fiz meghagyás szülő nem tudott róla


tamaska # 2006.10.21. 06:23

Eg yérdekes kérdés.
Meghatalmazással (hamis) lett vásárolva egy előfizetéses mobiltelefon.
A számlák nem lettek fizetve és a szülő akinek a gyereke a nevére vásárolta a telefont (nem tudott róla) kapott egy fiz. meghagyást.
a szülő szeretné kérni a biróságot, hogy miután nem tudott a tartozásról és hogy a nevén van egy előfizetéses mopbil a gyereke nevére irják át a tartozást miután Õ csiálta.

Kérdésem ez igy megoldható-e vajon vagy ha ilyet kér a szülő akkor ezzel a gyerekét nagy bajba keverheti?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.21. 11:51

A fizetési meghagyással egy dolgot lehet tenni: 15 napon belül ellentmondani neki. (Ha nem mondasz ellent, jogerőre emelkedik, és végrehajtható lesz.) A konkrét esetben a szülő nyilván azzal mondhat ellent, hogy a telefonszolgáltatóval szerződséese kapcsolatban nem állt, így neki nem is tartozhat. A perré alakult eljárásban - ha a felperes nem áll el - bizonyítania kell, hogy a szerződés megkötésekor felhasznált meghatalmazás hamis. (Megjegyzés: a szükséges szakértői közreműködés költségét neki kell megelőlegeznie.) Sikeres bizonyítás esetén a bíróság - miután bűncselkmény gyanúja merült fel az előtte folyó eljárásban - hivatlaból feljelentést fog tenni magánokirathamisiítás miatt. Nem biztos, hogy ezt konkrétan a gyerek ellen teszi, de úgy tűnik, nem lesz nehéz dolga a nyomozóknak.
Mennyi idős az a "gyerek"?

tamaska # 2006.10.21. 12:02

24 éves a gyerek.
és ilyenkor mit kaphat büntetésként?

Ha a gyerek leirja, hogy az ö fizetéséből vonyja le a biróság mert ő csinálta, akkor is feljelentik büncselekményért?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.21. 12:11

Btk. 276. § egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.

Az már nem segít, legfeljebb "őszinte feltáró jellegű vallomásnak" veszik, és ez enyhébb büntetést eredményezhet. A legjobb lenne, ha a fiatal szépen kifizetné a tartozást.
A szolgáltatóval, bírósággal viszont egyelőre csak a szülő tud tárgyalni; ő kérhet részletfizetési kedvezményt is. De ismétlem: túl sok ideje a szülőnek nincs, a fizetési meghagyás a kézbesítést követő 15. napon jogerőre emelkedik.

tamaska # 2006.10.21. 14:14

tehát akkor knnyen ülhet is valaki ezért?
az összeget nézik ilyenkor?
kb. 150.000 ft cakkom-pakk!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.21. 14:47

Az már a körülményektől is függ.
De azt hiszem, tévedtem. Nem okirathamisítás lesz ez, hanem csalás. Akkor viszont két évig terjedő. Az is csak azért, mert nem állhat a kettő halmazatban.

tamaska # 2006.10.21. 15:05

de akkor a börtön az ezek szerint biztos? vagy nem minden seteben?
az illető nem volt büntetve.

mancs # 2006.10.21. 15:26

a gyerek részéről a befizetés tevékeny megbánás lenne, de a büntetés mértéke a bíró döntése, azt itt nem lehet megállapítani.

tomas64 # 2006.10.21. 15:39

Letöltendő szabadságvesztés - szinte kizárt.

