T. guba"
Végül is ha így nézzük az ügyet, tényleg a banktól sikkasztott és nem tőlünk. Persze mire egyáltalán odáig eljutott az ügy, hogy a bank a gyerektől követeli a pénzt másfél év levelezésbe, harcba, idegeskedésbe és itthoni veszekedésekbe került. Az, hogy nem csalás lett az ügynek ez a része szintén ennek a harcnak köszönhető, hiszen végül is a tényleges károkozás (ami hiányzott a csalás tényállásához) azért hiúsult meg mert küzdöttünk, kapálóztunk. Akkor kellett volna rögtön rendőrséghez fordulni amikor mindez nyilvánvalóvá vált számunkra. Persze az ember saját gyereke ellen mikor megy rendőrségre?
Azért a rendőrség okulása végett, és a tisztánlátás miatt még van 8 napom végiggondolni az ügyet. Az itthoni helyzet, és az eljövendő idő miatt is megérdemel az ügy egy hibátlan minősítést, mert sajnos ha így marad akkor az már csak úgy marad meg mindenki emlékezetében, hogy "a cselekmény nem bűncselekmény".
sikkasztás?
- 1
- 2
Ja és az ügy pikantériája még az, hogy emiatt az ügy miatt még mindig fenn vagyunk a BAR listán. Ráadásul mivel ez két hitelből állt 2x is.
Biztos, hogy a banktól sikkasztott?
A sikkasztás tényállása az teljesen világos, de
Ki bízta rá a pénzt az üzletkötőre?
Ez a pénz addig amíg az üzletkötőnél van és nincs lekönyvelve a bankban, kinek a "tulajdona"?
Persze a sikkasztásnak nem eleme a konkrét károkozás és a sajátjaként való rendelkezés már akkor bekövetkezett amikor a szabályoktól eltérően nem fizette be. Véleményem szerint még az eltulajdonítása is, hiszen csak akkor mutatott hajlandóságot a pénz valamilyen úton-módon való megtérítésére amikor már "bebizonyítottuk" a bank felé az igazunkat.
És egy hasonló kérdés (ami persze csak hasonló): Csekken befizetek egy összeget és az valahogy eltűnik a hivatal útvesztőjében, be van fizetve vagy nincs?
Én bíztam rá azzal, hogy a banki szabályok szerint kezelje és fizesse be a bankba. Véleményem szerint a sikkasztást velem szemben követte el.
Persze ez egyértelmű ha valaki vesz egy porszívót egy ügynöktől, hiszen ott van árú és pénz. De itt én csak úgymond megbíztam, hogy fizesse be a bankba a hitel törlesztésére. Vagy esetleg amikor átvette a pénzt a kezébe akkor én már törlesztettem is a bank felé?
Ezek a kérdések még megfordultak a fejemben, hiszen ez már az én ügyemen is túlmutat és általánosságban veti fel a felelősség, sikkasztás és egyéb hasonló cselekedetek kérdését.
A gyereked a te megbízottad volt és egyben a bank alkalmazottja. Éppen azért nem vitted be a pénzt a bankba, mert úgy gondoltad, hogy a teljesítésed - annak ellenére, hogy a pénztartozásokat a jogosult székhelyén kell teljesíteni - hatályos lesz akkor is, ha máshol adod át egy bankárnak. A bank is ezt gondolta.
Ügy vége!?
Megérkezett az ügyészséghez benyújtott panaszomra a válasz, amiben természetesen első helyen közlik, hogy a Be. 195.§ (2). bek. értemében mint nem jogosult nem fellebezhetek. A határozat hivatkozik még a Be. 195.§ (8). bekezdésére is, ráadásul ennek alapján utasítja el a panaszt. Sajnos ezt a 8. bekezdést én nem találom még a 2011. évi LXXXIX. törvény az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról sem. Lehet, hogy máshol ez megtalálható de ez egyenlőre számomra rejtély, habár az előzőekre való tekintettel nem is hiszem, hogy sok
értelme lenne.
A pikáns dolgok azért most következnek:
" A nyomozás megszüntetésének jogcímét a Be. 190.§ (1) bekezdés e./ pontjának II. fordulatára változtatom, mivel a nyomozás alapján megállapítható, hogy a bűncselekmény elévült."
OK. az előző mondatból számomra az derül ki, hogy a cselekedetet vétségről bűntetté minősítették, (erre utal az indoklásban említett 3 év elévülés is) habár a nyomozás szerintem nem terjedt ki mindenre és ez komolyan befolyásolhatta a végeredményt és ebből eredően az elévülési időt is.
Mire is gondolok, és miből következtethetek erre?
Egész egyszerűen hiányolom következő mondatot a megszüntető határozatból. A nyomozás során olyan adatra nem derült fény olyan minősítő körülményekre mely a cselekedet átminősítését más büntetőjogi kategóriába-, és az elévülési idő 3 évről 5 évre változtatását indokolta volna.
Véleményem szerint nem vizsgálta a több esetben is elkövetés miatti összérték kérdését, és nem vizsgálta azt sem, hogy a közvetlen vezetőknek miért volt érdeke a nyomozás illetve hivatalos eljárás elkerülése. Amennyiben esetleg a nyomozás során bárki egyéb személynek az érintettségére is fény derült volna, akkor esetleg a bűnszövetség is megállhat, illetve akár még súlyosabban minősülő is lehetett volna a cselekmény megítélése. A sikkasztás vétsége alapesetben 2 év büntetés...
Nagyobb értékűnek minősül ha a 200000 Ft.-t meghaladja ez 3 év max. és 5 év ha a nagyobb értékű sikkasztást a 317.§. (2)bek. a,b,c pontja alapján követik el.
Ebben az esetben a 2. bek c. pontját megvalósultnak vették hiszen az üzletszerűség a folyamatosan többszöri elkövetés miatt bizonyítva van, de az elkövetés összértékét nem vették figyelembe illetve nem vizsgálták a társtettesként vagy a bűnszövetség fennállásának lehetőségét sem.
Természetesen tudomásom szerint nem vizsgálták a bűnpártolás kérdését sem a vezetők részéről.
Tudomásom szerint ezek egyike sem magánvádas cselekedet és emiatt feljelentést bárki tehet, hiszen a magánvád feltételeiből egy sem valósult meg.
A fentiek miatt az ügyészségnek el kellett volna rendelnie a nyomozás folytatását, a hiányosságok feltárását, függetlenül attól, hogy jogosulttól érkezett-e a fellebbezés vagy sem, hiszen a mi 150000 Forintunk és a 200000 forint között nincs is olyan nagy eltérés.
Persze ez a MAGYAR valóság és "igazságszolgáltatás", a végén még örülhetek, hogy nem én kerülök bajba, és nem engem vonnak felelősségre.
Egyébként köszönök mindenkinek minden segítséget amit nyújtottatok.
(8)„ A törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani.”
Milyen jogszabály-gyűjteményt használsz, hogy nem találod? 2006. óta hatályos.
- 1
- 2
