biztosítási intézkedés


klaus # 2006.06.19. 12:54

Ok, és azért kösz az ide való közlésed is.

Esetleg - lécci! - arra válaszolnál itt, ide, hogy:
a biztosítási intézkedés elrendelésének eseteit taglaló Vht. rész - a jogászi meglátásod, szakmai véleményed szerint - vajon tudatosan nem a bizonyítja szót használja ott, ahol az 'igazolja' szót használja?, s hogy miért.

Erre - ha - légyszíves.

Így-is, úgy-is kösz.

ObudaFan # 2006.06.17. 09:42

Ahhoz azért nem szólok hozzá, mert egy kissé túl elméleti. :)

klaus # 2006.06.14. 18:40

Igen, köszönöm, és emlékezem. Amit írtál, - asszem - értem. Formailag ugyanakkor felvetődik bennem a kérdés. A "B" perben való használat meg annyiban új, hogy aott az 'ugyanazon perben termelődött' jelző az irat elött nem áll meg, s ezért a fölvetés.

Esetleg az igazol - bizonyít jelentéstartalmakhoz is ha hozzásziolnál.

Mindkettőtöknek köszönet!

ObudaFan # 2006.06.14. 17:35

Az a helyzet, amit már írtam, hogy bizonyítékként ezek A és B perben is felhasználhatóak, de biztosítási intézkedés alapjául nem szolgálhatnak véleményem szerint.

monalisa1 # 2006.06.14. 15:50

Az egyik esetben elismeri, mert lehet hogy "csak" tettestársként szerepel, míg a másikban már a "balhét" teljes egészében vele akarják elvítetni = körömszakadtáig tagad...

Nem mindegy megúszni valamit feltételes büntetéssel, míg tán kemény börtönévek elé néz...

monalisa1 # 2006.06.14. 15:47

Tanuként sem lehet hamis választ adni (...), így amit ott mondott annak meg kell állnia a másik ügyben- egy okiratban is.

klaus # 2006.06.14. 14:50

Kedves Monalista1, köszi az írást!

A két ügyben - (bocs: tök) - ugyan az a bizonyítási kérdés, csak más a jogalap.
A két bíró azért más - vagy legalábbis, ... személyében nem azonos.
"Az egyik ügy során elismeri, a másik ügy során körömszakadtáig tagadja..." ”- így van, ilyen is van (jogcímkérdésben) (konkrét ügy), de itt arra kérdeztem volna, ill. arra próbáltam kérdezni, hogy az egyikben tett nyilatkozat, tanúkénti, ha jkv-bvan benne van, a másikban közokirati, vagy legalább teljes bizonyító erejű magánokirati erővel bírhat-e, eshet-e latba? Ez lenne a főkérdés?
Tehát ha erre (is) lennél szíves írni - de nagyonkösz az eddigiekre is.

Tehát egy másik(A) eljárásban tett tanúnyilatkozatban közölt állítás milyen bizonyxítóerővel bír(hat) egy másik(B) eljárás során? Asszem ez lenne a kérdésem.
Mennyiben lehet figyun kívül hagyni egy - ilyen - bizilehetőséget, pláne ha hivatkoznak rája?
Kötődik-e ehhez, az ilyenhez vmi "kötelezően figyelembe-veendő"-ség, vagy ilyesmi. Lehet ez jókora baromságnak (csacskaságnak) tűnik, nade mégis.?
(csak azért, mert előzőekben K-B-S (pontatlan névírásért bocs), mintha olyasmit említett volna, hogy közokirathoz, meg teljes biz.erejű magánokirathoz - ellenkező bizonyításáig - kötődik a hivatalos vélelem, vagy ilyesmi.
Hogyan van ez?

Na, köszi, ha írsz!
Érdeklődve..., várva válaszod, ... mneg persze másokét is.
Köszi!

monalisa1 # 2006.06.14. 14:34

Nem biztos, hogy a B ügyben felteendő kérdés és válasz azonos lesz az A ügyben már feltett - és jegyzőkönyvileg rögzített kérdésre adott válasszal.

Az egyik ügy során elismeri, a másik ügy során körömszakadtáig tagadja...

természetesen a B ügyben lehet hívatkozni az A ügy jegyzőkönyvére - aztán majd a bírói mérlegelés...

