guba
2011.05.05. 12:03
+1
Btk.318 csalás
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.05.05. 09:36
Nem sokat, lehet semmit. (Már büntetést, a kárt természetesen meg kell téríteni.) A tévedés kizárja a büntethetőséget.
Amúgy ez nekem inkább lenne számítástechnikai rendszer biztonsága elleni bűncselekmény, mint csalás. Nem is értem, az alá hogyan lehetne behúzni.
guba
#
2008.08.02. 17:59
Erre a tényállásra nehéz bármi bíztatót is mondani. Legfeljebb azokat a hibákat lehet felsorolni, amelyeket elkövetett a cégetek. Aki ilyen értékben köt szerződéseket, nem árt, ha előtte konzultál jogásszal.
biztost akaró
#
2008.08.01. 20:37
Nincs egy ráérő jogász aki érdemben hozzá tud szólni a témához?
biztost akaró
#
2008.07.24. 08:47
III.
A vevő cége korrekt és bár a rendőrség beszerezte a zár alá vételi indítványunkat azonban vonakodik lefoglalni vagy zárolni bármit is mondván, hogy mi nem voltunk szerződéses viszonyban a vevővel csak a közvetítő, így csak a közvetítő lenne erre jogosult??!
Mi a tölünk elvitt és ki nem fizetett áru értékét szeretnénk megkapni. Hallottunk olyat, hogy aki hamis szerződéseket köt, azok érvénytelenek, s ha ez igaz, akkor a rendőrség miért köti magát a hamis szerződésben található megállapodásokhoz??
Figyelembe kell-e venni a két üzletből fakadó szerződést, azok idejét, mert mikor a vevőnek fizetnie kellett volna a búzáért s nem tette, akkor a másik üzletből még nem volt kára...
Milyen indítványokat és milyen hivatkozással tehetnénk arra, hogy még a nyomozásban megtérüljön a kárunk, vagy esetleg polgári pert kellene kezdeményezni s abban milyen eséllyel kapnánk vissza a búzánk árát?
Átolvasom még amit írtam és kiegészítem ha kell. Tanácsaikat előre is köszönöm.
biztost akaró
#
2008.07.24. 08:40
Itt a folytatás, mert a nagyobb terjedelem miatt mát kétszer nem ment át az írásom:
Fél év elteltével szereztünk tudomást arról, hogy a közvetítő megkapta a másik tétel búza árát is amit nem adott át nekünk, a harmadik tételt pedig azért nem kapta meg, mert állítólag volt egy másik üzletük amiben elszúrtak valamit s nagyobb összegű kötbér keletkezett, amiért a vevő a közvetítőt okolta s betudta a hiányba a ki nem fizetett búza árát.
Feljelentést tettünk a rendőrségen a vevő és a közvetítő ellen, az okozott kár 20.000.000 Ft. A nyomozás megállapította, hogy a közvetítő cége valós, azonban problémás, mert aki eljárt a cég nevében az nem is tagja a cégnek, nem is volt jogosult semmiféle szerződések és megállapodások megkötésére, sőt a céget is felfüggesztette az Apeh, mert nem fizetett be semmit sem a számlázásait követően. A közvetítőt állítólag nem is találja a rendőrség, várhatóan a kár innen nem is térül meg. Folyt köv.
biztost akaró
#
2008.07.24. 08:34
Tisztelt Jogászok!
Az alábbi problémám miatt keresem Önöket, mert csalás áldozataként szükségem lenne olyan jótanácsra, amellyel visszaigényelhetném a pénzem.
2007. nyarán cégünkhöz bejelentkezett egy személy arra, hogy búzát tud vásárolni jó áron. Hiuhető volt minden, rendes céges papírokkal, kapcsolatokkal és bélyegzővel rendelkezett. Adtunk neki 30.000.000 Ft-ot és leszállította a kívánt mennyiségű és minőségű búzát amit betároltunk. Papíron a közvetítő cége nevén volt az áru s pár hét elteltével szólt, hogy talált egy vevőt aki jó árat adna a búzára. Nem akartuk adni addig mig előre nem fizetnek, de rávett minket arra, hogy fizet, sőt egyéb üzlet is elsz ezzel a céggel amivel mi is jól járunk. Elvitték a búzát 3 tételben, de csak az első tétel összegét adta oda a közvetítő, a többit állítólag Ő sem kapta meg, ezért felszámolást kezdeményezett a vevő ellen.
