~Pp., hallagtóság kötelezettségei, jogai


kispali2 # 2006.07.08. 15:23

Írást én Mindkettőtöknek köszönöm.

Hasonló esetben - viszont - a bíró(nő) felé lehet talán jó válasz, hogy ... érdekel a tárgyalásvezetési stílje, meg ... lehet célszerű elébemenni a dolognak, és - akár - előtte őt (bírót) megkérdezni, hogy ... csókolom, be lehetne-é ülni, ... meg tetszene-é engedni, ... s talán ilyen nyitás után kevésbé jön elő a konfliktushelyzet a névkérdezéssel.

Köszöm mégegyszer.

péterapó # 2006.07.08. 11:14

Üdv kbs!
A lényeg te kompetens vagy.
Uff beszéltél.....
Egyébként g y ó g y u l á s t !!!
Üdv. P.


Polgár légy, ne alattvaló!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.08. 07:53

A bírónak lehetősége van rá. És ő dönti el, kit kérdez meg, kit nem. Bármi kifogás van, lehet panaszt tenni.

Péterapó meg bíróügyben nem kompetens, hanem monomániás. Ilyen is van.

péterapó # 2006.07.07. 23:22

kispali2
(1993. évi XXXI. törvény)

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről

6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog

1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.

Egy tisztességesen eljáró bírónak nincs oka félni a nyilvánosságtól...

Van aki mégis hisztérikusan fél a tárgyaláson jelenlévő polgároktól.
Egy jegyzetfüzettől, golyóstolltól szinte önkívületi állapotba esik.

Pedig bizony egy nyilvános tárgyaláson BÁRKI részt vehet amennyiben érdekli őket egy iraki túristacsoport is.
Nem ismerek olyan jogszabályt,mely felhatalmazná a bírót arra, hogy a nyilvános tárgyaláson a tárgyaló teremben helyet foglaló hallgatótól megkérdezhesse a nevét.
(anank nem látom akadályát,hogy megkérdezze érdelkelt e az ügyben...tanúként kivánja e meghallgatását... ha a válasz: hallgatóként vagyok jelen...semmi kérdése nem lehet.

Természetesen a hivatali helyzettel lehet élni és visszaélni is. Minden törvényben feltüntetett és fel nem tüntetett indokkal lehet zárt tárgyalást elrendelni....kizárva a nyilvánosságot...sértve ezzel a peres felek és a hallgatók jogait.
Nem egyszer előfordult már a történelemben,hogy minden indokolás nélkül "CSAK" zárt tárgyalást rendelt el a független( a jogszabályok betartásától független) bíró.
Előfordult, hogy Miskolcon a Mátészalkai bíró és álbíró büntető ügyének tárgyalásán ( "A TISZTÁRA MOSÁSI ELJÁRÁSBAN") zavarta az újságíró tollának sercegése a vádlottakat a védekezésben ezért zárta ki a "független bíróság" a tárgyalásról a nyilvánosságot.

T.kispali!

kbs-nek a hasonló kérdések kekeckedésnek tűnnek. Nem tudom miért?
Minden bírónak örülni kellene,hogy van érdeklődő a tárgyalásán. Ez jelzés értékű.

A közelmúltban írtam egy Tatabányán lezajlott tárgyalásról.

kbs szerinted büszke lehet magára az említet bíró???

Üdv P.


Polgár légy, ne alattvaló!

kispali2 # 2006.07.07. 18:57

Kedves KBS !

Akkor viszont a név megkérdezésnek mi az értelme?
((mi a ... bubánat?))
Elég lenne, ha a bíró azt kérdezné, hogy ... "maga idézett-é erre a tárgyalásra?" - nem?

Ja, ... és ha 50 fő a hallgatóság, ... akkor is végigkérdezendő indenki neve? ... Ebben hol a határ? vagy a reálisan megtartható célszerűség?