Még akkor is, ha netán mindkét esetben ugyanaz az eljáró bíró.

klaus # 2006.06.14. 14:10

Előzőeket még tovább emésztve, fölmerült a köv. kérdés, ... ha válaszolnátok rá, lécci!:

Azt talán már fogom, hogy egy per során az egyik féltől származó nyilatkozatok, - mégha az a tárgyalási jkv-ban szerepel is, - nem igazán kóser, és elegendő a vele szemben elérni kívánt biztosítási intézkedés kérvényezése során. Ez OK. (egyébként sajna.)
A kérdésem az, hogy egy teljesen más (legyen B jelű) eljárásban ezek, az egyik (az A jelű) (előző, de más jogalapbóli igényért folyó) eljárás során tett peres nyilatkozatok, nyilatkozatai ugyanannak a cégnek érdemben használhatóak-e, ha bírósági tárgyalási jkv. rögzíti azokat?

(Tehát két eljárás fut, az egyikben tett nyilatkozatai ugyanannak a félnek fölhasználhatóak-e a másik eljárásban, ... esetleg súlyosabb bizonyítóerővel, amennyiben az a tárgyalási jkv-ben is, mint tanúszöveg szerepel?)

klaus # 2006.06.01. 21:16

Hát kösz. Így már pedzem.

... kicsit emésztem, aztán még kérdeznék.
Köszi+Üdv!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.01. 18:45

Ja: és nem. Nem a "maximált bizonyító erő". A közokiratban illetve a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltakat a bíróság ellenkező bizonyításig valónak fogadja el, a tanúvallomással vagy a felek állításaival kapcsolatban ilyen kötelezettsége nincs.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.01. 18:41

Az nem következő tárgyalás ám eljárásjogi szempontból, hanem folytatólagos. De ez a kisebb baj. A nagyobb az, hogy egy ilyen tárgyalási jegyzőkönyv - mint közokirat - azt tanúsítja, hogy a benne foglalt cselekmények megtörténtek, a nyilatkozatok elhangzottak. Ám nem bizonyítja a nyilatkozatok valóságtartalmát - így a keresetben szereplő követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát.

Mi lenne ha inkább ideiglenes intézkedést kérnél?

klaus # 2006.06.01. 10:53

Kedves Kovács Béla Sándor,
ha az (előző tárgyalás jegyzőkönyve) a cégvezető tanúvallomása beismerést tartalmaz egy dologra, ... konkrétan miért lenne fura azt az alábbi módon figyelembe venni? Komolyan, miért? Mi az akadálya? (hiszen közokiratban van, és "igazolásra" meg alkalmas, nem?)

OK, értem, ha 'lököttséget' kérdezek, de ... légyszíves írjátok meg, hogy:

  • ha folytatólagos, avgy halasztott is a tárgyalás, az előző tárgyalási rész jegyzőkönyvét - ami tanúvallomást tartalmaz - miért ne vehetnék figyelembe, s pláne ha az közokirat?
  • Nem arról van szó, hogy a Vht. előír bizonyos bizonyítottsági szintet, (ilyen a közokiratiság, avgy a teljes biz.erejű magánokirat,) és ezt kell produkálni legalább. Ha ez igaz, az előző tárgyalás jegyzőkönyvében rögzített - lényegében elismerést tartalmazó - vallomás (akár elvi megközelítésben) mi az oka, hogy nem jó, nem elég?
  • A fél bármilyen előző, (akár írott, akár szóbeli) nyilatkozatánál a bíróságon, idézésre, a tárgyaló bíró szemébe mondott, azzal egyező közlése/állítása nem a maximált bizonyítóerő? Legalább is 'formailag'?
  • Ha két tanú előtt írok vmit alá, az miért lenne erősebb, mint ha az aláírandóval egyező nyilatkozatot a bíróságon, tárgyaláson teszem meg, úgy, hogy az a jegyzőkönyvben is szerepel? Miért?
Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.01. 09:36

Az azért érdekes lenne, ha egy tárgyaláson ugyanazon tárgyalás jegyzőkönyvét - mint okiratot - vennének figyelembe biztosítási intézkedés alapjául.

