Vajon bűncselekmény - e?

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Herakles # 2014.12.16. 19:24

Ha egy ismeretlen tettes elkövet ellenem valamit és én kiteszek neki egy levelet az internetre olyan szövegekkel, hogy: "ha elkaplak összetöröm a csontjaidat, meg foglak nyúzni, letépem a körmeidet stb...", azzal én bűncselekményt követek el?

A levélben senkit nem nevezek meg, mert nem is ismerem az illetőt.

Kérlek komolyan válaszoljatok, hogy jogilag mi a helyzet ezzel. De ne "szerintem", hanem valóban törvénybe ütközik-e? Valamint ne azt hogy nem vagyok normális, meg ilyesmik....! A levél egy taktika része, hogy "kiugrasszam a nyulat a bokorból" és kiderüljön ki volt az elkövető. Természetesen eszemben sincs bántani az illetőt. Simán feljelentem és kész.

Dzsetro # 2014.12.16. 20:12

Nem az!

Dr. Jégember # 2014.12.16. 21:47

Jó kérdés, de bűncselekmény.

A Btk. szerint az követi el a zaklatást "Aki abból a célból, hogy mást......" (minden szónak jelentősége van)

"más"-nak nem kell a zaklató által ismert személynek lennie. Ha a körülményekből egyértelműen azonosítható a "zaklatandó" személy (márpedig itt megvan, hogy kinek szól a fenyegetés, csak név szerint nem ismert) ő magára ismerve "kiugorhat a bokorból": lehet hogy ő is elkövetett becsületsértést/rágalmazást a zaklató sérelmére, de ha ezt "bevállalja" és ő feljelentést tesz zaklatás miatt az is megáll.

A cselekmény célzatos jellege miatt ("abból a célból")nem kell a tényleges eredménynek (kilátásba helyezett bántalmazásnak) megvalósulnia mert nem eredménybűncselekményről van szó.

Nem tudom mi a konkrét sztori Önök között, de arra nem gondolt, hogy a másik fél karja "belehúzni" egy zaklatásba?

Üdv:
Dr. Jégember

Kelvin (törölt felhasználó) # 2014.12.16. 22:06

Zaklatásnál egyértelműen ismertnek kell lennie a sértettnek, mivel az alapeset úgy folytatódik, hogy "őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja". Az "ő" (sértett) az, aki ellen irányul a cselekmény.
Szerintem a zaklatás amúgy sem illene ide.

Dr. Jégember # 2014.12.17. 00:08

Tisztelt Kelvin!

Olvass tovább!

(2) Aki félelemkeltés céljából

  1. mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget...

Szóval ez zaklatás .)

Dr. Jégember

Kelvin (törölt felhasználó) # 2014.12.17. 08:02

Kedves Dr. Jégember!

Továbbolvastam :) Szerintem így se zaklatás.
Jelenleg egy ismeretlen személyről van szó. Ilyen tágan nem lehet értelmezni az ismeretlen személy ellen irányuló zaklatást, fenyegetést, mert így szinte bárkiben félelmet, fenyegetettséget kelthet a kijelentés. Szerintem továbbra is kell, hogy a fenyegetés célzottan konkrét ismert személy vagy a konkrét személy hozzátartozója ellen irányuljon.

Herakles # 2014.12.17. 10:17

Húúú... Ez kezd nagyon érdekes lenni!

Angelicasol # 2014.12.17. 10:21

Jégember akkor ezek szerint, ha ellopják a dísztárcsát a kocsiról és kiteszek az ablakra egy cetlit, pl. "Te mocskos enyveskezű utolsó tolvaj, ha megtalállak leszakítom a fityegődet..." Akkor ezzel zaklatást is elkövetek, talán még rágalmazok, vagy netán becsületet is sértek? Komoly?

