A " három csapás" törvény


kovacsz # 2010.06.05. 07:16

Csak ötletelek az úgynevezett három csapás törvénnyel kapcsolatosan, mivel valószínűleg azt előbb-utóbb valaki úgy is az alkotmánybíróságra adja mivel a bírót mérlegelés nélküli döntésre kényszeri.
Úgy gondolom, hogy ez a törvény így nem is fogja megállni a helyét így egy másik megoldáson gondolkodom, ami nagyon egyszerű, biztos, hogy a visszatartó ereje is sokkal nagyobb, megmarad a bírói mérlegelés lehetősége és a masszív bűnözőket is kivonja a társadalomból, ami a törvényalkotóők, ill. a kormány célja.

Ehhez nem kell mást tenni, mint azt, hogy eddig a különböző bűncselekmények összbüntetésbe foglalása helyett a büntetéseket egyszerűen matamatikailag össze kell adni, majd az így kapott eredmény felétől kezdődhetne a bírói mérlegelés.

pl. mit gondolhatott Ambrius: Ha egy fegyveres rablást csinálok 15 évből kapot 8-10 évet.
Ha 10 rablást csinálok akkor sem lesz több a büntetés 15 évnél, így annál jobban járok, minnél több bűncselekményt tudok csinálni.

A javaslatom szerint 10 rablás után a bűnetési tétel 150 év. aminek a fele 75 év és innen indulhatna a bírói mérlegfelés, egyben megvan az életfogytig tartó büntetés.

ObudaFan # 2010.06.05. 09:02

Ha 75 év lenne az alsó határ, az pont ugyanúgy és ugyanazért lenne ellentétes az Alkotmánnyal, mint a jelenlegi törvényjavaslat.

Azt kell(ene) észrevenni, hogy a büntetőbíró, aki fél életét azzal töltötte, hogy büntetéseket szabott ki, jobban ért ehhez a témához, mint a politikus, aki csak belekontárkodik. Súlyos bűncselekmények esetén lehetőséget kell adni a bírónak, hogy súlyos büntetést szabhasson ki, de minden esetben viszonylag tág mérlegelési lehetőséget kell biztosítani, mert tényleg minden elkövető és minden eset is nagyon más.

kovacsz # 2010.06.05. 09:47

Azokban a demokratikus országokban ahol ez működik hogy lehetséges mégis? pl Amerika, Spanyolország
Repkednek a 100 évek, a 8 szoros életfogytiglanok.
Alkotmányt a fidsz most tud módosítani, ez nem lehet akadály... (csak jóra használja!)

guba # 2010.06.05. 19:30

A bíró semmi egyébre nem törekszik, mint hogy az ügy lehetőleg első fokon jogerőssé váljon.
Az én véleményem az, hogy jó lenne a három csapás törvény, és a gyakorlat is visszaigazolta.

guba # 2010.06.05. 19:35

Mellesleg a három csapás törvényt nyilván nem a politikusok találták ki. Kikre gondolsz ilyenkor, akiknek megmondják, hogy a frakciós fegyelem alapján mit kell "nyomni"?

hunfrakk # 2010.06.05. 21:42

ez is csak parasztvakítás, nem old meg semmit

monalisa1 # 2010.06.05. 21:56

És nincs is annyi börtön...

guba # 2010.06.06. 04:14

Monalisa, szerinted ez lehet egy szempont? Ha sokan vannak a börtönökben, akkor inkább legyenek azon kívül, akik odavalók?

kovacsz # 2010.06.06. 09:59

Nem is kell börtön, megnyitni a kőfejtőket, bányákat.
Kerítés sem kell, csak mészcík, mint a focipályákon, hozzátéve, hogy aki azon átlép, az vessen magára. A fegyőröknek pumpás sörétest adni. És röviden egy elszámolássi jkv-et. Pl. Szolgálat átvételekor a létszám 100 fő, egy fő szükni próbált, jelenlegi étszám 99. fő Egyéb esemény nem történt. :)

ObudaFan # 2010.06.06. 11:00

A "három csapás" törvényről én még kriminológust nem hallottam úgy nyilatkozni, hogy az elérné a célját. Ellentétesen nyilatkozni meg sokakat. Én kriminológus, szociológus ugyan nem vagyok, de egy dolgot tudok. Ha az AB elkövetné azt a hibát, hogy nem semmisítené meg azt a kötelező életfogytot szabályt, akkor az első odakerülő ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága fogja megállapítani, hogy ez az eljárás az Egyezménybe ütközik, és akkor az itthon is megnyitja az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét, ahol az így elmarasztalt szabályt nem kell alkalmazni. Ezért semmiképpen nem látom, hogy egy hosszú életkorra számítható szabályról beszélgetnénk.

