Nyomozás


Öreg Tölgy # 2017.07.24. 07:39

Az, hogy a tanút odaviszi a tárgyalásra, önmagában még nem befolyásolás. Arra sincs törvényi szabály, hogy a tanú milyen közlekedési eszközzel mehet a tárgyalásra, és hogy kivel tarthat kapcsolatot a tárgyaláson kívül. Ha viszont hamisan vall (bármilyen okból, és bárkinek a hatására) azért felelősséggel tartozik.

Tibold5565 # 2017.07.24. 07:04

szép napot. egy segitséget szeretnék kérni.az lenne a kérdésem hogy én már tárgyalási szakban vagyok kb.25 tárgyalás volt már és az előadó aki volt ő most a tárgyalásra hozza a tanukat rendőrautóval ő kimegy a tanuhoz és elhozza eszt a tanuk mondták a tárgyaláson.és az lenne a kérdés hogy megteheti e eszt a nyomozó?? hogy a tanukat befolyásolja??

zolixke # 2017.07.05. 15:24

Figyelmetlen voltam, találtam a forumon választ a kérdésemre. :)

zolixke # 2017.07.05. 14:49

Még annyi kérdésem lenne a szembesítéssel kapcsolatban, hogy általában hogy zajlik?

Csak az vallomásokban ellentétes momentumokra kérdeznek rá, vagy az egész cselekményt újból el kell mesélni egymással szemben?

zolixke # 2017.07.03. 15:42

Köszönöm a tanácsot, megfogadom!

Vadsuhanc # 2017.07.03. 15:32

A sértett/tanúnak nem csak a szembesítésen vannak jogai az eljárás közben a nyomozóhatóságnál is tehet indítványt, amely az ügyben lényeges körülmények tisztázását szolgálja. ( bizonyíték )

Arra azért figyelj, hogy ezeket a körülményeket minél előbb hozd a hatóság tudomására.

zolixke # 2017.07.03. 14:46

Látták, legalábbis azt mondták, hogy látták, tanúról egyről tudok, akit én neveztem meg, de ő is csak a történések egy részén volt ott, ő is videózott, tehát van egy felvétel a teljes történtekről, meg egy másik egy részéről, bár 1 hónappal volt egy meghallgatásom és ott még mindig úgy állt a helyzet, hogy ettől a tanútól nem kérték be a felvételt és meg se hallgatták.

Nem szeretném kihallgatni, isten ments, csak pár kérdést feltennék neki olyan mozzanatokról ami fontos lenne számomra, hogy tisztázva legyen az ő részéről szemszögéből is, mert a kiérkező járőröknek állított olyan cselekményt ami meg se történt vagy nem úgy történt, ezeket a felvétel is alátámasztja, csak ezeket mintha nem vennék figyelembe a nyomozók.

Vadsuhanc # 2017.07.03. 14:25

És a nyomozók látták már a videót ?

A gyanúsítottat nem neked kell kihallgatnod a szembesítés pedig azért van betervezve, mert ellentmondás van az ügyben vallomást tevő személyek elmondásában. Ez nem biztos, hogy a gyanúsított... :-)

Tanúkat is lehet szembesíteni..

zolixke # 2017.07.03. 14:04

Elmondtam mindent, csak vannak problémáim a nyomozati szakasszal, mert vallomásom és az esetről a videó- és hangfelvétel teljesen megegyezik, tehát amit állítok az úgy történik a videófelvételen. A nyomozók pedig némely cselekménynek pont az ellenkezőjét állítják, ami nagyon nem mindegy és bízom benne, hogy ez tisztázható a szembesítés során, bár egyre kevésbbé vagyok bizakodó.

Vadsuhanc # 2017.07.03. 12:45

Tanúként még nem mondtad el ? Nem ártana...:-)

zolixke # 2017.07.03. 12:29

Vadsuhanc

Akkor írom tovább a jegyzeteim. Köszönöm szépen a választ!

Vadsuhanc # 2017.07.03. 11:37

zolixke

A kérdésedre rövid válasz:

Igen van lehetőséged kérdezni a gyanúsítottól szembesítés vezetőjének engedélyével.

Annyi jegyzetet vihetsz magaddal amennyit csak akarsz és nem is árt felkészülni a szembesítésre.