Szerintem itt a fenyegetés gyakorlatilag címzettlen, sértettje anélkül nincs, hogy valaki ezt magára nem venné és magánindítványt nem tenne, amivel adott esetben más bűncselekmény elkövetését is elismeri. Alapvetően szerintem már ez is nonszensz. De a megállapításhoz szükséges célzat is hiányos, hiszen a hiányzik az elkövetőnél az elkövetés tudati oldala, nem ismeri a cselekménye tényeit, hiszen lövése nincs arról, hogy ki ellen irányul, így pedig nem állapítható meg a szándékos és célzatos elkövetés (csak gondoljunk bele, hogy a "sértett" felfedi a kilétét és kiderül, hogy pl. a volt élettárs az, akkor még minősített is lesz a zaklatás?).

Angelicasol # 2014.12.17. 10:34

De ha lenne egy BH vagy az általad írtakat alátámasztó bármilyen bírósági gyakorlat, akkor tedd légyszi közkincsé, vagy csak oszd meg, hogy hadd okuljak...

Dr. Jégember # 2014.12.17. 16:24

Kedves Angelicasol!

Ma Magyarországon ítéltek el azért embert, mert azt az "előnyt" szerezte hivatali működése során, hogy a saját kocsiját nem az okmányirodában kérdezte le, hanem a munkája során általa használt számítógépes rendszerből. (magyarul: kitört a kocsid féltengelye és telefonon rendeltél új alkatrészt, ahol megkérdezték a kocsid alvázszámát az új alkatrész megrendeléséhez. Mivel éppen nem volt nálad a forgalmid, és nem is akartál telefonálni az okmányirodába is ezért az előtted lévő számítógépes nyilvántartásból lekérdezted az egyébként rád vonatkozó, téged érintő adatot.) Azt mondta a bíróság, hogy az az előny, hogy nem kellett elmenni az okmányirodába és a hivatali helyzettel visszaéltél, mert leegyszerűsítetted az ügymenetet.

Megmondtad volna erről, hogy ez hivatali visszaélés bűntette??????

Innentől kezdve miért ne lehetne "sértett"-je a zaklatásnak szegény tolvaj, aki megsértődik azon, hogy őt megfenyegetik.

A fenyegetésnek éppen hogy van címzettje, mégpedig esetedben a tolvaj vagy a kérdező esetében az ismeretlen "jóakarója". Tehát konkrét személyről van szó, neki szól a fenyegetés, csak a személye a zaklató előtt nem ismert. Vagyis nem csak vaktában vagdalkózik a szavakkal, konkrét személynek szánja azokat, annak ugyanis semmi értelme nem lenne, ha csak úgy "címzett nélkül" írogatna a világba fenyegetést.

Természetesen szerintem is nonszensz példa, de a fenti legalább ugyanennyire az, és a bíróság néha elég érdekesen tud állást foglalni egy-egy kérdésben, amiről nekünk teljesen más a véleményünk. Tanultam már a bíróságok néhányszor eléggé "nyakatekert" indokolásából, ezért szerintem simán bele tudnák húzni a zaklatásba.

Üdv:
Dr. Jégember

Dr. Jégember # 2014.12.17. 16:33

Még egy gondolat:

a zaklatás éppen azért magánindítványos bűncselekmény, hogy majd a sértett eldönti, akar-e ügyet belőle. Tehát ha szegény tolvajt annyira felzaklatta a fenyegetés, hogy megteszi a magánindítványát (egyben magára is terhelő vallomást tesz akármi miatt) akkor a zaklatás megállapítható.

Üdv:
Dr. Jégember

Kelvin (törölt felhasználó) # 2014.12.17. 17:05

Dr. Jégember értem az álláspontod. Az már más kérdés, hogy nem értek vele egyet. Kár, hogy nem találtam BH-t a témában.

Dr. Jégember # 2014.12.17. 19:36

Hát BH-t én sem találtam sem ebben, sem a hivatali visszaéléses témában, de abban konkrét bírósági ítélet született.

Dr. Jégember

Angelicasol # 2014.12.17. 21:21

Jégember, szerintem a hivatali visszaélés esetében a tényállás megállapítható, mert a szerzett előny valóban bármi lehet, ahogy egyébként az ilyen nyilvántartással dolgozó hivatalok munkavállalóinak tilalmazott is az engedély nélküli betekintés (többek között a személyes adattartalom miatt).

