Gyanusitottként való beidézés

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Feri29 # 2009.04.30. 08:33

Az előzetes letartóztatás feltétele

129. § (1) Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

(2) A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, és akkor van helye, ha

  1. megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,
  2. szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,
  3. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,
  4. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
tudomany # 2009.04.30. 08:12

Milyen feltételeknek kell fennállnia? És ezt mikor közlik? És mennyi idő az elözetes?

Feri29 # 2009.04.30. 07:52

Ha lenne ilyen lehetőség, akkor azt hiszem nem sokan lennének előzetesben (kérdés persze, mit jelentene az, hogy saját felelősségére).

Ha az előzetes fogvatartás feltételei nem állnak fenn, akkor nem kerül az illető előzetesbe.

tudomany # 2009.04.30. 07:04

eszembe jutott még egy olyan is, hogy az Ügyvéd saját felelősségére kihozhat-e egy Ügyfelét ha esetleg bent akarnák tartani előzetesbe?
Ha nem akkor hogyan oldható meg, hogy ne tartsák bent?

ObudaFan # 2009.04.30. 06:10

Közölni kell. Nem jelent hátrányt. A kiváló munkavégzés azért jelent némi előnyt.

tudomany # 2009.04.29. 18:45

a gyanusitottnak közölni-e kell a munkahelyét a hatóság előtt? Ha nincsen neki az mennyire jelent hátrányt?

ObudaFan # 2009.04.28. 19:12

Nem politikai hozzászólásnak szántam, az Ügyvédek Lapjában annak idején az ügy jogi vonatkozásairól megjelent egy részletes cikk.

santino # 2009.04.28. 18:18

Kedves ObudaFan!

Teljesen igazad van, de érzésem szerint ne keverjük ide a politikát, mert ennek a problémának a tárgyalása komoly állam- és jogelméleti vita tárgya lehetne. Ilyen ügyek mindig voltak és mindig lesznek.

ObudaFan # 2009.04.28. 17:20

„De ha jobban belegondolunk érdekes lenne, ha egy szemtanú helyett jogi képviselője tenne nyilatkozatot arra vonatkozóan amit ő maga nem is látott, vagy a védő tenne vallomást a gyanúsított helyett.”

Ahogy azt Kulcsár-ügyben láttuk.

santino # 2009.04.28. 15:19

Tisztelt Dr. Attika!

Legelőször is tisztázzuk, ha gyanúsítottról beszélünk akkor eljárásjogi pozíciójából kiindulva, azokon a nyomozati cselekményeken kötelező a megjelenése amelyre a hatóság idézi. A kötelezettsége ebből adódik magából az idézés tényéből. Ellenben a védő részvétele a büntetőeljárásban kötelező nem pedig az egyes nyomozati cselekményeken. Ezért is értesítési kötelezettség áll fenn a védő személyével kapcsolatosan, és a Be. általános szabályaiból kiindulva értesítik azokat az eljárásban részt vevő személyeket akiknek a jelenléte nem kötelező de az adott eljárási cselekményen jelen lehet.
Ez a bírói szakban valamelyest változik, mert a tárgyaláson való részvételt már maga a törvény teszi kötelezővé a védőnek bizonyos esetekben.

A lényeg az, hogy a kötelező megjelenés minden olyan személynek kötelező az eljárás során akinek a hatóság idézést küld. Ha az idézés ellenére valaki nem jelenik meg, eljárásjogi pozíciójától függően van lehetőség jogkövetkezmények alkalmazására.

A polgári jogot a büntetőjogba keverni nem szerencsés, mert természetes, hogy számos olyan eset van amikor nyilatkozattételre a képviselő is jogosult a képviselt nevében. De ha jobban belegondolunk érdekes lenne, ha egy szemtanú helyett jogi képviselője tenne nyilatkozatot arra vonatkozóan amit ő maga nem is látott, vagy a védő tenne vallomást a gyanúsított helyett.

Nem akartam hosszú lére ereszteni ezek végülis inkább jogdogmatikai kérdések.

üdv

tudomany # 2009.04.28. 13:42

ha az eljárás sűrgős prioritású akkor az mit jelentene ebben az esetben? mikor szokta ezt kérni a feljelentő

tudomany # 2009.04.27. 19:33

ha az eljárás sűrgős prioritású akkor az mit jelentene ebben az esetben? mikor szokta ezt kérni a feljelentő?

