fiz meghagyás szülő nem tudott róla

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.23. 08:29

OFF
Abban a tényállásban alapvető elem az "önhibájából" kitétel. Vagyis a volt feleség állítása az elmaradt gyermektartásról már csak ezért sem alapozná meg a bíróság hivatalból tett feljelentését. A "hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény" kifejezésnek kicsit laza értelmezése az, hogy 'valaki olyasmiről beszélt előtte, ami kellő távolságból, hunyorított szemmel nézve akár bűncselekmény is lehet'.
ON
Ezzel szemben nagyon is megáll a feljelentési kötelezettség, ha a polgári ügyet tárgyaló bíróság előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a per alapjául szolgáló ügyben hamis magánokiratot használt fel valaki.

guba # 2006.10.23. 08:24

A tényállást figyelmesen elolvasva rá fogsz jönni, hogy az általad írt eset nem tartozik a szabályozási köre alá. Egy- egy szónak is fontos jelentősége lehet. Ha élhetek egy példával:
A nemi közösülés ugyebár nem bcs., de ha ezt erőszakkal, stb. teszed, vagy tizennégy éven aluli sérelmére teszed akkor már az.
És az "alaptevékenység" lényegében nem is sokban különbözik.

hagyma # 2006.10.23. 08:10

És mégis ott az a fránya tényállás a BTK-ban..

A csjt.68§/1//2/, az, amire jól emlékszel.

guba # 2006.10.22. 16:16

hagyma!
"egy perben a felperes előadja, hogy két éve nem kapja a férjétől a gyerektartást"

Ez még nem a tartás elmulasztása, és semmilyen más büntetőjogi tényállást sem valósít meg szerintem. Sőt, ha jól emlékszem fél éven túl visszamenőleg az elmaradt tartásdíj sem érvényesíthető alapesetben.

hagyma # 2006.10.22. 15:22

Guba!
Szivesen kisegitettelek volna a tartás elmulasztása kérdésében, de Lala megelőzött.
A BTK/1978.évi IV.tv/196.§-nál keresd.

guba # 2006.10.22. 13:18

Lala
A választ arra felvetésedre írtam,hogy
"Ha perré alakul, akkor nincs többé ráhatásuk, hogy lesz e büntetőeljárás belőle, vagy sem."
"a telkó cég is feljelentheti csalásért a kedves gyermeket, és erre komoly esély van.."
Valóban lenne rá esély, csak ahhoz előbb valakitől meg kéne tudniuk, hogy csalás történt.

_Lala_ # 2006.10.22. 12:43

„Az hogy büntetőeljárás lesz e vagy sem, az attól függ, hogy a szülő hivatkozik e arra, hogy az aláírás nem tőle származik. A bíróság az ügy bármelyik szakaszában szerez tudomást a bűncs.-ről köteles a feljelentést megtenni.”

Ha nem hivatkozik rá, akkor lásd 1a) verzió. Ha hivatkozik rá, akkor nem csak a bíróság tehet feljelentést, hanem a károsult is!!!! Tehát a telkó cég is feljelentheti csalásért a kedves gyermeket, és erre komoly esély van...

„A gyerektartás két hónapja való nem fizetése nem vagyok benne biztos, hogy büntetőjogi tényállás.”

Tartás elmulasztása

Btk. 196. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

guba # 2006.10.22. 12:37

hagyma!
Szerintem nem így van, és azt hogy szerintem hogy van alább elolvashattad. A személyeskedésnek nem itt van a helye és az ilyen tartalmú írásaidra nem reagálok.
A gyerektartás két hónapja való nem fizetése nem vagyok benne biztos, hogy büntetőjogi tényállás. Szerinted az? Segíts már ki a jogszabályi hivatkozással!

Lala

Az hogy büntetőeljárás lesz e vagy sem, az attól függ, hogy a szülő hivatkozik e arra, hogy az aláírás nem tőle származik. A bíróság az ügy bármelyik szakaszában szerez tudomást a bűncs.-ről köteles a feljelentést megtenni.

_Lala_ # 2006.10.22. 12:11

„Akkor egyszerűbb lenne, ha ellent sem mondanának, csak ebben az esetben a követelés a szülőtől válik behajthatóvá, és éppen ez az amit ő nem szeretne. A tartozás alapvetően a szülővel szemben áll fenn a szrződés alapján. Azt kellene elérnie, hogy ezt a gyerek úgy vállalja át, hogy ne legyen büntetőjogi következménye a dolognak a gyerekre nézve. Szerintem a szülőnek csak akkor van meg a kellő garanciája arra, hogy a csemete nem b...-a újra jól át, ha az eljárást perré alakítja és a gyerek így vállalja át a tartozást. Ezzel ő a perből kiléphet. Ha mindez nem így történne, bármikor előveheti a hamis szerződést.”

