivétel valamilyen speciális okok miatt…
A Jóhiszeműség és tisztesség a jó erkölcs pedig alapelvi szintű szabályok amit a közvetve társadalom /közvetlenül a joggyakorlat tölt meg tratalomal/ azaz a korhoz igazodik ma jó erkölcs mint tudjuk látjuk sehol sincs /úgy a közéletben mint a hétköznapokban az a menő akinek sok pénze és hatalma van mindegy hogy miként tett rá szert/
Egyébként jelen okfejtésem nem hiszem hogy ütköznének ezen szabályokkal hiszen pusztán a jogi racionalitás talaján mozog
Másrészt felszámolás során jóval áron alul értékesítik az ingatlanokat /ez inkább aggályos/

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.16. 07:58

Azt hiszem, az eset jogilag három egymással összefüggő kérdésre bontható.
Az első a legegyszerűbb, a felszámolóbiztos - pláne a felszámoló vezérigazgatója - a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés jogerőre emelkedése után felszámolt társaság nevében jognyilatkozatokat érvényesen nem tehet. (Már csak azért sem, mert a társaság nem is létezik, jogutód nélkül megszűnt.)
Ebből következik, hogy az ingatlannyilvántartásba történt bejegyzés érvénytelen. Véleményem szerint a törlést a volt részvényesek a törlést a földhivataltól nem, csak a bíróságtól kérhetik. Ám az általuk esetleg megindított perbe a vevő is beavatkozhat. A per várható eredményeként a bejegyzést törlik.
Az ingatlannyilvántartásban ismét a már megszűnt rt fog szerepelni - és ez a harmadik probléma. A Ctv. szerint, ha a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyon kerül elő, amelynek a cég volt a tulajdonosa, vagyonrendezési eljárás folytatható le. Ennek kezdeményezésére a volt részvényesek és a vevő is jogosult. A vevő azonban nem tulajdoni igényt támaszthat, hanem hitelezőként léphet fel - a többiekkel együtt.

Mindezek alapján úgy vélem, az eljárás indítása sem a volt részvényesek sem a vevő számára nem előnyös. Előbbiek nem kapnának semmit, utóbbi pedig legfeljebb az általa egyszer már kifizetett vételár töredékéhez juthatna hozzá. (Neki az egyetlen esélye az lenne, ha a többi hitelező ebben az eljárásban nem lépne fel. De azt hiszem, ez nem túl valószínű.)

Az ingatlan-nyilvántartási igények anyagi jellegűek, tehát nem évülnek el.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.16. 07:19

A méltányosság (l. még: equity) igenis jogi fogalom, ha nem is jogi műszó.

Magyaroszágon pedig az emberek jóerkölcse olyan, hogy vannak, akik képesek pert indítani egy olyan ingatlan tulajdonjogáért, amelyről tudva tudják, hogy egyszer már eladták, a vételárat elköltötték. És én még ezt sem tartom megdöbbentőnek, nemhogy a földhivatal talán jogszerűtlen intézkedését.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.16. 05:17

még valami az 5 éves határidő jogvesztő vagy elévülési jellegű ?

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.16. 05:14

Kovács_Béla_Sándor
a méltánytalanság nem jogi fogalom ott van ugye gumi szabályként a jóerkölcs -ami jelen esetre nem vonatkoztatható- de tudjuk magyarországon milyen az emberek jóerkölcse

obudafan akkor szerinted a részvényesek nevében indítsam meg a pert?
szerinted minden részvényesnek perben kell állnia? mi van ha pl. nincs meg az eggyik akkor az ő része az ingatlanból uratlan lesz
egyébként megdöbbentő de a földhivatal a volt felstzámoló cég vezérigazgatójának /ellenjegyzett/ a bejegyzési engedélye alapján jegyezte be a tulajdonjogot

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.15. 22:18

Hmm. Ez rendkívül méltánytalan lenne a vevővel szemben. Olyannyira, hogy nem hiszem, hogy ez lenne az eset megoldása. Kicsit utána kell nézzek.

ObudaFan # 2006.05.15. 18:55

Az ingatlan-adásvétellel a kötelem hiába jött létre, mert a bejegyzéshez vagy hozzájáruló nyilatkozat, vagy ítélet kell. Hozzájáruló nyilatkozatot a már megszűnt rt. nem fog tudni adni, perelni meg nem lehet, mert nem jogképes már. Így aztán marad az, hogy a megmaradt társasági vagyont fel kell osztani a tagok között, akik viszont annak erejéig a tartozásokért még 5 évig felelnek. Nincs jobb.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.15. 15:00

Áá. A volt tulajdonosok nem jogutódai a felszámolt rt-nek, tehát a tulajdon átszállása sem lehet ilyen egyszerű. Ráadásul ha a bejegyzésre nem is került sor, maga az ingatlanadásvétellel a kötelem létrejött, tehát az rt - úgy mondom, ha még létezne - a szerződés értelmében mint szolgáltatással tartozik az ingatlannal a vevőnek.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.15. 12:37

obudafan
szerinted is annak ellenére hogy rossz bejegyzési engedély alapján bejegyezték a vevő tulajdonjogát a rt volt részvényesei az ingatlan tulajdonosai?

ObudaFan # 2006.05.11. 19:07

Már ott hibázott, hogy amíg a nyilatkozatot meg nem adta, befejezte az eljárást.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.11. 11:23

semmi ötletetek?

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.11. 10:43

?

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2006.05.11. 07:44

Felszámoló cég vezérigazgatója a felszámolási eljárás befejezése után adhat e ki nyilatkozatot az általa felszámolt és jogutód nélkül megszűnt cég vonatkozásában
Konkrétan a megszűnt cég korábban eladott de az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonos változással kapcsolatosan át nem jegyezett ingatlanra vonatkozó bejegyzési engedélyt?
Szerintem nem hisz a felszámolási eljárás befejezésével minden képviseleti jogosultsága megszűnt; de kíváncsi vagyok a véleményetekre van e valami speciális szabály?