"A pénzhamisítást a törvény ....." hogyis?? - Cui prodest, Curia Suprema?


Leiterjakab # 2003.08.13. 19:40

Gondolom már mindenki hallotta, hogy a LB jogegységi határozata szerint a pénzhamisítás nem büntetendö, ha azt 10,000 Ft.-t meg nem haladó értékre követik el.

Arra jöttem rá tulajdonképpen, hogy ezáltal az állam most már a kisemberek részére is biztosítja a 'szabad rablás'. A 'nagyok' már úgyis megszedték magukat, most jusson egy kicsit az aljának is, persze csak korlátozott mértékban :-))

Az is eszembe jutott, hogy itt a fórumon egy páran összeállhatnánk: Attila, big cat, világesze és a többiek és közösen nekiállhatnánk gyakorolni a Széchényi-portrét [Delet Vagyóczky Károly SC. (c)védjük a szerzöi jogokat]:)))

És az is eszembe jutott, hogy amit most teszek még felbujtásnak se minösül mert csak ötezres hamisítására hívtalak fel Titeket, ami nem bcs.

Arra is gondoltam, hogy újra kellene nyomtatni a bankjegyeket, és azt írni rá: 'A bankjegyhamisítást a törvény tízezer forint felett bünteti!'


Leiterjakab

Nick Name # 2003.09.01. 12:36

Azért ettől óva intenélek. Nem a 10 ezresnél kisebb címlet hamisítása nem bűncselekmény, hanem összesen 10 ezer Ft-é. Tehát pl. 3 db ötezresé már az.

Ne szégyeld, Bárándy sem tudta. :-)


Nick Name

Leiterjakab # 2003.09.01. 15:01

Én úgy gondoltam, hogy apránként csinálnánk, pl. minden nap egy ötezres és, hogy ne legyen folytatólagos bcs., ezért mindig más célzattal járnánk el, pl. egyik nap erre, a másik nap arra költenénk, ezzel kizárnák az egységes elhatározást.

Egyébként meg tényleg nem Bárándy hibája, hanem a Lomnici-csúcsokon követték el a hibát...

Az persze felelőtlenség volt az LB részéről, mert hja mindenki egyenként hamisít egy 10000-est akkor, az pl. 1000000 fő esetében már:10,000,000,000 nem rossz mi...?
Persze tudom, hogy ez csak elméleti lehetőség, de akkor is...


Leiterjakab

Nick Name # 2003.09.01. 15:48

Pechünkre a pénzhamisítás egyetlen célzata a forgalomba hozatal, úgyhogy aszerint nem igazán tudunk különböztetni, hogy az egyiket a hentesnél költjük el, a másikat meg a zöldségesnél. :-)

Egyébként nem Bárándy hibája, csak a döntés után nyilatkozotta valamit, amiből az derült ki, hogy szerinte mondjuk egymillió ötezres hamisítását is nem büntetendővé nyilvánított az LB.

A jogegységi egyébként kézenfekvő. Itt a 2002. évi I. törvénnyel lett elszúrva a dolog.


Nick Name

Leiterjakab # 2003.09.02. 05:50

Na jó de tegyük fel, hogy nem akarjuk forgalomba hozni, hanem pl. felhasználjuk biztosítékként...


Leiterjakab

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.02.13. 13:28

nekem az lenne a kérdésem hogy a pénzhamisításnak ki a sértettje? gondolom az Állam...
elképzelhető hogy a hamis pénz forgalombahozatalakor elkövetési módnál az is sértett akinél forgalmba hozzák a pénzt "pl. boltos"
csak azért kérdezem hogy ez utóbbi esetben a sértetti azonosság szempontjából megállapítható a folytatólagosság ?

köszi

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.13. 19:19

Szvsz lehet konkrét sértett is - hiszen károsul a boltos. De nem folytatólagos lesz, hanem többrendbeli. Megint csak szvsz.

guba # 2007.02.13. 20:23

A pénzhamisítás jogi tárgya a pénzkibocsátás rendjéhez fűződő állami érdek, tehát a boltos személyétől függetlenül is megállapítható a folytatólagos egység, amennyiben a szükséges feltételek fennállnak. Leginkább az lesz a döntő, hogy az elkövetési magatartások milyen időközökkel követik egymást, mert ebből lehet következtetni arra, hogy azonos elhatározásból származnak e.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.02.14. 14:26

guba: bocs ha ennyire szájbarágós leszek
akkor a Btk. 12 § esteében a sértett minden esetben az állam ezért minősül azonos sértettnek? + még persze a boltos

Kbs hogy érted hogy több rendbeli azért mert mondjuk két boltban hoz forgalomba 20 ezerest ezért több rendbeli? az állam miatt nem lesz folytatólagos ?
itt van ez a jogeset is ennek tökrében hogy érted

http://www.jogiforum.hu/hirek/15433

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.14. 14:54

Revideálom a véleményemet. Gubánál a pont.

guba # 2007.02.14. 15:10

A pénzhamisítás bűncselekményének – utalva a korábbiakban leírtakra – a boltos nem lehet a sértettje, vele szemben egy másik bűncselekményt valósíthat meg az elkövető: a csalást. Ebben az esetben a két bcs heterogén alaki halmazatban lesz.