Folyt köv.
biztost akaró
#
2008.07.24. 08:21
..
biztost akaró
#
2008.07.23. 21:21
.
_Wasp_
#
2008.06.24. 08:47
szerintem mondd meg nekik, hogy az ügyvédjük keressen meg téged írásban, írja le, mit követel és miért, és az alapján meglátod mit tehetsz.
Az "életveszélyes fenyegetésekkel" kapcsolatban érdemes lenne a rendőrségen ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni. (kéne a telefonbeszélgetést hallgató tanú, esetleg hangfelvétel, vagy más bizonyítási eszköz a későbbi problémák elkerülése végett)
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
sziszi7
#
2008.06.24. 05:36
Kedves _Wasp_!
Koszonom valaszod. Amit leirtam az minden ugy is van. Hangsulyozom en csak a jutalekomat vettem fol amit nem is a magyar ceg fizetett, hanem a romaniai allami ceg. Ezen kivul megvannak azok az emailok amelyekben az erdeszeti hivatal lekuldte a befizetendo osszegrol szolo dokumentumot. A szerzodest maga az erdeszeti igazgato irta ala a magyar ceg vezetojevel, sot egyutt neztek meg az arut is. Amivel utobb elegedetlenek voltak a megrendelok. Tehat hangsulyozom en tenyleg csak a postagalalamb szerepet toltottem be. Jelen pillanatban viszont tolem kovetelik a kart sot annak a kamatjat is, nem beszelve arrol hogy eletveszelyes fenyegetesek is erkeztek telefonon keresztul. A magyar ceg allitasa szerint ^nekem kell kicsengetnem az egy millio forintot , mert en allok kozepen^. Termeszetesen az erdeszet azt mondja nyugodtan perelhetik ot nem izgatja, engem viszont folyamatosan zaklatnak, kulonbozo tipusu szovegekkel.
Hibasnak ereznem magam ha bar lett volna egy szerzodes ami kot a magyar ceghez. De a szerzodest nem velem hanem a hivatallal kotottek. Mit tehetek szerinted?
Koszonom valaszod, szebb napot kivanok neked mint amilyen nekem van:(((
_Wasp_
#
2008.06.23. 12:21
ha minden így igaz, ahogy leírtad, akkor semmilyen következmény nem fenyeget....
Ha az interpretációd "pontatlan" lehet egyébként szó:
bíztatási kárról (polgári jog):
6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
E § az ún. biztatási kár (vagy utaló magatartásból származó kár) megtérítésére vonatkozó rendelkezést tartalmazza.
A polgári jog általános elve, hogy mindenki köteles viselni a saját magatartásából származó kárát, ha azt sem a szerződéses szabályok alapján, sem a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint nem háríthatja másra.
Előfordulhat, hogy a kár bekövetkezte egy másik személy cselekményének következménye, amely cselekmény ugyan nem jogellenes, de méltánytalanságot eredményezne, ha a jog a fél (passzív vagy aktív) magatartását nem értékelné. A joggyakorlatban tipikusan ilyen például a házassági ígéreten vagy a szerződéskötésre irányuló különböző magatartásokon alapuló igény, feltéve, hogy a házasság vagy a szerződés utóbb nem jött létre. A szerződéses kapcsolaton alapuló jogviszony esetén ugyanis biztatási kár címén igényérvényesítésnek nincs helye.
A szerződéskötést megelőző, jogszabályon alapuló együttműködési kötelezettség megszegése, vagy a szerződést érintő lényeges körülményekről való valótlan adatok közlésén alapuló kártérítési felelősséget is el kell határolni a Ptk. 6. §-án alapuló kártérítési felelősségtől. Mindezek a döntések arra utalnak, hogy a Ptk. 6. §-ának alkalmazására általában akkor kerül sor, ha szerződéses jogviszonyról, illetve a kártérítési felelősséget megalapozó jogi helyzetről nincsen szó.