klaus # 2006.06.01. 06:38

Kedves ObudaFan,

Kösz amiket írtál, ugyanakkor amit az alábbi pár sorodban mondsz,
Nyilvánvaló a szabályból, hogy a tanúvallomással igazolt követelés erre nem elég, hanem a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt létrehozó szerződésnek kell megfelelnie ezeknek a követelményeknek.
abból azt fejtsd ki légyszi, hogy ha az egyik peres fél csatolja be a követelés alapjául szolgáló szerződést, valamint az annak teljesítését is igazoló papírost is, - ráadásul tárgyaláson - akkor azt miért nem lehet úgy tekinteni, mint a tárgyalási jegyzőkönyv része (pl. A/2 szám alatt), s a tárgyalási jegyzőkönyv meg közokirat, nem? (bíróság adja ki)
Ez meg - úgy tűnik - megfelelhet a tv-i elvárásnak, hiszen közokirat, és a követelés alapjául szolgáló szerződést meg tudja igazolni (ha nem is közokirati súllyal).
Van-e jelentősége annak, hogy az "igazolni" szót használja a törvény, nem pedig a pl. közokirattal bizonyítja? Ennyiben - úgy tűnik - mintha "eősebb" elvárást írnál az idézett részben.

Azért kösz.

ObudaFan # 2006.05.31. 17:06

Perben remek bizonyíték, de biztosítási intézkedésre szerintem sem alkalmas.

klaus # 2006.05.31. 17:01

Ha teszek egy nyilatkozatot, vallomást, tanúként, kioktatva, stb. bíróság előtt, tárgyaláson - az önálló bizonyítóerővel velem, tanúvallomást tevővel szemben nem bír? ... ez érdekes. Miért nem?

Egyébként az utóbbira - a kivastagított verzióra - gondoltam.

A tanúvallomással igazolt követelés akkor sem elég, ha maga a tartozó fél igazolja le a tartozását??? (Pl. cégvezető tanú, és a cég tartozásából, szerződéses viszonyairól beszél.)
Szintén ilyen (ilyennek tűnik), ha a cég nevében eljáró ügyvéd tesz nyilatkozatot, iratot a bíróság felé - az, mivel a céget képviseli, nem totálius bizonyítóerő? Nem totálisan a cég álláspontját, mint általa elfogadottat tükrözi? ha nem, miért nem?

Bocs ha értetlen vagyok, de elég furcs amit írsz.

ObudaFan # 2006.05.31. 16:34

Se több, se kevesebb. A képviselő nyilatkozata, csakúgy, mint a képviselt fél nyilatkozata önálló bizonyító erővel nem bír.

Biztosítási intézkedés akkor rendelhetô el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként szerint végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetôség, mert

  • a határozat még nem jogerôs, vagy nem elôzetesen végrehajtható, illetôleg
  • a határozat jogerôs ugyan, de a teljesítési határidô még nem telt le.

A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat alapján - a megfelelô feltételek esetén - a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.
Biztosítási intézkedés rendelhetô el akkor is, ha a követelés olyan bírósági határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni.

Biztosítási intézkedés rendelhetô el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál

  • házassági vagyonjogi keresetet indítottak,
  • egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal igazolták.

Nyilvánvaló a szabályból, hogy a tanúvallomással igazolt követelés erre nem elég, hanem a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt létrehozó szerződésnek kell megfelelnie ezeknek a követelményeknek.

klaus # 2006.05.31. 16:10

Biztosítási intézkedést kérek folyamatban lévő peres ügyben a bíróságtól, hivatkozván az ellenfél eljárás során tett - jkv-ban is rögzített és részben beadványaiban föllelhető - nyilatkozataira.
A bíró elutasítása indokaként azt jelöli meg végzésében, hogy a Vht. alaki igényeinek nem felel meg a hivatkozásom, az sem nem közokirat, sem nem teljes bizonyító erejű magánokirat.
Per során, tárgyaláson tett tanúvallomás, jogi képviselő beadványa, annak melléklete - mint okirat - milyen besorolást kap? Annak bizonyító ereje, vagy igazoló ereje az azt tevő fél részéről vele szemben mennyi? Hol van ez leírva?

Ha a nevemben ügyvéd jogi képviselőm - aláírtan, pöcsételve; vagy személyesen - nyilatkozatot tesz, az - bizonyítóerő szempontjából, - mivel azonos? Több,. vagy kevesebb, mintha a képviselt írta volna?