Ha perré alakul, akkor többé nincs ráhatásuk, hogy lesz-e büntetőeljárás belőle, vagy sem.

Tehát a szülő választási lehetőségei:

  1. ellentmond a fizetési meghagyásnak, per lesz belőle

1a) nem hivatkozik a szerződés érvénytelenségére, elbukja a pert, végrehajtás;
1b) hivatkozik az érvénytelenségre, a gyerek nem valószínű, hogy megússza;

  1. nem mond ellent a fizetési meghagyásnak,

2a) kifizetik a végrehajtás előtt,
2aa) kifizeti a szülő, aztán lerendezi a gyerekkel, ahogy tudja;
2ab) ráveszi a gyereket, hogy fizesse ki;
2b) nem fizetik ki, végrehajtás lesz belőle.

A szülő két esetben ússza meg a fizetést:
1b) és 2ab), ebből az 1b) a gyereknek kellemetlenebb lesz,
az összes egyéb esetekben a szülőnek (is) kell fizetnie, nagyság szerinti sorrendben:
2aa), 2b), 1a)

Lehet választani.

„az pedig alulmarad a tulajdonjog tiszteletben tartásával kapcsolatos küzdelemben.”

:)))) Ezt pedig Gy.F.-ről már eddig is tudtuk, ugyebár, holmi állami vagyonokkal kapcsolatban... :)

Dr.Attika # 2006.10.22. 12:03

Hogy tesz e a bíró feljelentést vagy tenni köteles az két külön dolog. A Be. hivatkozott szakasza neki is kötelezővé teszi, mint hivatalos személynek. A törvényben kellene meghatározni, hogy ő kivétel.

Ami pedig a hazudik szót illetik azzal kéretik csínján bánni tegnap óta. Gy.F. a tegnapi kongresszusi beszédében kifejtette, hogy nem hazudott, hanem megküzdött az igazsággal, de sajnos alulmaradt a küzdelemben.
guba idézete eszerint " Aki alulmarad az igazsággal folytatott küzdelemben az alulmarad a tévedésbe ejtéssel folytatott küzdelembe, az pedig alulmarad a tulajdonjog tiszteletben tartásával kapcsolatos küzdelemben."

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.22. 11:43

Nem érted te ezt... De ez nem a mi bajunk.

hagyma # 2006.10.22. 11:04

Hát gyereknevelési tanácsokat én is tudok osztani, de jogszabályi hivatkozást csak dr.Attikánál hozzászólásában látok.
Szerintem a Pp.64.§/2/bek alkalmazása nem kizárt, sőt alkalmazható jelen esetben: azaz ha tényszerüen megállapitható, hogy a felperes és a szülő között nem jött létre szerződés, akkor a felperes elbocsáthatja a perből az alperest, és megjelölheti helyesen azt a személyt, aki a szolgáltatásért fizetni tartozik: azaz a gyermeket.
Természetesen nem ugyanazon szerződéses jogcim alapján, hanem a rosszhiszemü álképviselőt terhelő teljeskörü kártéritési felelősség jogcimén.
Elnézést, ha néhány lépést átugrottam előzőleg, azt hittem, hogy követhető vagyok.
Ha szerintetek nem igy van, akkor szintén jogi hivatkozással lehet vitatni, én készséggel elismerem ha meggyőztök, de az agressziv kismalackodást kérem kerülni.

Ami pedig a feljelentési kötelezettséget illeti:
ha pl. egy perben a felperes előadja, hogy két éve nem kapja férjétől a gyerektartást, azonkivül tegnap ugy megverte, hogy elrepedt az orra, majd elvitte a gyerek motorját, és ittasan elmotorozott vele, szerintetek a biró hivatalból feljelentést tesz, vagy azt mondja, hogy sziveskedjen befáradni a rendőrségre és feljelentést tenni sulyos testi sértés , lopás, ittas jármüvezetés stb. miatt.

guba # 2006.10.22. 08:25

Nem lennék persze biztos abban, hogy a szülő legjobb döntése ebben a helyzetben, ha kimossa a gyereket a büntetőeljárás alól.
Mert mint ismerjük:
" aki hazudik az csal,
aki hazudik az lop..."
Ezt el is fogadhatjuk axiómaként, bár igazságát többen több szinten bizonyítják napjainkban is. Jobb, ha a gyerek egy kis pofontól tér észre, mint ha késöbb azt is meg kell tanulnia milyen az igazi férfiszerelem.
(csak feltételeztem, hogy nem lány a gyermek)

guba # 2006.10.22. 07:38

Lala:"...a szülő elismeri a tartozást sajátjának,és valamelyikük kifizeti..."

