Büntetőperben van-e a B.e.-ben vagy más jogszabályban rögzített jogalap arra, hogy a vádlott a bíróságtól eljárásjogi tájékoztatást, felvilágosítást kérhessen és kaphasson ?
Ha igen, mi az ?
eljárásjogi tájékoztatás kérése bíróságtól
- 1
- 2
Van amikor kérés nélkül is megkapja pl. vallomástétel előtt.
OK, de konkrét jogszabhelyet tudnál mondani ?
Ha előveszed és figyelmesen elolvasod a Be.-t, akkor magadtól is meg fogod találni!
BataG
Kérni mindent lehet !
Kötelezően kapni, azt amit kötelező kapni.
Őszintén! Mire alapozod a kérdésed, mi a kérdésed tárgya? ( milyen figyelmeztetés vagy tájékoztatás maradt el ? )
Szerintem kicsit rossz a kérdés.
„Mire alapozod a kérdésed, mi a kérdésed tárgya? ( milyen figyelmeztetés vagy tájékoztatás maradt el ? )”
Azt, hogy mire alapozhatom - na azt szeretném megtudni ... hogy van-e ilyen jogalap, ... ezért a kérdés (alap kérdés) maga.
Az, hogy kérdezek, kérdeznék ... abból nem következik (szvsz), hogy valamilyen figyelmeztetés vagy tájékoztatás elmaradt (legalább is a a bíróság részéről).
Számos kérdés lehet, szerintem - ami felől jobb tájékozódni, valamennyire tájékozottnak lenni, ,,, és a bíróságnak meg esetleg nem feladata kioktatni(felvilágosítani), pláne kér(d)és nélkül.
Egy pár pld.:
Érdekelne pl. hogy a védői pozícióban lévő ügyvédnek meddig terjednek a feladatai, és mi az elvárható minimum tőle.
Érdekelne pl. hogy - polgárihoz hasonlóan - tájékoztatás a bizonyítási teherről, bizonyítási célokról, lebontva konkrét feladatokra - na az kinek a feladata.
Érdekelne, hogy pl. védő - önállóan - meddig mehet el mentő / enyhítő körülmények felkutatásában. Ha van 'fegyveregyenlőség', kvázi 'nyomozhat-e' ?, megkutathat-e releváns körülményeket, s milyen mértékben, vagy ebben mi a határ ? S mi az elvárható minimum ?
Stb.
„kvázi 'nyomozhat-e'?, megkutathat-e releváns körülményeket, s milyen mértékben, vagy ebben mi a határ?”
Meg kellene nézni néhány Petrocelli-epizódot, és azt lefordítani a magyar viszonyokra.
„S mi az elvárható minimum?”
Például elérni, hogy felmentsék a vádlottat, vagy bűnösség esetén korlátlanul enyhítsék a büntetést?
A nyitókérdésből nekem az jön le, hogy az ügyvédnek a bíróságtól kell megtudnia, mik a jogai és kötelezettségei. Jól értettem? Ilyenkor szokott jönni dr. Attika azzal, hogy "azért van a jogi egyetem, hogy...".
Bizonyítékot biztosan szerezhet be a védő, pl. szakértői véleményt, bár legjobb tudomásom szerint büntető ügyekben erről a bíróságot előzetesen tájékoztatni kell (esetleg a bíróság hozzájárulása is kell?).
Elméletileg igen (Be. 112. §).
Az eredeti kérdésre visszatérve: olyan jellegű, a kötelező kioktatáson túlmenő tájékoztatási kötelezettsége, amit BataG kérdez, a bíróságnak büntetőeljárásban nincs. Pont arra van a védő.
„Az eredeti kérdésre visszatérve: olyan jellegű, a kötelező kioktatáson túlmenő tájékoztatási kötelezettsége, amit BataG kérdez, a bíróságnak büntetőeljárásban nincs. Pont arra van a védő.”
Az OK, hogy arra van a védő, de ha az nem csinál semmit ... akkor mi vagyon ?
