Kártérítés alaptalan büntetőeljárásért


ObudaFan # 2016.10.31. 17:17

Pontosan, ezt pedig általában nem könnyű, hiszen azt kellene igazolni, hogy az alapos gyanú sem állt fenn, márpedig az, hogy az alapos gyanú egy adott esetben fennálljon, nem egy túl szigorú követelmény.

Öreg Tölgy # 2016.10.31. 17:00

Tisztázzuk: kártalanítás a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések, vagy büntetés miatt jár, ha utóbb a terheltet felmentik vagy az eljárást (nyomozást) bizonyos, a törvényben meghatározott okok miatt megszüntetik, és kártalanítás jár az ún. "túlülésért" is. Ez - egyes törvényi kivételeket leszámítva - független attól, hogy az eljárás mi miatt, hogyan, miért folyt, kizárólag azért jár, mert valakit a személyi szabadságában korlátoztak, és végül nem (vagy csak kevésbé) találták bűnösnek.

Kártérítés akkor jár, ha valaki (jelen esetben valamelyik, a büntetőeljárásban részt vevő hatóság) nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Ezt kell bizonyítani.

ObudaFan # 2016.10.26. 16:21

Azért azt pontosan kellene tudni, hogy az adott ügyben a gyanút mire alapozták, mert önmagában az, hogy a terheltet végül felmentették, nem jelenti szükségképpen, hogy korábban az alapos gyanú nem is állhatott fenn. Ha fennallt, tehát nem volt nyilvánvalóan alaptalan a gyanúsítás, akkor esélytelen a kártérítés, mert a gyanúsítás jogszerű volt. (,Persze ezt arnyalhatja az, hogy a nyomozó hatóság a tenyallas lehetőség szerint gyors tisztázása érdekében mindent megtrtt-e.)

Dr.Attika # 2016.10.26. 09:46

Álláspontom szerint jár a kártérítés. A gyanú azt jelenti, hogy a feljelentés vagy a hatóság észlelése alapján bűncselekmény történt. Az alapos gyanút már konkrét személyhez kell kötni és azt meg kell alapozni.Ez utóbbit "felejtik el" a nyomozó hatóságok.Ha az alapos gyanút nem alapozza meg a büntetőeljárásban fellelhető adat, akkor nem alaposan gyanúsítják. Példa az USA büntetőjoga. Bűncselekmény észlelésekor nyomoznak. Ha van konkrét személy, akihez a bűncselekmény elkövetése köthető, akkor azt őrizetbe veszik és 1 napon belül bíró elé kell vinni, aki dönt, hogy a gyanú megalapozott vagy sem. Ha úgy dönt a bíróság, hogy megalapozott, akkor meghatározza az óvadék összegét és annak megfizetését követően szabadlábra helyezi a gyanúsítottat és max. 4 hónapon belülre kitűzi a tárgyalást. Ha nem látja megalapozottnak a hatóság gyanúját, akkor szabadlábra helyezi és a nyomozó hatóság feladata a gyanú megalapozása.

Burn Out # 2016.10.26. 09:33

karogo: akkor még mindig nem indítottál el semmilyen eljárást sem? ennyire nem vagy biztos a saját ügyedben?

karogo # 2016.10.26. 09:00

Hát nekem hasonló jellegű de kisebb értékű és jelentőségű káromra mondta itt mindenki hogy elvi alapon nem jár kártérítés, mert nehogy már a rendőrség ne gyanúsíthasson csak úgy.
Továbbra is úgy gondolom, hogy az eljárás lefolytatása gyanú esetén közérdek, és ezt tűrni vagy köteles, de ha közérdekből szenvedsz el olyan kárt amiben te magad nem vagy hibás, akkor ezt józan paraszti ész alapján a "köznek" kellene utólag megtéríteni neked.
De az itteni jogi "szakértők" biztos mást fognak mondani