Azé válaszokat kösz.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.07. 15:03

U.i.: a kbs tökéletesen megfelel.:)

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.07. 15:03

A tárgyalás időpontjában tanú az, aki ebben a minsőgben idézést kapott vagy valamelyik fél előállította - de legalábbis a tanúként való meghallgatását indítványozta. A hallgatóságban való helyet foglalásnak nem lehet akadálya az, ha valakit később jut eszébe valakinek tanúként idéztetni - hiszen erről a bíróság nem is tudhat. Ha viszont később mégis tanú lesz, akkor a vallomást kizáró okok között nem szerepel, hogy ő egyszer (vagy többször) bent ült a tárgyaláson.

kispali2 # 2006.07.07. 11:47

Kedves K_B_S ! (bocs, csak ... ha elárulnád rövidebben hogy szabad szólítni...)

Szóval:
1.)
Dehogy sértődöm meg!
Tudom hogy "kekeckedés", illetve, hogy annka tűnik. (Egyébként 1-esbíró járt el, és nyilván válaszoltam kérdésére, De! nagyon érdekel, hogy hogy-s-miként vannak ennek határai)
2.)
Az OK, hogy ... a tárgyalást a bíró vezeti, s ki neki nem ~engedelmeskedik,m - ha ilyen előfordul, - akkor ez benne azt az érzést indukál(hat)ja, hogy neki '~ellenszegültek', és ha másért nem, hát a bírói tekintély érekében "Adopts a measure", és ~helyretesz. Ez OK. Csakhát:
3.)
(((nem tiszteletlenségből, csak ... elkezdem hallani a "No miss, azt nem, nem, ..." 'sláger'-részletet, és)))
arra gondolok, mik a határai az ő kérdéseinek a hallgatóság felé? Mi az okszerű alapja a név kérdezésének?
Nekem lehet kellemetlen (a mentális diszkomforton túl is), ha név szerint rögzítve vagyok.
A felek - főképp ha nem ismernek - a nevem alapján nem biztos, h el tudják dönteni akarnak-e tanúnak, s pláne, hogy a jövőben kívánnák-e meghallgatásom.
Mi lenne, ha 100-an lennének ott? Mindenkitől megtudakolnák?
4.)
S ha pl. el is járogattam egy pör tárgyqalásaira, - utóbb az kizáró ok lenne a tanukénti meghallgatásom alól? Ha ~fél éve lettem volna egy tárgyaláson?
5.)
Érdekes kérdés húzódik meg e mögött szerintem, mert - pl. pici helyi bíróságot feltételezve pl. népes érdeklődés követi a polgármester peres ügyeit. Ha van a nyilvánosságnak 'népnevelő', vagy 'okulást-indukáló' célzata is, úgy ez működhet, lehetnek akár 20-30-an is egy ügy tárgyalásain.
Ésakkor később a laikus-érdeklődő utcabelije pl. nem lehetne később felmerült okból tanú?
Ha így van, üti egymást a két irány, a nyilvánosság, meg a jövőbeli pot. tanuztatási Ennek is mi az ésszerű határa?

6.)
Szóval ... a tárgyaláson a nyilvánosság elve mennyiben jelenti a hallgatóság anonimitásban maradáshoz való jogát is?
(tanúkat egyébként előre be kell jelenteni, legkésőbb a tárgyalás kezdetén, nem? És akkor őket kiküldik. Szóval a jövőbeni tanukéntiségi ~eshetőség kiszűrésére ennél többet lehet tenni?
7.)
Ha bmiért az egyik fél haragosa vagyok pl. és ő nem akarja, hogy ott legyek, ... hárithat azzal, hogy azt mondja, legyek én is tanú, majd, ... és akkor ennek szükségességét vizsgálja a bíró? esetleg m'megfoszt' a tárgyaláson való - a nyilvánosságon alapuló - részvételi, jelenléti jogomtól?

