Jogerősen kártérítésre kötelezték a BRFK-t Kocsis Imre és társai javára
A Fővárosi Ítélőtábla 2006. szeptember 12-én hozott jogerős ítéletével
teljes egészében helyben hagyta a Fővárosi Bíróság 2006. február 27-i
nem jogerős ítéletét, amely megállapította a jogsértést, továbbá a
Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy
Tamás ügyvéd által képviselt Kocsis Imre és társai javára jelentős
összegű kártérítés megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-
főkapitányságot (BRFK) a 2004. május 23-i Erzsébet téri, jogellenes
rendőri intézkedések miatt.
A jogerős ítélet alapján a BRFK köteles Kocsis Imre javára egymillió, a
három másik személy javára fejenként ötszázezer forint nem vagyoni
kártérítés és kamatai, illetve 255 ezer forint elsőfokú és 78 ezer forint
másodfokú perköltség megfizetésére.
A pernyertes felperesek az ítélet alapján egy országos napilapban és
egy elektronikus médiumban a BRFK költségén közzétehetnek egy-egy
elégtételt adó közleményt.
Az említett napon Lelkiismeret '88 Csoport (LCS ’88) "Fővárosi goj
találkozót" kívánt tartani, egyidejűleg a korábban bejelentett, Izrael
Állam 56. évfordulójának ünnepelésére szervezett rendezvénnyel. A
találkozót a BFRK megtiltotta a közlekedési rend aránytalan sérelmére
hivatkozva, bár ez a jogszabályi rendelkezés az EU csatlakozás óta
már nem volt hatályos. Kocsis Imrét, az LCS 88 vezetőjét és három
másik aktivistát a téren a rendőrség jogalap nélkül, emberi méltóságot
sértő módon elfogta, előállította és több órás - Kocsis Imrét csaknem 3
napig - őrizetben tartotta. Mind a négyüket utóbb a szabálysértési
bíróság felmentette szabálysértés hiányában, azzal az indoklással,
hogy önmagában egy megtiltott tüntetés helyszínén való megjelenés
–
demonstráció megkezdése nélkül - nem törvénysértő.
Az ítélőtábla megállapította, hogy akkor jogszerű egy rendőri
intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a
rendőrség a személyes szabadság megsértése miatt kártérítésre
köteles. Ezzel a jogerős ítélet elvi iránymutatást ad a jogsérelmet
szenvedettek részére: a rendőrség köteles helytállni a működési
körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó
jogellenes rendőri intézkedésekért szabálysértési eljárás esetén is.
A dr. Bárándy György ügyvéd által képviselt BRFK perben kifejtett -
rendőrállami szemléletre emlékeztető - állásponttal szemben a
meghurcoltak jogállami alapokra helyezett keresete győzött.
A rendőrállami érvelés szerint már pusztán az is elegendő indok
bárkivel szembeni személyes szabadságot korlátozó intézkedés
megtételére, ha még nem követett el szabálysértést, de az illető
fejében a rendőrség szerint esetleg ott a gondolata, azonban nem
kezdi meg a szabálysértést. Ha pedig a független bíróság megállapítja,
hogy a rendőri intézkedéssel érintett személy nem követett el
szabálysértést vagy bűncselekményt, akkor az eljárás alá vont személy
szabadságkorlátozására irányuló rendőri intézkedések nem vesztik
jogalapjukat, ezért a felmentett érintettnek kártérítés nem jár, mivel
úgymond okot adott a rendőri intézkedésre.
A jogállami érvelés lényege ezzel szemben az, hogy ha az állami
erőszakszervezet kényszerintézkedést alkalmaz (ennek keretében
elfog, előállít és fogvatart), de utóbb a független bíróság megállapítja,
hogy a rendőri intézkedéssel érintett személy nem követett el
szabálysértést vagy bűncselekményt, akkor az eljárás alá vont személy
szabadságkorlátozására irányuló rendőri intézkedések is jogalapjukat
vesztik, ezért a felmentett érintettnek kártérítés jár. Az Alkotmány 55.
§ (3) bekezdése világosan kimondja: az, aki törvénytelen letartóztatás
vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.
Ez az ítélet az elmúlt 4 éven belül a sokadik olyan elvi jelentőségű
bírósági döntés, amelyben jogellenesnek minősítették a BRFK alapvető
szabadságjogok korlátozásával kapcsolatos intézkedéseit. A
legjelentősebb másik jogerős döntéssel a Fővárosi Bíróság 2005.
december 9-án jogellenesnek találta a LCS ’88 által 2003. december 1-
én, a budapesti Gesztenyéskertben tartott, szabályszerűen
bejelentett, meg nem tiltott tüntetésének rendőri feloszlatását. A
szabálysértési eljárásokban utóbb felmentett 50 károsult szintén
hasonló alappal támaszthat kártérítési igényt.
2004. december 10-én a rendőrség Kocsis Imrét, az LCS 88 vezetőjét
és hat társát a Margit-hídon fogta el egy szabályszerűen befejezett
tüntetést követően, állította elő és tartotta több – Kocsis Imrét 72 –
órás őrizetben jogalap nélkül, emberi méltóságot sértő módon. Ebben
az ügyben is megszüntették a meghurcoltak elleni szabálysértési
eljárásokat, ezért is kártérítésre köteles a BRFK.
A mostani döntés egyben bátorítás is mindenkinek: ne féljenek élni
vélemény-nyilvánítási és gyülekezési jogukkal, mert ha bárkivel
szemben törvénysértően lép fel a rendőrség, akkor elégtétel és
kártérítés jár a jogsértettnek.
A kérdés immáron sokadszorra ismét ugyanaz: mikor lesz már az ilyen
demokratikus alapjogokat érintő súlyos jogsértésnek személyi
következménye? Hiába kap ugyanis kártérítést és elégtételt a négy
felperes, ha az ilyen típusú rendőri túlkapások ismét megtörténhetnek.
Bízzunk azért abban, hogy a döntésnek lesz kellő visszatartó ereje és
a felelősök is levonják a következtetéseket.
Budapest, 2006. szeptember 14.
Polgár légy, ne alattvaló!