Kacsa1111 # 2010.06.06. 11:56

Kedves ObudaFan,

annyi minden jutott eszembe a hozzászólásod kapcsán, hogy nem is tudom hol kezdjem...:)

1)
kishazánk kriminológusai jórészt a generális prevencióról beszélnek. (érdemes néhány külföldi munkát is elolvasni - elsősorban persze amcsit - mielőtt az ember véleményt nyilvánít. ezt sajnos kishazánk kriminológusai sem tartják be...)
tény, hogy a büntetések ezen tankönyvi célját a three strike nem ér(het)i el...viszont bármely egyéb büntetéssel szemben fel lehetne hozni ezen érvet.

2)
a three strike célja nem a generális, hanem a speciális prevenció. (ha már mindenáron célokat akarunk megfogalmazni)
az a szarházi, aki erőszakos bűncselekményt követ el, majd megbüntetik,
aztán megint elkövet egy erőszakos bűncselekményt (az előző büntetés ellenére) és megint megbüntetik,
majd harmadszor is elkövet egy ilyet,
szvsz bizonyította, hogy a társadalmi együttélésre alkalmatlan.
(egyébként ezen "kudarc" a büntetések javító-nevelő célját kérdőjelzheti meg)
az ilyen szarházi szerintem instant headshot-ot érdemel, amolyan Dredd bírós módra, nem pedig életfogytot:)
így Monalisa1 legnagyobb aggálya (nincs elég börtön) is meg lenne kerülve:)
bár lehet, hogy akkor meg a temetők túltelítettsége miatt aggódna.:)))

3)
szóval az ilyen megrögzött bűnelkövető kivonása a forgalomból igenis kívánatos és a three strike alkalmas rá.
kriminológusaink azt is felhozzák ellene, hogy a bűncselekmények csak kis százalékát érinti a three strike...mert a bűncselekmények túlnyomó része nem erőszakos, pitiáner és nem szabnak ki rá szabvesztést.
tehát az a problémájuk, hogy nem kínál igazi megoldást az igazán gyakran előforduló bűncselekményekre
erre én meg azt mondom, hogy nem a kritikában felhozott deviáns magatartásra vonatkozik a szabály, ezért oktalanság ez a kritika.
A three strike kifejezetten a ritka, ámde kirívó esetekre vonatkozik, és nem jelenti akadályát annak, hogy az ezen kritikában felhozott esetekre megoldást találhassunk.

4)
a büntetési cél elméletek közül (pár évet kutattam a témában) én a Szabó András-féle neoklasszikust vallom leginkább magaménak (bár attól eltérek bizonyos bűncselekmények esetén - azaz az eltérésem abban fogható meg, hogy egyes bűncselekményekre is tekintettel fogalmazom meg a büntetés célját, vagy annak hiányát).
Azaz a büntetés célja pusztán a célra nem tekintő megtorlás.
gondolj bele: ha célt adsz a büntetésnek, és kiderül, hogy a cél elérésére nincs alkalmas eszköz (büntetés), akkor nem büntetsz???
dehogynem!
mert a bűn büntetést érdemel. pont.


Kacsa11

ObudaFan # 2010.06.06. 13:09

Ha visszaolvasol, magáról a büntetési tételkeret enyhítéséről-szigorításáról nem mondtam véleményt, pusztán az egyéniesítés lehetőségének teljes hiányáról.

Kacsa1111 # 2010.06.06. 13:55

Kedves ObudaFan,

most visszaolvastam.:)

az eredmény:

1)
rájöttem, hogy kovacsz nem nagyon érti a különbséget az összbüntetés/halmazat és a three strike között...:)))

2)
a büntetés kiszabása (ismét elméleti fejtegetés következik), mint feladat, megoszlik a jogalkotó és a jogalkalmazó között...(tudod, abszolút-relatív, határozott-határozatlan?...talán rémlik a tankönyvből.)
éppen ezért én nem látom annyira aggályosnak, hogy ilyen (lentebb már írtam a "szarháziról") esetben a joglakotót a jogalkalmazó mérlegelési jogkörét szűkíti...merthogy mi a répát is kell ezen mérlegelni?
Az alapvető problémát azonban én ott látom (és ennek folyománya a three strike mo-i erőltetése), hogy a büntetőbírák a társadalom értékítéletéhez képest felháborítóan alacsony büntetéseket szabnak ki.
Léteznek arra vonatkozó statisztikák, hogy az egyes bűncselekmények büntetési keretein belül a bíróságok átlagban milyen tartamú szankciókat szabnak ki. Régen láttam ilyen statisztikát utoljára (4-5 éve) de emlékeim szerint az átlag elmaradt az egyes bűncselekmények büntetési tételeinek számtani közepétől...
akkor vagy az történik, hogy valamennyi ügy esetén túlnyomó az enyhítő körülmények felmerülése (a nagy számok törvénye ellenére) vagy a büntetőbíráknál futott félre valami.
Amennyiben az utóbbi esetről lenne szó, nem nagyon lehet mást csinálni (a fentebb említett munkamegosztás okán sem), mint belenyúlni a dolgokba...