Ettől ez még nem lesz zaklatás, de ha valakivel szembe jönne egy ilyen tartalmú ítélet az adja a cserkész becsszót, hogy szól a többieknek :)

Dr. Jégember # 2014.12.17. 22:31

Valóban tilalmazott a magáncélú betekintés, azonban ha mégis betekint legfeljebb megszegi a munkajogi normát és fegyelemsértést követ el. Mitől veszélyes az a társadalomra és mitől bűncselekmény az, hogy a SAJÁT autójára vonatkozó adatokat megnézi?????

Valóban jó nagy "előny", hogy nem kellett felállnia a székből, kicaplatni a parkolóba és megnézni a forgalmiból az adatot, vagy felhívni az okmányirodát. Ennek alapján valamennyi hivatal valamennyi alkalmazottját pics@n lehetne rúgni, mert ennél sokkal "cifrább" dolgokat is megnéznek. Kíváncsi lennék, ha Vad Katalin (Michele Wild) megkérdezné a KEK KH-t hogy mennyien kérték le az adatait hányan akadnának fenn a rostán .) (persze ebben az esetben egyértelmű lenne a hivatali visszaélés)

Mondjuk ha a szakácsnak "engedélyezett" az ebédfőzésnél 3x kóstoló, de ő mondjuk 5x kóstol, akkor sikkaszt???????????????????????

Szóval ebből a faramuci -de életben előforduló- helyzetből kiindulva írtam le a zaklatás megállapítására vonatkozó véleményemet. Ez nem azt jelenti, hogy ezzel egyet is értek.

Dr. Jégember

Angelicasol # 2014.12.18. 09:43

De attól még előny az előny, akkor is, ha az csekélyke. Adott esetben pl. a földhivatalban dolgozók betekinthetnek a saját ingatlanjuk tulajdoni lapjába, amivel nem csak időt/energiát spórolnak, mint előnyt, hanem azt a pénzecskét is, amibe egyébként egy ilyen lekérdezés, pláne egy hiteles tulajdoni lap kerül minden egyéb földi halandónak. A gépjármű nyilvántartásokba való betekintésért utolsó ismereteim szerint 550-15000 Ft közötti szolgáltatási díjak vannak, amit emberünk nem fizetett meg, mert belenézett ingyért, a kérelem átfutási idejét nem is számolva + idő/energia spórolás...szerintem azért ez egy finom kis előny szerzés, még akkor is ha a társadalomra egyébként oly csekély fokban veszélyes, hogy onnan az már csak egy apró pontnak látszik...De még a társadalomra veszélyesség mértékén is lehet vitatkozni, mert amennyiben a jogalkalmazó e tekintetben tolerálja az ilyen magatartást, akkor az ahhoz vezethet, hogy bármely országos nyt-sal dolgozó a magának vagy a komának, akkor néz bele akár a személyes adataidba, amikor éppen nem szégyenli.

Ja és az meg pláne nem mentesít senkit a maga által elkövetett bcs alól, hogy jah kérem mások sokkal durvább dolgokat követnek el.(Az eddigi kedvencem egy 60as éveiben járó ügyvédnő (!), aki szerint őt nem meszelheti el a rendőr gyorshajtásért, mert 1985-ben a háza előtt egy rendőrautó túl gyorsan hajtva halálra gázolta az úton játszadozó kiscicáját, és ha nekik ezt lehetett, akkor neki is szabad...)

Különben meg pl. az a pék, akik a műszak elején elteszi magának a legszebb bucikat a pult alá mindennap, amit a nap végén, mint "megmaradtat" ingyen hazavisz, szerint nem károsítja meg a pékséget?

Angelicasol # 2014.12.18. 09:51

és még egy gondolat:
Ha a saját adataiba betekinthet a hivatali hatáskörét felhasználva, akkor mi gátolja meg, hogy máséba is belenézzen.
A szabályozás mindig általános kell legyen, nem arra szól, hogy a magadéba oké, de a másétól tartózkodj. Ez olyan, mint a tüntetések: ha a tartalom a társadalom általános megítélése szerint "rossz" (pl. szélsőséges eszmék), akkor annak nincs létjogosultsága és nem lehetne utcára vinni. De mihez vezet az, ha minden tüntetést tartalma szerint kell vizsgálni a jövőben és a mindenkori döntnök ízlésétől függ, hogy miben engedi a véleménynyilvánítást, és miben nem...