E § szerint a kár megtérítésének több együttesen fennálló feltétele van, amelyek a következők:
.1. az előidéző magatartás szándékossága,
.2. a károsodott személy konkrét tevékenysége,
.3. a károsodott személy jóhiszeműsége,
.4. alapos ok,
.5. a károsodás bekövetkezése,
.6. az önhiba hiánya,
.7. okozati összefüggés a károsodást előidéző személy magatartása és a kár bekövetkezése között.
A szándéknak a meghatározott cselekvés előidézésére kell irányulnia. Nyilvánvalóan nem lehet szó a Ptk. 6. §-ának alkalmazásáról, ha a károsodást gondatlanság okozta.
Illetve lehet szó csalásról is (büntetőjog):
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
1. A csalás törvényi tényállása védelmet kíván nyújtani az ellen, hogy másnak tévedését haszonszerzési célból kihasználhassák. A sértett - tévedése folytán -, az elkövetői magatartás következményeként úgy rendelkezik, hogy azzal valakinek kárt okoz.
A tévedés és a károkozás közötti okozati kapcsolat elengedhetetlen.
A bűncselekmény jogi tárgya vagyoni jog, amely azonban nemcsak tulajdonjogból, hanem kötelmi jogviszonyból is keletkezhet.
A csalás törvényi tényállási elemei a jogtalan haszonszerzés végett másnak tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával kár okozása. A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás. A tévedés valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól. A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A törvény nem követeli meg, hogy a tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is megvalósítható. A csalás másik elkövetési magatartása a tévedésben tartás. Ebben az esetben a tévedés az elkövetőtől függetlenül keletkezett, az elkövető azonban felismerve a másik fél tévedését nem oszlatja el, esetleg erősíti azt. A célzatos elkövető magatartás eredményeként bekövetkező eredmény a kár. A kár fogalmával kapcsolatban a Btk. 333. § 2. pontjához fűzött magyarázat irányadó. Az elkövetői magatartás mindkét fajtája szándékos, ezen túlmenően célzatos, az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés. Ebből következően a csalás eshetőleges szándékkal nem követhető el. Kiemelést érdemel, hogy az elkövetőnek nem célja a károkozás, hanem kizárólag a jogtalan haszonszerzés. A csalás elkövetője bárki lehet.A csalás befejezetté válik, amikor a kár bekövetkezik.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
sziszi7
#
2008.06.23. 10:27
Hello!
En egy ev hogy kozvetitokent dolgozom. Egy magyar szekhelyu ceg alltalam vasarolt egy nagyauto ronkfat egy romaniai allami cegtol. A szerzodes kettejuk kozott kotodott, nekem meg csak a nevem sem szerepelt a torteneben. A tranzakcio normalisan lezajlott. Am a fa nem volt a megfelelo amit a gyarto adott. A megrendelo rajtam koveteli a karat. Perrel es vegrehajtassal fenyegetozik, merthogy o velem allt kapcsolatban. Csalassal vadol. azt allitja hogy az emailok amiket irtam (ezekben az emailokban adtam meg a ceg bankszamlajat ahiva fizetni kell, meg erdeklodtem hogy hajlandoak-e fizetni vagy sem) elegendo bizonyitekkal szolgalnak hogy en csaptam be oket, hisz en koveteltema penzt.
MI a velemenyetek, milyen kovetkezmenyekre szamithatok?
Főlökött
#
2008.06.21. 12:39
Tisztelettel
Számítani ????? Sok jóra nem, az biztos. Már elnézést....
Attól, hogy a nagy Ő mit mondott, milyen formában hitegetett, attól a lízingszerződést mi írtuk alá, olvasatomban. Azt bizonyítani, hogy tévedésbe voltunk, kizártnak tartom, vagy inkább lehetetlennek. Így mi kötöttük a szerződést, mi vagyunk a felelőssek a lízingelt dologért. Mentőövként képzelem el, hogy nem mi vettük át !!!! Véleményem szerint ebbe kéne kapaszkodni, hogy akkor ki vette át, ki írta alá az átvételt.
