újratemetés

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Egyjogász # 2006.10.18. 05:40

Azért van jelentősége, hogy a temető mikor keletkezett, mert ha 1711 előtt, akkor az 1711 előttről származó leletek automatikusan, a tv. alapján régészeti örökségnek ill. régészeti leletnek minősülnek, amelynek az állam a tulajdonosa. Szerintem ezt a szakértőknek mndenképpen tisztáznia kell.

ObudaFan # 2006.10.17. 21:30

Temetôt vagy temetôrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.
A lejárt használati idejû temetési helyek kiürítésérôl a temetô tulajdonosa (üzemeltetôje) gondoskodik.
Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezésérôl, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temetô tulajdonosa (üzemeltetô) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.
Ha a lejárt használati idejû temetési helyen lévô holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, errôl a kiürítésre megjelölt idôpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt idôpontot követô 6 hónap elteltével - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temetô fekvése szerint illetékes városi, fôvárosi kerületi intézete (továbbiakban: intézet) jelenlétében - közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.

toll # 2006.10.17. 13:32

A temetőt pontosan mikor nyitották, nem tudom, talán 1600-as évek vége (akkor városfalon kívülre esett). Úgy tudom, hogy 1905-ben temettek oda utoljára,1923-ban számolták fel. Azután a területet eladták és "benőtte" a város. Tehát műemléki védelem szerintem nem jöhet szóba, ami olyan érték volt (síremlékek), azt már akkor áthelyezték az új temetőbe - az elhunytakkal együtt, akiknek még ismert volt a családja, - illetve néhány régi sírkövet a múzeumba.
Kösz a tippet, eddig az önkormányzathoz nem fordultunk anyagi segítségért. Végül is szerintem polgári jogi alapon a beruházóra lehetne testálni a költséget, de inkább kötünk kompromisszumot, csak ne kerüljenek szemétbe a holtak.
Viszont nonszensznek tartom, hogy ilyen esetekre , ami nem régészet kategóriája, és a temetkezési tv-t sem lehet rá alkalmazni, semmilyen jogi szabályozás nincs? Vagy csak nem jól kerestem?
Azt sok helyen olvastam, hogy kegyeleti joga a hozzátartozónak van. Azt is, hogy az emberi testet nem lehet tárgynak tekinteni, tehát polgári jogok nem fűződhetnek hozzá. De pl. orvosi egyetemen a preparált csontváz az csak egy dolog és van tulajdonosa (hiszen leltárban van) nem?
Ez a jogászkodás. emberileg meg úgy gondolom, hogy a holtakat, még ha ismeretlenek is, megilletné a kegyelet, el kellene őket temetni, még azt is megkérdőjelezném hogy szabad-e múzeumban mutogatni.

Egyjogász # 2006.10.17. 11:29

Az 1900-as évek elején felszámolt temető mikor keletkezett?

A törvény szerint műemléki védelemben kell részesíteni azokat a temetőket vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei.
Műemléki védelemben részesíthető:

  1. a temető egész területe;
  2. a temető körülhatárolt területrésze;
  3. a síremlék, síremlékcsoportok, sírépítmények;
  4. a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme.

Műemléki védelem alatt álló temető, temetkezési emlékhely, illetve azok részei felszámolására engedély nem adható.

Ha az ott talált leletek nem minősülnek a "föld méhének kincseinek" akkor szerintem a földtulajdonosnak van rendelkezési joga felettük (azt kicsit morbid lenne írni, hogy az ő tulajdonát képezik), és az újratemetésről is a földtulajdonosnak kell gondoskodni. Vagy esetleg a helyi önkormányzat nem vállalná át a költségeket? Végül is az adott település egykori polgárairól lehet szó.
Egyébként nagyon tisztességesen járt el eddig is a beruházó, sajnos hallottam már olyan esetekről, hogy emberi maradványokat egyszerűen kiszórtak a temetőárokba v. a szeméttárolóba.

toll # 2006.10.17. 09:42

Segítséget, véleményt szeretnék kérni, esetleg volt már vkinek hasonló esete?
A tényállás: még a múlt század elején felszámoltak egy (egyházi) temetőt, és a helyére épületet emeltek. Most az épület tulajdonosa az átépítés, mélygarázs létesítés mellett döntött. Az "áskálódás" során emberi maradványokat sőt ép koporsót tártak fel, melyeket a régészek most vizsgálnak. Azt mondják, hogy a múzeumnak valószínűleg nem kellenek a maradványok. A beruházó megkereste a helyi egyházközséget, hogy a maradványok újratemetéséről - a jelenlegi temetőjében, amely egyébként a köztemető is - intézkedjen. A sírhely biztosítástól és a szertartás elvégzésétől természetesen nem zárkóztak el. De! kérdés, hogy a szállítás, hamvasztás, egyéb temetési költségeket ki fizesse, és milyen alapon? Hozzátartozókról több mint száz éve halott, ismeretlen emberekről lévén szó nem beszélhetünk. Az építtető "bolygatta meg" az elhunytakat, tehát ő fizet? Az egyházközség "nem számolta fel rendesen" a temetőjét, tehát ő? Jogszabályban eligazítást erre nem találtam, de nem tartanám méltányosnak, ha a "szegény eklézsiára" terhelnék a költségeket.