hagyma # 2006.10.21. 15:42

Szerintem meg ennél sokkal egyszerübb az egész, fölösleges idekeverni a büntetőjogot.
1./szülő ellentmond a fiz.meghagyásnak, azzal ,hogy ő nem kötött szerződést, létre nem jött szerződés alapján pedig nincs mit tőle követelni.
2./Ha perré alakul az eljárás és a gyerek tanuként hajlandó elismerni, hogy ő irta alá a szerződést, a felperes a szülőt a perből elbocsátja, és a gyerek ellen folyik tovább a per.
3./ Ha a gyerek nem hajlandó elismerni, a szülő kérjen irásszakértőt, a szakvélemény alapján megállapitják, hogy nem jött létre vele szerződés, és a keresetet elutasitják.
A szülőnek nem kötelessége egyébként mint alperesnek megjelölni azt, hogy ki hamisitotta a papirokat, neki csak az az érdeke, hogy mentesüljön fizetési kötelezettség alól. A felperes érdeke, hogy a helyes alperest jelölje meg, akitől a pénzét követelheti.
Szerintem a biróság hivatalból nem fog feljelentést tenni, kisebb dolga is nagyobb annál, én még ilyennel egyébként sem találkoztam.
A felperesnek az az érdeke, hogy a pénzéhez hozzájusson, ő nem érdekelt a büntetőeljárásban, a szülő pedig tán szintén nem akarja a gyerekét feljelenteni, ugyhogy ettől nem kell tartani.

guba # 2006.10.21. 17:16

A bíróság hivatalból köteles a tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. Ha a felperes rosszul választotta meg az alperes személyét neki kell kérnie, h a bíróság a megfelelő személyt alperesként idézze. A jegyzőkönyvben azért érdekesen nézne ki, hogy volt itt egy jelentéktelen csalás, de kisebb dolgom is nagyobb volt annál, h feljelentést tegyek.

guba # 2006.10.21. 17:21

A legegyszerűbb megoldás szerintem:

Apa mondjon ellent, a gyerek a perben vállalja át a tartozást. Ez is egy lehetséges perbeli jogutódlás. Ha a gyerek ezt nem vállalja sokkal többel köti be. Szerintem egy hülyeség után kár lenne elkövetnie mégegyet.

tamaska # 2006.10.21. 17:39

vagyis ez azt jelenti, hgy a gyerkőc nem fogja meguszni büntetlenül?

hagyma # 2006.10.21. 17:55

Hol van a Pp-ben a hivatalbóli feljelentési kötelezettség??
Nem találom a szakaszt.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.21. 18:07

A Btk-ban keresd.

hagyma # 2006.10.21. 18:10

:))
Tudom.
De lehet, hogy ezért nem alkalmazzák oly gyakran polgári ügyben a biróságok.

guba # 2006.10.21. 18:23

Azért nem, mert a büntetőeljárással nem a Pp. foglalkozik. 1998. évi XIX.tv a Büntetőeljárásról 171.§ (2) bek.

guba # 2006.10.21. 18:29

hagyma!

Szerintem ismerkedj még egy kicsit a jogszabályokkal, mert észbontó dolgokat írkálsz le!

hagyma # 2006.10.21. 20:57

pl?

_Lala_ # 2006.10.22. 00:08

pl:

2./Ha perré alakul az eljárás és a gyerek tanuként hajlandó elismerni, hogy ő irta alá a szerződést, a felperes a szülőt a perből elbocsátja, és a gyerek ellen folyik tovább a per.

Ez így biztosan nem működhet. Ugyanis az, hogy a gyermek más nevében aláírta a szerződést, nem jelenti azt, hogy akkor az az ő nevére "át tud íródni" azzal, hogy elismeri, hogy nem a saját adataival kitöltött szerződést írt alá.
Ettől még az a szerződés érvénytelen marad, és "nem nő helyette" egy másik, amelyben ő a szerződő fél.

Az én véleményem, hogy a gyerek úgy tudja megúszni, hogy komolyabb problémája legyen, ha a szülő elismeri a tartozást sajátjának, és valamelyikük kifizeti, még mielőtt nagyobb kalamajka keveredik belőle. Tehát az optimális verzió az, hogy a fizetési meghagyást teljesítik, még mielőtt végrehajtásra kerülne.