Pepe-7408 # 2016.09.29. 13:40

2012 ben eljárás indult ellenem rablás ügyben gyanusitottként voltam irva közel 3 évig rángattak tönkre ment a baráti köröm majdnem elváltunk a feleségemmel megjelentem a napilapban is . Mire ejtették a vádat mivel nem én voltam ezt az igazságügyi szakértő valamint a sértett is alátámasztotta . Hova fordulhatok és milyen kártérítést követelhetek ? Szivbetek vagyok és ez idő alatt töbször is rosszul lettem .

karogo # 2016.08.08. 08:52

@Burn Out
Most látom, hogy félreértettelek, bocsánat. Ahogy visszaolvasom, a "Kárigényt biztos nem tudtál volna érvényesíteni a közig. határozat felülvizsgálata iránti eljárásban." még arra kérdésemre tért vissza, hogy a szabs. tv. (133/A.§) alapján érvényesíthető lett volna kárigény, és nem jövőbeni eljárásokra vonatkozott. (A kérdés feltevésekor még nem ismeretem paragrafushelyet - a hatósági "tájékoztató" félmondatok nem utaltak rá -, ti hívtátok fel rá a figyelmem) Ezzel csak az volt a bajom, hogy a hatóság nem válaszolt a jelzett kárigényemre még annyit sem, hogy (ahogy te mondod) jelen eljárásban ilyet nem tudnak elbírálni, ha nem tetszik, fordulhatok polgári bírósághoz.

A "jogi felvilágosítás" szándékosan túlzó kifejezés, ezen se akadj fenn. Végülis volt két jogértelmezés, az enyém meg a rendőré. A szabálysértési hatóság mérlegelés nélkül beállt a rendőr mögé, a bíróság meg mérlegelte az esetet, és osztotta azt az álláspontom, hogy nem állapítható meg szabálysértés, lényegében hogy a rendőr tévedett mert a saját vallomásában előadott, és senki által nem vitatott körülmények alapján szabálysértést felételezett. Bármilyen más bíróság elé kerülne a dolog, meg vagyok róla győződve, hogy valós adatok alapján sosem lenne az a vége, hogy én szabálysértést követtem el.
Hogy ezt egy szempontból bizonyítottság hiányának lehet tekinteni lényegtelen, mert ekkor a bizonyítottság hiánya nem egy sikertelenül zárult bizonyítási eljárás következménye, a bizonyítottság hiánya nem a bíróság előtt derült ki, hanem az eljárás elejétől fennálló, stabil körülmény, a hatóság nem hozhatott volna elmarasztaló határozatot bizonyíték nélkül, olyan adathalmaz alapján amiről később kimondta a bíróság, hogy bizonyításhoz nem elégséges, illetve hogy ez alapján szabálysértés nem állapítható meg.

karogo # 2016.08.08. 07:19

Na most akkor nem volt értelme ennek a válaszomnak. Ezért írtam, hogy téged idézlek ;)
(Hogy fer legyek, te legalább adtál részben értelmes választ később - még mindig nem volt alkalmam elolvasni mindent amit linkeltél - ez a többiekről nem nagyon mondható el, 2016.08.03. 07:14 óta nem is vártam már senkitől)

Öreg Tölgy # 2016.08.07. 17:57

Márpedig nélkülem elég nehezen fogsz tudni velem vitatkozni! :)

karogo # 2016.08.07. 15:03

@Öreg Tölgy: Hogy téged idézzelek: "nem" :)

karogo # 2016.08.07. 15:02

Ki beszélt itt közig határozat felülvizsgálatáról?
A határozat felülvizsgálata megtörtént, hatályon kívül lett helyezve.

Jogászok majd megmondják pontosan ez hogy van, de tudomásom szerinte kártérítés olyan természetű dolog, ami egy konkrét ügylet, eljárás keretein kívül (is) létezik, a kárigény elbíráslása nem (feltétlen) része az eljárásnak.
Pl szerződésből eredő kár is követelhető attól függetlenül, hogy a szerződést esetleg felbontották

Kártérítéshez szerintem elsősorban kár tényét és a károkozó jogellenes tevékenységét mint okozatot kell igazolni. Ennek így látszatra nincs köze ahhoz, hogy folyik-e még az eljárás ami _mellesleg_ a károkozás szinfalait adta...