Tényleg, ahogy mondta, nem kell aggodni ( ironizáltan mondom ), maj elviszi a bank......Igen, de a fennmaradó összeg és az értékesítés különbözete ismét a lízingelőt terheli, kamatostul, melyet behajt rajtunk a pénzintézet.
A másik ügyben tiszta, személyes adatokkal való visszaélés és magán - közokirat hamisítás, a nagy Ő részéről, ha elismeri, vagy az írásszakértő kimondja, hogy Ő volt. Ha a nagy Ő használta fel, akkor még más bcs. is megállapítható lesz, tényállás függvényében.
Ajánlatom, hogy a nyomozó hatósággal teljes mértékben együttműködve, azt segítve, elmondani a teljes történést és tanúkat - bizonyítékokat ( lehetőség szerint írásos formátumút ) nevesíteni, előterjeszteni, indítványozni kihallgatásokat, hogy ebből az ügyből viszonylag legjobban ki tudjunk jönni.
--------------------- Lökött
Mackó Ricsi
#
2008.06.20. 21:56
üdvözlöm
igy van a lizingszerződést én irtam alá azthiszem de akkor azt monta nevezzük P.G.-nek hogy most még csak a hitelügyintézéshez kell aláirnom.
aztán az autot én nem is láttam sőt a kereskedésből nem én hoztam el.
viszont utánna jött hogy nála a kocsi és nemsokára nem lessz a nevemen.
és én hittem neki de becsapott mivel mikor enyhén összetörte a kocsit odahozta hozzám és azt monta jönnek a banktól és elviszik de ne agodjak ő mindent elintéz.
aztán csak jött hogy fizessek 3 milliot.
akkor jelentettem fől.és a rendörségen a P.G.-nek már elég vastag aktája volt ilyen ügyek miatt.
sőt időközben hivatalos voltam olyan tárgyalásra ahova az én személyes adataimat adta le és aláhamisitotta az aláirásomat.
szoval nem tudom mi tévő legyek?
mert pénzem nincs kifizetni ezt az összeget.
mit tud tanácsolni?
vagy mire számitsak?
válaszát köszönöm
üdv
Richárd
Főlökött
#
2008.06.20. 18:35
Tisztelettel
Részvétem.
Vélelmezem lízingszerződést írt alá. Így vettek az Ön nevére, az Ön beleegyezésével személygépkocsit, mely kocsit az ön megőrzésére bíztak, az harmadik személy részére át sem adhatta volna.
Véleményem szerint ez egy hitel fedezetének elvonása, minyimum, így első hallásra.
Nem részletezném a biztosítási csalás rész, volt ilyen ügyem, melyben a kuncsaft belizingelt egy totálkáros autót, majd a biztosítóval kifizettette 2-3 hónapra rá a lízingcégnek úgy, hogy a közeget értesítette a balesetről, majd a személygépkocsit lehelyszíneltette. Mivel a kocsit totálkárosan vette forgalmi engedéllyel, a teljes vételárat bezsebelte, még a lízing megkötésekor.
Szóval vannak itt bukatók, érdemi véleményalkotáshoz ismerni kellene a részleteket is.
------------------- Lökött
Mackó Ricsi
#
2008.06.10. 20:59
Tiszteletem
Lehet ,hogy nem jó helyen teszem fől a kérdést de hátha.
szoval valamikor 2002 ben belementem hogy egy ember vegyen a nevemre egy kocsit 4,7millio értékben.
az ember azt monta leveszi a nevemről 2-3 hónapon belül de ezt nem tette meg. söt biztositási csalást követett el vele.aztán 2003 ban küldött egy levelet egy pénzintézet hogy tartozok nekik 3,5 millioval.
Akkor elmentem és följelentettem az embert,és ott kiderült nem én vagyok az egyetlen akit ilyen modszerrel átvert.
azt szeretném megtudni milyen büntetésre számíthatok?
mivel én is gyanusitott vagyok.
(ugyan ez az ember visszaélt az adataimmal is más ügyekben)
válaszát előre is köszönöm
üdv
Richárd
Főlökött
#
2008.05.13. 15:03
Tisztelettel
Feljelenthetünk, bárhol, bárkit.....max elutasítják, vagy a nyomozást megszüntetik, esetleges elrendelés esetén.