Itt magát a jogosulatlan betekintés szankcionálta a bíróság, azzal, hogy megállapított egy - egyébként valóban - csekély előnyt, ami így együtt kimeríti a hivatali visszaélést.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.18. 11:15

Azért a társadalmi veszélyesség teljes hiányára lehet hivatkozni egy ilyen konkrét esetben.

Dr. Jégember # 2014.12.18. 12:05

Az előny mértékére azért már van BH. (nem mai darab, de attól még igazat szól amikor egyfajta "zsinórmértéket" felállít.

BH.1984.89.
"a bűnösség megállapítása azért téves, mert a cselekmény oly jelentéktelen hátrány (előny) előidézésére irányult, mely nem éri el azt a fokot, amely a szóban forgó hivatali bűncselekmény létrejöttéhez szükséges......

....a vádlott fellépése tehát nem volt alkalmas olyan joghátrány előidézésére, mely a hivatali visszaélés bűncselekmény előfeltétele, hanem indokolatlan és helytelen fellépése legfeljebb fegyelmi vétséget valósít meg."

Ja és hogy ki mit csinálhatott volna még az általa elérhető -másra vonatkozó- adatokkal, az aligha lehet konkrét ügyben ítéleti kategória.

Üdv:
Dr. Jégember

Dr. Jégember # 2014.12.18. 14:36

Még egy érdekes BH, melynek lényege:

a rendőr vádlott gyalogos szolgálata során 3 vele szembe jövő nő felé fújt a könnygázszóró palackjából, abból a célból hogy "kiröhögje" őket amikor azoknak taknya-nyála folyik a vegyi anyagtól. 1. és 2. fokon bántalmazás hivatalos eljárásban miatt marasztalták el a terheltet, de a LB megváltoztatta az ítéletet, tekintettel arra, hogy a cselekmény jogi megítélése téves volt, ugyanis 3 rb.-i hivatali visszaélés állapítható meg.

Eddig OK., a lényeg most jön!

A LB. rámutatott hogy az 1. és 2. fokon eljáró bíróságoknak is fel kellett volna ismernie, hogy a cselekmény egyébként olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a legenyhébb büntetés kiszabása is indokolatlan, ezért a terheltet megrovásban részesítették és az eljárást megszüntették. (BH. 1998.517)

De hát mi is történt valójában? A rendőr jogszerűtlenül, szakszerűtlenül, indokolatlanul alkalmazott kényszerítő eszközt, ráadásul nem is a "legenyhébb" formáját. (testi kényszert)

Szóval lehet vitatkozni, hogy melyik veszélyesebb a társadalomra: ha minden indok nélkül homlokon vágnak kardlappal, vagy ha megnézed a saját kocsidat a nyilvántartóból.

Üdv:
Dr. Jégember

Angelicasol # 2014.12.19. 09:27

Ahogy KBS is mondta (de én is utaltam rá korábban) a társadalomra veszélyesség áll a középpontban, nem az, hogy adott esetben megvalósult a cselekmény, mert az megvalósult, csak annyira jelentéktelen a súlya, hogy nem érdemel egyéb szankciót, amire már az ügyészség is ráébredhetett volna...egyébként meg erre való a megrovás :)

Mellesleg a 84-es BH lényege az, hogy a rendőr nem hivatali menőségében járt el, hanem csak annak látszatát kívánta kelteni. Azért az egy kicsit más, mint ha valóban az eljárása során hivatali hatáskörével visszaélve követi el a jogsértést, és ezért lesz előbbi csak fegyelmi vétség, míg utóbbi bcs.

A második esetben pedig nem egyértelmű, hogy az LB miben látta a jogtalan előny szerzést, amiért a helyes jogi megítélést a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállása helyett hivatali visszaélésben látta megvalósulni...az lenne az LB szerint az előny, hogy ilyen jót a rendőr még sose röhögött életében?