Öreg Tölgy # 2016.08.07. 14:45

@karogo: akkor szerintem maradjunk ennyiben. :)

Burn Out # 2016.08.07. 14:38

Kérj iratbetekintést.

Kárigényt biztos nem tudtál volna érvényesíteni a közig. határozat felülvizsgálata iránti eljárásban.

Jobb, ha Te nem tartasz "jogi felvilágosítást" egyetlen hatóságnak sem. Maradj inkább meg a saját szakmádnál, az biztos jobban megy, mint a jogászkodás.

karogo # 2016.08.07. 14:29

@Burn Out @Öreg Tölgy
Hú de meglepődtem most ezen az ötleten :) Látom nagyon figyeltek. Azt az eshetőséget, hogy a videofelvétel esetleg nem is létezik én vetettem fel, és az a kérdés amire nem jött válasz (*érdemi) azt is én tettem fel, arról szólt, hogy mik az eljárásjogi formalitásai annak, hogy egy számomra fontos bizonyítékot megkapjak a hatóságtól (vagy egy választ kapjak, hogy nem létezik)

  • azért édemi válasz nem jött, mert @Öreg Tölgy írta ugyan erre és egy rakás más kérdésre egyszerre, hogy "nem" a válasz, de mivel nem csak nem indokolta, de a kérdések fele nem is eldöntendő hanem nyitott végű volt, így érdeminek aligha tekinthető :)

@Öreg Tölgy:
Nem értem hol keveredtem ellentmondásba, már lassan oda jutunk hogy azért fikázod állápontom tartalmát mert valahol lehagytam egy vesszőt.
Igen, a hatóságnak már az én basztatásom nélkül is le kellett volna zárnia az eljárást, mivel az eljárás jogértelmezési kérdésről szól, és nem az én dolgom, hogy jogi felvilágosítást tartsak nekik a saját költségemre.
Ha már mégis eljárást folytattak, a bíróság a hatóság keresetére többet nem tehetett, minthogy visszautasítja azt, kárigény nyilván nem szerepelt a hatóság beadványában, az az enyémben szerepelt volna, ha tudok róla hogy bírósághoz "fordultunk" és nem csak a kész végzést kapom meg.
Ezek után kárigényt meg akkor tudnék érvényesíteni, ha bizonyítékom lenne, hogy pusztán jogértelmezési kérdésről van szó és nem folythatott érdemi tényfeltáró munka.

Öreg Tölgy # 2016.08.07. 12:53
  1. Azért a saját álláspontját akkor is eldönthetné.
  2. Én az utolsó jó pár hozzászólásában nem láttam kérdést, csak kioktatást. Igaz, azt laikusként tette. :)
groszfater@gmail.com # 2016.08.07. 11:04

Károgó páros számú hozzászólásai az egyik variációt tartalmazzák, a páratlanok a másikat. Igaz, mindkettőben közös, hogy a jogi alap szikráját is nélkülözik

Talán ha megpróbálnád tolerálni, hogy laikusként laikus kérdéseket tesz fel...

Öreg Tölgy # 2016.08.07. 09:35

Ezt már én is felvetettem, de nem jött válasz. Szinte biztos vagyok benne, hogy nem.

Ezzel együtt most már megint nem tudom, hogy az-e a kártérítés (vélt) ténybeli alapja, hogy

  • a szabálysértési hatóságnak a feljelentés alapján látnia kellett volna, hogy a szabálysértés nem lesz bizonyítható, és ha ezt a kirívó, szembeszökő, minden mérlegelés nélkül megállapítható jogalkalmazói tévedést nem követi el, akkor az eljárás érdemi lefolytatása nélkül megszünteti az eljárást

avagy

  • a valóságot tükröző videófelvétel megtekintése után a polgári bíróságnak meg kell állapítania, hogy a valós történések alapul vételével a szabálysértés lehetősége sem merült fel, ezért a szabálysértési hatóságnak, ennek hiányában pedig a bíróságnak szabálysértés hiányában kellett volna megszüntetnie az eljárást, és azzal valósítottak meg kirívó, szembeszökő, minden mérlegelés nélkül megállapítható jogalkalmazói tévedést, hogy nem így tettek.