Ha a védő nem a vádlott képviselője, hanem önálló ~ügyfél az eljárás során - és nem származékos jogokkal, vagy jogosultsággal - ... és van ~"fegyveregyenlőség", vagy legalább arányaiban valamiféle hozzá fogható ... akkor abból nekem "az jön le", hogy azért a védő tevékenykedhet, nem csak hozott anyagból, ... és bátran, konstruktívan!
Az elvárhatósági szintnek, hogy mi az alja - arra jó lenne valami infó, ... mert az OK, hogy 'mentse fel' a vádlottat, meg enyhítse korlátlanul a büntetést ... de mivel tevékenységének eredménye csak az elsőfokú döntés után mérhető, akkor már esetleg késő a berzenkedés.
Kamara, valaki leírja ezt ? Védő jó eséllyel nem fogja azt mondani, hogy amit ő tesz, az kevés, ... kevesebb, mint ami az elvárható minimum. Ki ellenőrzi, kontrollálja a védői pozíciót, hogy az érdemben (érdemi tevékenységgel) be van-e töltve ?
Egyszerűbben nem lehetne leírni a kérdést ?
BataG-től ilyet kérni? :-)
BataG azt gondolja, hogy ha minket össze tud zavarni az értelmetlen kérdéseivel, okfejtéseivel stb., akkor ez a bíróságon is működni fog :)
gerbera317! -)
Meg kellene nézni néhány Petrocelli-epizódot, és azt lefordítani a magyar viszonyokra.
A kérdéseket ujra( 3-szor ) elolvastam és én is erre a következtetésre jutottam.
BataG!
Az ügyvéd " nyomozhat " csak az általa beszerzett bizonyítékot a büntetőeljárás során törvényesen hogyan használhatja fel ( tárgyaláson közvetlenül )számomra erősen kétséges.
Már ha erre vonatkozik a kérdésed.....
Burn Out
:-) ( megnyugodtam, hogy nem csak én nem értem a kérdést kapásból.)
Ki ellenőrzi, kontrollálja a védői pozíciót, hogy az érdemben (érdemi tevékenységgel) be van-e töltve ? Feladata-e valakinek, és milyen jogszabhely alapján ?
Mit szólsz, az ügyvédi törvény megfelel ennek a funkciónak ?!
:)
Konkrét jogszabhely, jogszabályi utasítás van-e nem a védői kötelezettségekre, hanem azok kontrolljára ? Kötelező - jogszabályi alapú - kontrolljára ?
Azért ezt egy kicsit gondold végig! Lehet, hogy egy kicsit túlszaladt a fantáziád.:)))
"Az OK, hogy arra van a védő, de ha az nem csinál semmit ... akkor mi vagyon ?"
Az ügyvéd "főnöke" az ügyfél! Az ügyvéd és az ügyfele között megbízási jogviszony jön létre. Tehát, ha jogszabályi hivatkozást akarsz akkor ezen a téren kell kereskedni!
Kedves BataG, miért van olyan érzésem, hogy - bár szemmel láthatólag tudomásul vetted, hogy létezik pl. az Ütv., de - még csak bele sem kukkatnottál? Vagy gondod van azzal, hol lehet ezeket megtalálni? Hát akkor íme:
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…
(Nem árulom el, hogyan találtam rá, legyen ez a mai házi feladatod.)
lajcsó,
ez igaz egy polgári perben, de ugyanez a helyzet egy büntetőperben, egy kirendelt védő esetében is?
Ha a vádlott védelmére meghatalmaz egy ügyvédet, megbízási jogviszony jön létre közöttük. A terhelt megválaszthatja, hogy kit bíz meg védelmével, az ügyvéd pedig visszautasíthatja a szerződési ajánlatot.
Kirendelés esetében a védőt ez a jog nem illeti meg.A szerződésre vonatkozó javaslatot pedig nem a terhelt teszi, hanem az állam, tehát a kirendelés az állam és az ügyvéd között létrejött a vádlott javára történő szerződés.
A védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot késedelem nélkül felhasználni, a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, jogaira kioktatni és a terheltet mentő, illetőleg felelősségét enyhítő tények felderítését elősegíteni.” (Be 51§).
1998 évi XI. tv. 3§ (2) bek.: „Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani”.
Hogy ebbe mi tartozik bele ki-ki döntse el maga :-)
Olvastam.
- 1
- 2