Dr. Jégember # 2014.12.19. 18:13

1./
Onnantól kezdve, hogy a rendőr elővette a szolgálati igazolványát (szolgálatba helyezte magát) már hivatali minőségben jár el, függetlenül attól, hogy az intézkedése jogszerű vagy szakszerű-e. A BH. szerint vizsgálni kell a szerzett előny vagy okozott hátrány mértékét.

2./
"tévesen minősítették a 3 rb-i cselekményt a Btk. 226§. szerinti hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségének. A Btk. 225.§.-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntette és a Btk. 226.§.-ba ütköző hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége elhatárolásánál ugyanis az egyébként szolgálatban lévő hivatalos személynél is döntő jelentősége van annak, hogy konkrét és jogszerű eljárást folytat-e a cselekmény természetes személy sértettjével szemben, avagy már a bántalmazást megelőzően is teljességgel jogosulatlanul, vagy visszaélésszerűen lép-e fel vele szemben.

Adott esetben a terhelt semmilyen konkrét eljárást a sértettekkel szemben nem folytatott, és szabályszerűen nem is folytathatott, az ellenük rendszeresített kényszerítő eszközt visszaélésszerűen, vagyis jogosulatlanul alkalmazott."

Vagyis a rendőr ebben az esetben nem előnyt szerzett (magának vagy másnak), hanem hátrányt okozott. (a lefújt sértetteknek). Erre azt mondta a LB, hogy csekély fokú a társadalomra veszélyessége.

Erre írtam én, hogy a saját kocsi lekérésével összedőlt a világ, mélyen megdöbbent rajta a társadalom, elítéli, kirekeszti magából az ilyen tettet elkövetőt, stb, stb.....

Szerintem lehet mérlegelni egyik és másik tett súlyát és egymáshoz viszonyított veszélyességét a társadalomra.

Üdv:
Dr. Jégember

MACSKAJANCSI # 2014.12.23. 18:42

Tisztelettel Üdvözlöm a fórumozókat!
Segítséget szeretnék kérni a következő tényállás megállapításában.

Adott egy gazdasági társaság, mint munkáltató, s az ügyvezető elrendeli a gyártási gépsor biztonsági gomb működésének kiiktatását. Azért, hogy ne álljon le a gépsor, viszont így nagyon veszélyes a működése. Ebben idegileg többen kikészültek, volt aki a felmondásában ennek hangot is adott. Ez az állapot kb. fél évig tartott, mert nagyon veszélyes volt így a működés, a teljesítmény minden ároni növelése miatt lett ez kitalálva. Ezután vissza lett szerelve a gépsorra az eredeti állapot, tehát ha kézzel a veszélyes részhez oda nyúlunk, akkor a gép leáll. Ez a normális, hiszen így bizonságos.

Munkabér követelés ügyében pertársaság alakítottak a dolgozók egy része, s a per folyamán szeretnék ezt a súlyos problémát jogi keretekbe foglalni.

A kérdés az, hogy ez a cselekmény minek minősül?
Hétköznapi fogalmazásban ez a dolgozók testi épségének szándékos veszélyeztetése.
Hol találunk erre vonatkozó törvényt, vagy szabályozást, amire hivatkozni lehet?
Kit terhel a felelősség? Mert aki a szerelést elvégezte, az is hibás, meg kellett volna tagadnia. S a cég egy jogi személy, ezért hogyan lehetne az ügyvezetőt felelősségre vonni, hiszen az ő idióta találmánya volt ez.

groszfater@gmail.com # 2014.12.23. 19:15

Nem-fogod elhinni de van olyan :Munkavédelmi törvény !

„Adott egy gazdasági társaság, mint munkáltató, s az ügyvezető elrendeli a gyártási gépsor biztonsági gomb működésének kiiktatását.”

Ez csak a Te fantáziád, ezt én nem hiszem el !!!

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.23. 20:12

„ha kézzel a veszélyes részhez oda nyúlunk, akkor a gép leáll”
Az nem biztonsági gomb, hanem biztonsági relé vagy retesz.

  • 1
  • 2