Akkor egyszerűbb lenne, ha ellent sem mondanának, csak ebben az esetben a követelés a szülőtől válik behajthatóvá, és éppen ez az amit ő nem szeretne. A tartozás alapvetően a szülővel szemben áll fenn a szrződés alapján. Azt kellene elérnie, hogy ezt a gyerek úgy vállalja át, hogy ne legyen büntetőjogi következménye a dolognak a gyerekre nézve. Szerintem a szülőnek csak akkor van meg a kellő garanciája arra, hogy a csemete nem b...-a újra jól át, ha az eljárást perré alakítja és a gyerek így vállalja át a tartozást. Ezzel ő a perből kiléphet. Ha mindez nem így történne, bármikor előveheti a hamis szerződést.

mancs # 2006.10.22. 06:24

Lala: így van, ez a legjobb megoldás.

Dr.Attika # 2006.10.22. 06:24

Bátorkodom ",jrásosan" gondolkodni. Valószínűleg abban az esetben, ha az ellentmondásban az szerepel, hogy a szerződési okirat hamis, akkor a pert meg kell szüntetni a Pp.130.§ (1) bek. c) pontja alapján és a polgári bíróságnak a feljelentést meg kell tennie. De mivel az ügyben a Btk. 331.§-a alkalmazásának lehet helye (hangsúlyozom lehet!), ezért a büntető eljárás addig nem fog elindulni, amíg a szülők magánindítványt nem tesznek. Itt a nagy kérdés, hogy a csalás a szülők személyi vagyonát károsítja, vagy a telefon társaságét.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

_Lala_ # 2006.10.22. 00:08

pl:

„2./Ha perré alakul az eljárás és a gyerek tanuként hajlandó elismerni, hogy ő irta alá a szerződést, a felperes a szülőt a perből elbocsátja, és a gyerek ellen folyik tovább a per.”

Ez így biztosan nem működhet. Ugyanis az, hogy a gyermek más nevében aláírta a szerződést, nem jelenti azt, hogy akkor az az ő nevére "át tud íródni" azzal, hogy elismeri, hogy nem a saját adataival kitöltött szerződést írt alá.
Ettől még az a szerződés érvénytelen marad, és "nem nő helyette" egy másik, amelyben ő a szerződő fél.

Az én véleményem, hogy a gyerek úgy tudja megúszni, hogy komolyabb problémája legyen, ha a szülő elismeri a tartozást sajátjának, és valamelyikük kifizeti, még mielőtt nagyobb kalamajka keveredik belőle. Tehát az optimális verzió az, hogy a fizetési meghagyást teljesítik, még mielőtt végrehajtásra kerülne.

hagyma # 2006.10.21. 20:57

pl?

guba # 2006.10.21. 18:29

hagyma!

Szerintem ismerkedj még egy kicsit a jogszabályokkal, mert észbontó dolgokat írkálsz le!

guba # 2006.10.21. 18:23

Azért nem, mert a büntetőeljárással nem a Pp. foglalkozik. 1998. évi XIX.tv a Büntetőeljárásról 171.§ (2) bek.

hagyma # 2006.10.21. 18:10

:))
Tudom.
De lehet, hogy ezért nem alkalmazzák oly gyakran polgári ügyben a biróságok.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.10.21. 18:07

A Btk-ban keresd.

hagyma # 2006.10.21. 17:55

Hol van a Pp-ben a hivatalbóli feljelentési kötelezettség??
Nem találom a szakaszt.

tamaska # 2006.10.21. 17:39

vagyis ez azt jelenti, hgy a gyerkőc nem fogja meguszni büntetlenül?

guba # 2006.10.21. 17:21

A legegyszerűbb megoldás szerintem:

Apa mondjon ellent, a gyerek a perben vállalja át a tartozást. Ez is egy lehetséges perbeli jogutódlás. Ha a gyerek ezt nem vállalja sokkal többel köti be. Szerintem egy hülyeség után kár lenne elkövetnie mégegyet.

  • 1
  • 2