Köszi Vadsuhanc, valami ilyesmire gondoltam.
eljárásjogi tájékoztatás kérése bíróságtól
- 1
- 2
drbjozsef....
Azért szerintem lajcso jól írta le.
Az 1998. évi XIX. törvény 48.§. (5) bekezdése szerint.... " A védő kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a terhelt - indokoltan - más védő kirendelését kérheti. A kérelemről az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyik..." Hogy mit takar az indokolt szó ?
És szerintem a 47.§. (4) bekezdésbe foglaltak is alapot szolgáltatnak,amely azt írja, hogy ...A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja..."
Mivel a kirendelés - más által történik - szerintem erre is vonatkozik a terhelt joga, hogy " új védőt kérjen ".
Mondom én mint laikus..... Aztán majd jól kiröhögnek az ügyvédek :-)
Kedves Mindenki:
Köszönöm a válaszokat és beírásokat.
A védői munka, sőt a kirendelt védői munka - jogszabályban rögzített, vagy legalább érezhetően kódoltan megjelenő - értéketésére, ~figyelemmel kísérésére (előírt radarozására) vonatkozó konkrét előírást (vagy annak ~sugallmazását) említő konkrét választ - úgy érzem nem kaptam.
Márpedig - a gyakorlatban - úgy vélem elő-előfordul, hogy a (főleg javarészt kirendelt védőként praktizáló) ügyvéd, mint védő ........... háát nem strapálja túlon túl magát, és így a védői szerepkör érdemi betöltöttsége körében - én legalább is úgy látom - rajzolható 1-2 kérdőjel(ecske).
Ha a feladatok nincsenek csak az általánosság szintjén megfogalmazva, ... akkor az a laikus számára esetleg csak nehezen fordíthatók le - szvsz - konkrét kérdésekre, hogy pl. ezt-vagy-azt elvárhatóan meg kell-é tennie, elvárható-e vagy sem. És hát ugye a védő meg nyilván nagyságrendekkel tájékozottabb a saját maga előtti lehetőségekről, hogy miért és merre lehet érdemes teperni. Ezért a terhelt/vádlott jó eséllyel fel sem tudja mérni, hogy mi az, amit nem kapott meg a védő, védelem részéről. Kívülről meg csak igen elnagyoltan látszik szerintem.
Gerbera317:
A kedves szavakat köszönöm!
Ütv. kapcsán számomra érdekesség - alapos átolvasás, értelmezés, stb hiányában - pl. a 34.§ (3), (4) bek.
E szerint:
„Ütv. 34. §
(3) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha
...
c)a terhelt, illetve a képviselt személy alapos okkal kéri a kirendelt ügyvéd felmentését.
(4) A (3) bekezdésen alapuló felmentés iránti kérelem elbírálásakor arra kell törekedni, hogy a kirendelt ügyvéd személye az ügy során állandó legyen.”
BataG!
A kirendelt védő és a meghatalmazott védő feladata teljes egészében megegyezik, a törvény nem tesz köztük ilyen tekintetben különbséget, ennek megfelelően.
Lentebb leírtam hivatkozva a törvényi előírásokat.
Ezeken kívül semmilyen más jogszabály nem tartalmaz rendelkezéseket, amelyek a védő számára az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódóan konkrét kötelezettségeket állapítanának meg, következésképpen a védői jogok gyakorlása az ügyvéd belátásától, lelkiismeretétől függ.
A kialakult gyakorlat nem egyenlő a törvényi előírással.
Tisztelettel.
Be.50. §
(2)A védő a védelem érdekében az ügyben tájékozódhat, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezhet be és gyűjthet.
(3) A terhelt jogait a védője külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.
Vadsuhanc:
Amiket írtál, köszönöm.
Gerbera317:
Igazad volt.
BataG
+Kérdésed arra vonatkozott, hogy kötelezhető-e az ügyvéd, hogy " nyomozzon ".
Amit leírtál lehetőség, de az ügyvédet senki nem kötelezheti, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján történt intézkedési kötelezettségén túl további adatgyűjtést végezzem.
Szerintem.
"az ügyvédet senki nem kötelezheti, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján történt intézkedési kötelezettségén túl további adatgyűjtést végezzem."
Szerintem a megbízó (ügyfél) utasíthatja az ügyvédet további adatgyűjtésre.
Lajos!
Büntetőeljárásban a védenc semmire nem utasíthatja védőt. A védőnek önálló státusza van a polgári eljárással ellentétben.
Általam valóban tisztelt lajcsó!