Gyakorlati tapasztalat, hogy a rendőrségen történő szembesítések 95 százaléka nem vezet eredményre és a szembesítésen feltett kérdésre a gyanúsított a választ megtagadhatja, sőt magát a szembesítést is. A rendőrség ezt nem bírálhatja el ellentétben a bírósággal, mert a gyanúsított így lemond a védekezésének ezen módjáról.

zolixke # 2017.07.03. 10:26

Tisztelt Fórumozók!

Annyi tanácsot szeretnék kérni, hogy szembesítés során sértettként kérdezhetek a gyanúsítottól, illetve vihetek jegyzetet magammal, itt arra gondolok, hogy ha valamit állít a gyanúsított, de egy videófelvételen az ellenkezőjét mondja és onnan idézhetek vagy ennyire nem lehet bonyolítani az eljárás ezen szakaszát?

Válaszukat előre is köszönöm!

Ksatya # 2017.06.22. 13:52

Szép napot.
Segítene valaki a Be. 195. § (1) bek.-ben a "közvetlen rendelkezés" értelmezésére?
Bizonyítási indítvány elutasításáról rendelkezés ide tartozik?

Gabicsek # 2011.01.12. 21:03

Igen, eléggé zavaros.
Honnan veszed, hogy a nyomozás lejárt, és utána 8 hónappal volt házkutatás?
Ha erről nem kaptál határozatot, akkor azt jelenti, hogy még nem voltál gyanúsított. A nyomozás hosszabbításáról szóló határozatot ugyanis csak akkor kézbesítik ki, ha már van gyanúsított. Tehát: ha az elrendelés után nem voltál gyanúsított, csak 8 hónappal később, akkor csak ezután kapsz a hosszabbításokról határozat-példányokat.
Ha március 22. a nyomozás elrendelése, akkor a következő év március 22. az egy éves határidő, nem pedig március 21.
Vagy: Nyomozás elrendelését követően felfüggesztés történt - tegyük fel ismeretlen tettes miatt -, majd később elrendelték a folytatást. Ilyen esetben is lehet 8 hónappal később házkutatást tartani és egyéb nyomozati cselekményeket végezni.
Amennyiben a nyomozás folyamatos, biztos, hogy az első eltelt két hónap után az ügyész azt meghosszabbította, legfeljebb nem tudsz róla.

kovacsz # 2011.01.12. 16:13

Zavaros.

fönix # 2011.01.11. 23:52

A nyomozás határideje:

176. § (1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész két hónappal, ha ez a határidő letelt, a főügyész legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja.

(2) Egy éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására. Ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsítottnak a 179. § (1) bekezdése szerinti kihallgatásától számított két évig terjedhet, kivéve, ha a legfőbb ügyész a 193. § (3) bekezdése alapján a nyomozás időtartamát az engedélyben meghatározott időpontig meghosszabbította.

(3) Ha az ügyész nyomoz, a nyomozás határidejét az ügyészség vezetője két hónappal, a felettes ügyész legfeljebb a nyomozás elrendelésétől számított egy év elteltéig, azt követően a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a legfőbb ügyész hosszabbíthatja meg.

(4) A nyomozás határidejének meghosszabbításáról rendelkező határozat ellen nincs helye panasznak

Mi van akkor, mik a jogi következményei, ha a fenti határidőket az eljáró hatóságok nem tartják be?

  • Pontosítva a nyomozás elrendelését követően a lejárt két hónapos határidő után - ügyészi határozat hiányában - kb. 8 hónappal lehet-e házkutatást, ennek során lefoglalásokat tartani és tanú kihallgatásokat foganatosítani.
  • Az egyéves meghosszabbítás kb 8 hónap múlva született meg.

Itt kérdéses a hosszabbítás dátuma, hiszen 1 évhez van kötve, melyet már a főügyészség tehet meg.
Tétezzük fel egy dátumot pld március 22. az egyéves határidő nem március 21.- e lenne.???? Ha az ügyészség 22.-ben határozza meg az időpontot már túl lépte hatáskörét a városi ügyészség?
Nem beszélve ez egy kis ügy, itt nem voltak élére állítva a határidők időpontjai.
A késéseket az oda nem figyelés, talán a szakszerűtlenség okozhatta.

Kérdés:, hogy ha Btk. ill Be . eljárási határidők nem teljesítése alapos, akkor hogyan is van ez az állam esetében? Határidők mulasztására vonatkozó törvényi előírások nem egyforma súlyúak????
Arról nem is beszélve milyen hátrányok keletkezhettek.
Szóval az alap hogy vannak egyenlők és egyenlőbbek?
Várom az építő, segítő tanácsokat és segitséget.