Dr.Attika # 2006.10.22. 06:24

Bátorkodom ",jrásosan" gondolkodni. Valószínűleg abban az esetben, ha az ellentmondásban az szerepel, hogy a szerződési okirat hamis, akkor a pert meg kell szüntetni a Pp.130.§ (1) bek. c) pontja alapján és a polgári bíróságnak a feljelentést meg kell tennie. De mivel az ügyben a Btk. 331.§-a alkalmazásának lehet helye (hangsúlyozom lehet!), ezért a büntető eljárás addig nem fog elindulni, amíg a szülők magánindítványt nem tesznek. Itt a nagy kérdés, hogy a csalás a szülők személyi vagyonát károsítja, vagy a telefon társaságét.

mancs # 2006.10.22. 06:24

Lala: így van, ez a legjobb megoldás.

guba # 2006.10.22. 07:38

Lala:"...a szülő elismeri a tartozást sajátjának,és valamelyikük kifizeti..."

Akkor egyszerűbb lenne, ha ellent sem mondanának, csak ebben az esetben a követelés a szülőtől válik behajthatóvá, és éppen ez az amit ő nem szeretne. A tartozás alapvetően a szülővel szemben áll fenn a szrződés alapján. Azt kellene elérnie, hogy ezt a gyerek úgy vállalja át, hogy ne legyen büntetőjogi következménye a dolognak a gyerekre nézve. Szerintem a szülőnek csak akkor van meg a kellő garanciája arra, hogy a csemete nem b...-a újra jól át, ha az eljárást perré alakítja és a gyerek így vállalja át a tartozást. Ezzel ő a perből kiléphet. Ha mindez nem így történne, bármikor előveheti a hamis szerződést.

guba # 2006.10.22. 08:25

Nem lennék persze biztos abban, hogy a szülő legjobb döntése ebben a helyzetben, ha kimossa a gyereket a büntetőeljárás alól.
Mert mint ismerjük:
" aki hazudik az csal,
aki hazudik az lop..."
Ezt el is fogadhatjuk axiómaként, bár igazságát többen több szinten bizonyítják napjainkban is. Jobb, ha a gyerek egy kis pofontól tér észre, mint ha késöbb azt is meg kell tanulnia milyen az igazi férfiszerelem.
(csak feltételeztem, hogy nem lány a gyermek)

hagyma # 2006.10.22. 11:04

Hát gyereknevelési tanácsokat én is tudok osztani, de jogszabályi hivatkozást csak dr.Attikánál hozzászólásában látok.
Szerintem a Pp.64.§/2/bek alkalmazása nem kizárt, sőt alkalmazható jelen esetben: azaz ha tényszerüen megállapitható, hogy a felperes és a szülő között nem jött létre szerződés, akkor a felperes elbocsáthatja a perből az alperest, és megjelölheti helyesen azt a személyt, aki a szolgáltatásért fizetni tartozik: azaz a gyermeket.
Természetesen nem ugyanazon szerződéses jogcim alapján, hanem a rosszhiszemü álképviselőt terhelő teljeskörü kártéritési felelősség jogcimén.
Elnézést, ha néhány lépést átugrottam előzőleg, azt hittem, hogy követhető vagyok.
Ha szerintetek nem igy van, akkor szintén jogi hivatkozással lehet vitatni, én készséggel elismerem ha meggyőztök, de az agressziv kismalackodást kérem kerülni.

Ami pedig a feljelentési kötelezettséget illeti:
ha pl. egy perben a felperes előadja, hogy két éve nem kapja férjétől a gyerektartást, azonkivül tegnap ugy megverte, hogy elrepedt az orra, majd elvitte a gyerek motorját, és ittasan elmotorozott vele, szerintetek a biró hivatalból feljelentést tesz, vagy azt mondja, hogy sziveskedjen befáradni a rendőrségre és feljelentést tenni sulyos testi sértés , lopás, ittas jármüvezetés stb. miatt.