Károgó páros számú hozzászólásai az egyik variációt tartalmazzák, a páratlanok a másikat. Igaz, mindkettőben közös, hogy a jogi alap szikráját is nélkülözik.

Burn Out # 2016.08.07. 05:47

Létezik egyáltalán az a videofelvétel? Attól, hogy a rendőr azt mondta, hogy van ilyen, meg keresztbe állt a rendőrautó, lehet nem is készült semmilyen felvétel.

karogo # 2016.08.07. 05:34

Ti tulajdonítottatok akkora jelentőséget a bíróság határozatának, ez új fordulat részetekről, hogy ha a bíróság határozatának helyessége a hatóság határozatának helytelenségét is jelenti akkor nem is számít annyira :)
Én már rég leírtam: „A tényleges alaptalanság kimondásához újabb bírósági ítélet kellene, ezt a bírósági titkár által jegyzett "gyerekek menjetek már p.csába, miért kell ilyen piti dologgal a bíróságot terhelni?" típusú végzésre nem építeném, de ha meglenne a rendőrautóból készült videofelvétel, magabiztosan mennék neki az eljárásnak, ellenkező esetben viszont fennáll a veszélye, hogy az eljárás alapossága csak nem bizonyítható, és nem bizonyítottan alaptalan, akkor meg a kártérítési igényemmel mehetek a sóhivatalba

Azt fontos, hogy a bíróság a határozathozatalhoz nem kapott lényegi új információt a hatósághoz képest, tehát ha a bíróság az adott adathalmazból nem látta bizonyítottnak a szabálysértést, akkor hatóság sem láthatta annak, vagyis bizonyítottság hiányában nem hozhatott volna elmarasztaló határozatot.

@kbs kösz hogy jelenéteddel emeled a beszélgetés színvonalát már majdnem visszasüllyedtem az érvelés mocsarába és totál elfeledkeztem egymás hülyézéséről

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.06. 18:03

Nem érted lényeget.
Nem, senki nem érti. Mindenki hülye. Csak te vagy helikopter.

Öreg Tölgy # 2016.08.06. 17:14

Különösen akkor, ha a határozatot hozó bírósági titkár könnyen "vitézkedhet" annak tudatában, hogy határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

De nem ez a lényeg, a bíróság jogerős döntése szabálysértési ügyben is igazságot teremt, én elfogadom. A lényeg az, hogy a bíróság szerint sem történt kirívóan súlyos, egyértelmű, minden mérlegelés nélkül megállapítható jogértelmezési tévedés (lásd előző idézet), mint pl. nem hatályos jogszabály alkalmazása, "sapkában vezetés" stb., értelemszerűen abból eredő kára sem keletkezhetett az eljárás alá vont személynek.

Burn Out # 2016.08.06. 16:42

Igen, vitatom. Mellesleg a bíróság is hozhat rossz döntést.

karogo # 2016.08.06. 16:04

Nem érted lényeget. Nem arról van szó hogy be tudom-e bizonyítani, hogy követtem-e el szabálysértést, hanem hogy be tudom bizonyítani, hogy ami alapján a hatóság állította hogy szabálysértést követtem el, az alapján nem állíthatta volna. (És a ha meglenne a video, azt is be tudnám bizonyítani, hogy nem volt oka a hatóságnak feltételezni, hgoy bármi újdonság kiderül az ügyben az eljárás hatására... így nem tudom bizonyítani, de ennek ellenére igaz...)

Ha hatóság azt mondja hogy X alapján megállapítható a szabálysértés, majd a bíróság azt modnja, hogy X alapján nem állapítható meg szabálysértés, akkor a bírósági hatórozatbül következik, hogy a hatóság hibázott. Vitatod-e ezt?

Burn Out # 2016.08.06. 15:39

pont, hogy nem egyenlő azzal. a rendőrség szerint szabálysértést követtél el. az már más kérdés, hogy ők se tudták bizonyítani a szabálysértés elkövetését, úgy, ahogy Te sem tudtam bizonyítani, hogy nem követtél el semmit sem.