Kacsa11

kovacsz # 2010.06.06. 14:33

Kacsa 1+

Az eredeti felvetésemben az összbüntetésnek és a halmazati büntésnek nincs sok jelentősége.

Szerintem akár mindegy is lenne hogy halmazati büntetésként pl. rablás esetén az elkövető rablásért is kap éveket + a vele halmazatban álló súlyos testi sértésért is, így eezk a jelenlegi törvényi szabályozástól eltérően összeadódnak.

Igy van ez az összbüntetéssel is, mivel az is eredei felvetést igazolja és az elkövetőt arra ösztönzi, hogy több bűncselekményt érdemesebb elkövetni, mint egyet. Így a több határozott idejű szabadsádvesztést sem kellene összbüntetésbe foglalni, csaak összeadni.
(Nagyon röviden: jelenleg a már kiszabott legsúlyosabb büntetés sem tudja a bíró átlépni akár sok-sok bűncselekmény esetén sem.

Kacsa1111 # 2010.06.06. 14:53

Kedves kovacsz,

ez eddig is világos volt...csak hogy jön ehhez a három csapás???:)


Kacsa11

kovacsz # 2010.06.06. 15:01

Úgy jön, hogy a 3 csapásból szerintem semmi nem lesz, és ezért helyette valami más megoldáson kellene gondolkodni és ha már itt tartunk,miért csak az erőszakos jellegű bűncselekményekkel foglalkoznánk.

ObudaFan # 2010.06.07. 10:09

akkor vagy az történik, hogy valamennyi ügy esetén túlnyomó az enyhítő körülmények felmerülése (a nagy számok törvénye ellenére) vagy a büntetőbíráknál futott félre valami.

Vagy a jogalkotónál és a bírák próbálnak korrigálni. :)

Viccet félretéve én a büntetőbírói judikatúrát jóval magasabb színvonalúnak látom - minden hibája ellenére - mint a büntetőjogi jogalkotást, már csak ezért is szívesebben látom, ha szélesebben mérlegelhet a bíró. De egyébként tényleg úgy gondolom, hogy erőszakos visszaeső és erőszakos visszaeső között is lehet különbség.

ObudaFan # 2010.06.07. 17:04

Én például azt nem értem, hogy miért enyhébb súlyú cselekmény egy szolgálatban lévő rendőrt megveri, mint egy tanárt, ha már az egész módosító javaslat szépségeit nézzük.

Hogy az erőszakos vagyon elleni bűncselekményt miért büntetjük jobban, mint a nem erőszakosat, azt azért érteni vélem.

ObudaFan # 2010.06.07. 17:18

Szerintem félreértetted, amit írtam.

Kacsa1111 # 2010.06.07. 17:30

Kedves ObudaFan,

én magam is támogatnám a széleskörű bírói mérlegelést elvben...
de gyakorlatban a társadalom értékítéletétől eltérnek.

példa:

1. bűncselekmény
rablás
2-8év
kiszabnak az ipsére 3 év börtönt. leüli a 3/4-ét.

bő három évvel később...

2. bűncselekmény
ismét rablás
ezúttal 5 év fegyházat kap, mert a bűnismétlést súlyosító körülményként értékeli a bíróság.
4év után szabadul.

ugyancsak bő három év múlva...

3. bűncselekmény
ismét csak rablás
ezúttal már 6 évet kap...a kétszeres bűnismétlés jutalmául...

ez a bíróság "ítélete"...
de vajon a társadalom egyetért-e vele?
én szerintem nem.
persze lehet, hogy elfogult vagyok, mert én magam nem értek a 2. és a 3. ítélet mértékével egyet.:)

de tegyük fel, hogy a társadalom is azon a nézeten van, mint én...
akkor milyen eszközt javasolnál arra, hogy a diszkrepanciát megszüntessük (a jogalkotáson kívül)?


Kacsa11

ObudaFan # 2010.06.07. 19:27

Hát, az én tapasztalatom szerint a társadalom összevissza ítélkezne. De nem is pl. a középmértéket támadtam, hanem a kötelező életfogytot. Te pedig megindokoltad a középmértéket. :)

ObudaFan # 2010.06.07. 20:18

Azt azért nem.

hunfrakk # 2010.06.07. 20:19

majdnem

guba # 2010.06.08. 18:37

Akkor innentől a következő bagatell dolgom életfogyt lesz?

Nem lesz következő, mert elég okos vagy hozzá, hogy háromszor is meggondoljad, mielőtt valami rosszaságra ragadtatnád magad. Most mondjátok ezek után, hogy nincs visszatartó ereje a törvénynek? :-)

ObudaFan # 2010.06.09. 14:10

Meg bagatell ügyben a harmadik esetén sem él a kötelező életfogytos szabály. (Egyébként ahol valóban él, ott többségében most is életfogytot szabna ki a bíróság.)