Kérdésem az lenne, hogy egy büntető eljárásban ( jelenleg erről beszélünk ) egy ügyvéd milyen nyomozati cselekményeket foganatosíthat ?
A terhelt ( gyanúsított ) kérésére az ügyvéd felkutat egy tanút nincs joga azt kihallgatni kizárólag a nyomozó hatóság felé ( esetleg bíróság ) indítványozhatja a kihallgatását.
Gondolom én teljesen laikusan és érdeklődve.
Ok. De én a védői munkát/feladatot ettől tágabban értelmezem.
Tisztelt lajcsó!
Én csak megköszönni tudom a tanácsaidat és amit most írtál igazolva is látszik az itt adott válaszaid által.
Ennek ellenére állítom, hogy egy ügyvéd a megbízásban foglaltak szerint jár el és arra vonatkozik a " kötelessége.:-)
Tisztelt Vadsuhanc!
A védelemre vonatkozó megbízás arra vonatkozhat, hogy....büntetőeljárásban a védelmet ellássa. Lehet korlátozni a meghatalmazást mondjuk arra, hogy csak nyomozati szakban, csak bírósági szakban, csak az elsőfokú ítélet meghozataláig, de tartalmában sosem. A védő feladatát, kötelezettségeit egyértelműen meghatározza az ügyvédekről, a büntetőeljárásról szóló törvény.Azt még a védenc sem írhatja felül a megbízási szerződésben.
Tisztelt Dr. Attika !
Teljesen egyetértünk. Batag a kérdésben azt erőltette, hogy az ügyvédnek a törvény által meghatározottakon túl van-e kötelezettsége!
Röviden, ha én Téged megbízlak azzal, hogy készíts nekem egy gépkocsival kapcsolatos adás-vételi szerződést, amelynek Te eleget teszel, későbbiekben kiderül, hogy a gépkocsi törött, lopott, klónozott stb. Te ezért felelős vagy-e?
Ugye nem. ( szerintem sem mert a megbízás nem erre vonatkozott )
- ügyvéd. Szünetben a védőtársakkal kifogásoltuk a kollégánál és megdöbbenésünkre fel sem fogta, hogy mi a problémánk.
Dr.Attika:
Kösz,
az alábbi mondatot jólesően olvastam:
„ Egyébként az ügyvéd feladatának firtatása büntető és polgári perben történő fellépés kapcsán helyén való. ”
Mint gyakorló ügyvédnek, abban mi (lehet) az érdekes ? A szerepkör elvárható határait hogyan lehet meghatározni ?
Ha a védőnek önálló státusza van (- mint alább írod), ebből milyen következtetés vonható le arra, hogy a védő a terhelt/vádlott érdekét mennyiben köteles figyelembe venni; feltárni és figyelembe venni. Hogyan működik ez a gyakorlatban ?
„1998. évi XIX. törvény indokolása
Az 50. §-hoz
Az ügyvédek, ezen belül a védő kötelességeiről a továbbiakban külön törvény rendelkezik.”
Melyik, vagy melyik volt az a törvény í?
A már sokszor szóba került 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről (Ütv.).
OK, ... bár ami számomra furcsa azért, hogy az Ütv. az 1998. évi XI. tv., a Be. meg az 1998. évi XIX. tv., tahát a Be. későbbi (nagyobb sorszám, azonos év)... és a firtatott rész indokolása meg azt tartalmazza, hogy "(...) a továbbiakban (...)". Tehát ez a további részletezésra utalna csak?, nem a továbbiakban meghozandó jogszabra?
BataG!
Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy 1998. előtt a Be-ről nem volt törvény? Az mindjárt előbb lesz akkor mint az ügyvédekről szóló törvény :-)
( egyébként szerintem volt ), de ha nincs igazam kövezz meg. ( cca. 1973 ? )
Természetesen a büntetőeljárásról 1896 óta van törvény (1896. évi tc. a büntető perrendtartástól), a jelenlegi előtt az utolsó az 1973. évi I. törvény volt. Ami egyébként egészen 2003-ig hatályban volt, mert az 1998. évi XIX. törvény csak 2003. július 1-én lépett hatályba.
A két törvény időbeli viszonyának meg abszolút semmi jelentősége nincs. Épp azért mond csak annyit a Be., hogy "külön törvény rendelkezik" (és nem jelöli meg szám szerint), mert ha teszem azt holnap vagy bármikor jön egy új ügyvédi törvény, akkor azt kell érteni alatta.
- 1
- 2