Dr.Attika # 2009.04.27. 17:21

Egészen pontosan- remélve előttem megszólaló kollégám egyetértését- a büntetőeljárásban a védő és a gyanúsított két külön jogállással rendelkezik. A gyanúsított megjelenése mindíg kötelező , a védőé pedig akkor, ha azt a Be. kötelezővé teszi. A polgári perben van arra lehetőség, hogy a fél helyett jogi képviselője jelenjen meg és a fél nevében eljárjon és jognyilatkozatot tegyen.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

ObudaFan # 2009.04.27. 16:50

Szeretném is javasolni, hogy keress egy jó védőt, de a védő mellett a terheltnek is meg kell jelennie.

tudomany # 2009.04.27. 15:37

még egy olyan kérdésem lenne, hogy gyanisitottnak lehet-e meghatalmazása az ügyvédnek, hogy Ő jelenjen meg? Van erre lehetőség?

ObudaFan # 2009.04.26. 11:03

Nincs kizárva.

tudomany # 2009.04.25. 17:54

és abban az esetben ha az illető már találkozott a rendőrséggel és ujabb idézése van ugyanabban a téméban akkor már nem tehetik ezek szerint előzetesbe, ha először nem tették?

ObudaFan # 2009.04.25. 10:00

„Ha a kihallgató szerv aztmondja hogy ezt kell elinditani a poligráfot (hazigságvizsgáót) és ha a gyanusitott nem egyezzik bele akkor nem csinálják meg?”

Nem.

„Milyen alkalmakkor szoktak előzetesbe tenni gyanusitottakat? Akár csaláskor is vagy csak akkro ha emberre közveszélyes lenne?”

Semmi akadálya egy csalás esetén sem.
Be. 129. § (1) Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
(2) A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, és akkor van helye, ha

  1. megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,
  2. szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,
  3. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,
  4. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
tudomany # 2009.04.25. 06:48

szeretnék a lenti témában segitséget kérni.

tudomany # 2009.04.23. 17:52

"A gyanúsított beleegyezése nélkül a vallomása poligráf alkalmazásával nem vizsgálható.
"
Kedves Tomi01!

Ez pontosan mit jelentene?
Pl.: Ha a kihallgató szerv aztmondja hogy ezt kell elinditani a poligráfot (hazigságvizsgáót) és ha a gyanusitott nem egyezzik bele akkor nem csinálják meg?

Másik fontos kérdésem pedig az lenne, hogy

Milyen alkalmakkor szoktak előzetesbe tenni gyanusitottakat? Akár csaláskor is vagy csak akkro ha emberre közveszélyes lenne?

Mindenféleképpen várom a válaszokat

adzam # 2009.04.22. 15:21

DNS-t nem vesznek, a többi igaz. Egy amerikai filmsorozatban (valamelyik helyszínelők)láttam a DNS adás legegyszerűbb módját: leköpte a nyomozót. Ezt nem javaslom....

Tomi01 # 2009.04.22. 14:08

A gyanúsított kihallgatása

179. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, az ügyész, illetőleg - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság a gyanúsítottat a 117-118. § szerint kihallgatja. A fogva lévő gyanúsítottat huszonnégy órán belül ki kell hallgatni. E határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a gyanúsítottat a nyomozó hatóság elé állították.

(2) A gyanúsítottal a kihallgatás elején közölni kell a gyanúsítás lényegét, az erre vonatkozó jogszabályok megjelölésével.

(3) A gyanúsítottat figyelmeztetni kell arra, hogy védőt választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha három napon belül nem hatalmaz meg védőt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendel ki védőt. Ha a gyanúsított kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság nyomban védőt rendel ki.

(4) A gyanúsított kihallgatásáról a nyomozó hatóság olyan időben köteles intézkedni, hogy a terhelt megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre [43. § (2) bek. c) pont].

(5) Ha a nyomozás adatai alapján a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, ennek feltételeiről a nyomozó hatóság tájékoztatja a gyanúsítottat.

180. § (1) Nem tehető fel a gyanúsítottnak a választ, illetőleg nem bizonyított tény állítását magában foglaló, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmazó kérdés.

(2) A gyanúsított beleegyezése nélkül a vallomása poligráf alkalmazásával nem vizsgálható.

Feri29 # 2009.04.22. 13:13

Én úgy tudom, hogy akit szándékos bűncselekménnyel gyanúsítanak meg, azt azonnal rabosítják, ami fotózást, újjlenyomat- és DNS mintavételt jelent, de az szerintem sem 100%, hogy ezzel kezdik.

Tomi01 # 2009.04.22. 13:01

Valószínűleg nem. Akit egyből "rabosítanak", azzal nem nagyon levelezgetnek előtte. Mindenképp fogadj ügyvédet, vagy ha nincs rá keret, akkor kérj egy kirendelt védőt.

tudomany # 2009.04.22. 12:37

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha valakit gyanusitottként idéznek be akkor az mit jelent? Rabositani is fogják rögtön? Ez mit takarna?