Hát, ... ha írnál.
Semmi sértődés!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.07. 10:29

A törvény előírásai szerint a tanú nem lehet jelen a tárgyaláson a meghallgatása előtt. Ahhoz, hogy ezt az előírást érvényesíteni lehessen, szükséges lehet, hogy a hallgatóság tagja válaszoljanak a bíró hozzájuk intézett kérdéseire. A tárgyalást a bíró (a tanács elnöke) vezeti, tehát a többi résztvevő köteles eleget tenni az utasításainak (panasz persze tehető), aki pedig ennek ellenszegül, az nyilvánvalóan megsérti a tárgyalás rendjét, vele szemben szankció alkalmazható.

Megsértősz, ha azt mondom, hogy kissé kekeckedésnek tűnik ez a dolog?

kispali2 # 2006.07.07. 10:23

Köszönöm.

Viszont ... az idézett részekben ...

  • ha nyilvánvalóan nincsen 'rendbontás' (csat 'tök' csendben, mozdulatlanul ülés);
  • nincsen szó semmiféle államtitokról, meg ilyesmiről,

~szóval a kiküldés, vagy a zárt tárgyalássá nyilvánítás szükséges alapkörülményei nem állnak fenn,

... na akkor mi vagyon?

1.)
Szóval ilyen esetben mennyiben kell a nevem felfednem, s ha (a bíró kérdésére) nem teszem, azzal mit 'kockáztatok'?
((Végülis amit írtál, - a kb. idézett jogszabhelyek - ... névközlési kötelezettséget azért nem írnak elő))
2.)
Szóval 'éles' szituban mit tehet a tárgyalást vezető bíró, s mi lehet a következménye annak, ha a hallgatóságként bent ülő személy kérdezésére nem adja meg nevét,
... esetleg ezután ha kiküldik, nem megy ki (mondván pl. hogy nyilvános a tárgyalás)? ((nyilván ez elég durva, de mégis, mik a ~mozgásterek ilyen esetben?))

(((Fölteszem lehet még a felek "személyiségi joga", - mint védendő érték, vagy érdek, (de hát az meg nyiltan szembemegy a nyilvánossággal,) ... szóval ha az meg különösen/különösebben nem indokolt (nem válóper, nemgondnokság, nem családon belüli bmi) - fentieket olyan esetre gondolva kérdezem.)))

Választ, válaszokat eléőre is köszönöm.

_Lala_ # 2006.07.07. 08:04

Pp. 5. § (1) A bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. A bíróság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.
284. § (1) A házassági per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot az 5. §-ban foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni.
309. § (1) A gondnokság alá helyezési per tárgyalásáról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, ha az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt.

134. § (1) A tárgyalás rendjének fenntartásáról az elnök gondoskodik.
(2) Az elnök a hallgatóság köréből a tizennyolc éven aluli személyeket eltávolíthatja.
(3) A feleket és képviselőiket, valamint a tanúkat és a szakértőket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot (120. §) szab ki. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjaival szemben pénzbírságot kiszabni nem lehet, hanem a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróhoz kell fordulni.
(4) Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében - akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a bíróság a feleket és képviselőiket, a tanúkat és a szakértőket, valamint a hallgatókat a teremből kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti.
172. § (1) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál kihallgatása előtt nem lehet jelen, s kihallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhatik el.

kispali2 # 2006.07.06. 20:41

Légyszi válaszoljatok arra a kérdésre, hogy:

ha egy polgári peres tárgyalásra ha mint hallagtóság beül a nem fél, de ilyen-olyan szálon áttételesen érintett érdeklődő, úgy az:

  • mennyire köteles felfedni kilétét, akár nevét, - akár ha a bíró erre megkéri? (néha ez lehet a hallgatóság részéről "nemkívánatos")
  • bíró felé - a bíró feltett kérdésére - mi a minimális válasz, minimális infókiadás? (ha jól értettem a szitut, őt pl. az érdekelte, hogy lehetek-e tanú még a per során, de - úgy tűnt - nem örül a hallagtósági jelenlétnek)
  • mi van, ha nem közlöm a nevem? Kiküldhet?

(szóval a nyilvánosság jelenti-e az anonimitásban maradáshoz való jogot? s ha igen, mennyiben?)

Köszönet előre is.