Olvasatomban nagyon nem bcs. a cselekmény. Ismerni kellene a tényállást, nem csak morzsákat, a normális véleményalkotáshoz.
Pl.: azt mondta..... Mi van a szerződésben ? Mi került írásos formában rögzítésre ? Tévedésbe ejtés - tartás - anyagi haszonszerzés célzatával, csak akkor állapítható meg, ha bizonyítani is tudjuk állításunkat.
Puffogtatva feleslegesen egy feljelentés kiegészítés kerül elrendelésre a nyomozó hatóságnál, mely során beszerzik a bizonyítékokat. Ha nem állapítható meg a tényállás, elutasítják a feljelentést.
-------------------- Lökött
Juditp
#
2008.05.09. 15:22
Kedves Válaszolók ,
a következőkben kérném a segítségeteket:
adva van egy egyszemélyes kft. amit a tulajdonosa eladott, a vevő úgy tudta a kft.-nek 9millióval tartozik egy cég, a valóságban azonban az összeg fele már megfizetésre került.(aznap amikor a Kft.-t eladták) A kft. vezetője feltehetőleg csalást követett el. kérdésem a következő lépésben rendőrségnél vagy ügyészségnél kell feljelentést tenni? ill. van más megoldási javaslatotok?
köszönöm
J.
Főlökött
#
2008.05.08. 15:48
Tisztelettel
Igen a válasz, vélelmezve. Jelenleg is van nálam olyan büntiügy, mely egy aukciós oldalon hírdetett és értékesített ingóságról szól, mellyel tévedésbe ejtette - tartotta a vevőt az eladó.
Teljes, érdemi véleményhez ismerni kellene a joganyagot, mert így, lufikat pukkangatva akármilyen véleményünk is lehet.
Ki mikor, mit jelentetett meg, hol, miről, kit mikor ejtett tévedésbe, mennyi az okozot kár, van-e egyáltalán okozott kár, reális volt-e a vételár, a kérdéses ingóságért. Mind - mind szakértő és bizonyítás kérdése.
---------------- Lökött
image6
#
2008.05.08. 13:21
Üdvözlök mindenkit! Lenne itt egy nagyon sürgős kérdésem. vettem egyik internetes oldalon egy aranyozott omega órát, működő Miyota quartz szerkezettel. azután meg gondoltam magam, nem adom oda az illetőnek akinek szántam volna. ezért felraktam egy másik oldalra, el is kelt, csak azt a leírásba nem írtam bele hogy milyen szerkezet van benne, ugyanis nem értek hozzá gondoltam azért irták oda hogy működik az óra, csak annyit hogy aranyozott omega női óra. aki megvette írt hogy nem ez volt a leírásban, vegyem vissza vagy feljelent csalásért. Kérem aki jogban jártas válaszoljon hogy mit tegyek, feljelenthet e.
Főlökött
#
2008.02.29. 18:19
Tisztelettel
Csalás tényállási eleme, más tévedésbe ejtése, tartása, anyagi haszonszerzés végett ( Btk. 318.§ ).
Olvasatomban két fél között szerződéses jogviszony keletkezett-állt fenn. Ami nem fedi a tévedésbe ejtést tartást.
Szerződés nem teljesítése polgárjogi kategória. Az is, ha az egyik fél kifogással él, másik teljesíti, majd a kifogással élő, szerződés feltételeit nem teljesíti.
Akkor lenne büncselekmény, ha bizonyítani lehetne, tudná a másik fél, hogy a szerződés megkötésekor, a megbízó cégnek esze ágában nem volt-nem volt lehetősége fizetni szerződés szerint, úgy kötött szerződést a másik féllel. Akkor balhé, csak nehéz bizonyítani, szinte lehetetlen.
----------------- Löki
jagyu
#
2008.02.28. 14:38
Köszönöm !
jagyu
Dr.Attika
#
2008.02.26. 20:07
Tisztelt "jagyu"!
Az Ön által leírt tényállás szerinti cselekmény nem bűncselekmény, így nem állapítható meg csalás sem.
jagyu
#
2008.02.26. 19:04
Amit irtam nem viccnek szántam !!!