ObudaFan # 2007.02.14. 15:13

Konszumpicó folytán látszólagos halmazatban szerintem.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.14. 15:16

Most meg ObudaFannál a pont. :)

guba # 2007.02.14. 15:56

A jogelméleti álláspont a két bcs elhatárolásáról:
A pénzhamisításban testet öltő csalás megállapítását a gyakorlat töretlenül kizárja, a nem létező címletek (álpénzek) forgalmazása azonban természetesen csalást valósíthat meg.

ObudaFan # 2007.02.14. 19:38

Akkor most meg is erősítetted azt, amit leírtam.

guba # 2007.02.14. 21:08

Biztos? Miért is?

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.02.15. 07:51

akkor a jogyakorlat szerint konszumpció?
a helyes állápont azonban a heterogén alaki halamazat
és ha 10 ezret megsem hladja akkor még csalás sem hanem csak tulajdon elleni szabálysértés?
és ha a boltos nem sértett hanem csak passzív alany akkor még polgári jogi igényt sem érvényesíthet
szerintetek meg kelelne állapítani
a csalást
én hajlok arra hogy igen többnemű alaki halmazatban

guba # 2007.02.15. 08:07

Valóban csak látszólagos halmazatról van szó! A bírósági gyakorlat szerint nem lehet a csalást halmazatban megállapítani a pénzhamisítással.
Azért gondoltam valódi halmazatra, mert a pénzhamisítás tényállása nem nyeli el a csalás tényállását, ui a forgalombahozatal történhet viszterhesség nélkül is, és nincs jelentősége annak sem, hogy aki átveszi a pénzt tudatában van e, hogy az hamis. Ezért szerintem elvileg megállapítható lenne a valódi halmazat, de kétségtelenül a gyakorlat nem ez.

ObudaFan # 2007.02.15. 20:06

Szerintem ez a megközelítés elméletileg sem helyes. A konszumpció nem azt jelenti, hogy egy bűncselekmény szükségképpen magába foglal egy másikat, mert az a specialitás. A konszumpció azt jelenti, hogy jellemzően magába foglal. Ahogy a leggyakoribb tankönyvi példa: a rablás sem feltétlenül mindig jár könnyű testi sértéssel.

guba # 2007.02.16. 07:43

Ez a magyarazátatod nyilvánvaló tévedésen alapszik:

  1. A látszólagos halmazat iskolapéldája, a rágalmazás-hamis vád példa szokott lenni. A rablásnak semmi köze nincsen a látszólagos halmazathoz, az ui. összetett bcs, ahol a konszumpció fel sem merülhet. A rablást ui. a törvényhozó mesterségesen foglalta egységbe az alaptényállások között fennálló cél-eszköz viszonyra tekintettel. Enélkül nyilvánvalóan halmazatot alkotnának.
  2. A látszólagos halmazat bizony azt jelenti, hogy az elkövetési magatartások szükségképpen megfelelnek mindkét törvényi tényállásnak, tehát a társadalomra veszélyesség minden vonatkozásának értékelhetőnek kell lenni a tágabb körű tvi tényállásban is, ezért a kétszeres értékelés mellőzése miatt indokolt a halmazati értékelés mellőzése.
  3. Másik oldalról nézve a látszólagos halmazatnál a viszony szubszidiárius, tehát, ha a súlyosabban büntetendő cselekmény valamely tényállási eleme hiányzik, attól még a konszumált bcs elkövetése megállapítható. Itt ilyenről szó sincsen, ha ui. a pénzhamisítás valamely tényállási eleme hiányzik, attól még a csalást nem lehet megállapítani, mivel a pénzhamisításnak sem a jogtalan haszonszerzés, sem a tévedésbe ejtés nem tényállási eleme.
  4. Ha újra figyelmesen elolvasod amit a jogirodalmi álláspontról írtam, akkor rá fogsz jönni, hogy az nem azt jelenti amit leírtál, és véleményem szerint ezt a kialakult gyakorlatot elméletileg is helyes jogmagyarázattal nem lehet alátámasztani.
Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.16. 09:01

Nem feltétlenül a súlyosabb bűncselekmény tényállása a bővebb. Ad abszurdum lehet az fordítva is. A konkrét esetben pl. a csalás foglalja magában a pénzhamisítást.

guba # 2007.02.16. 09:40

Béla, szerintem ezt nem gondoltad át!
Tehát akkor ezt úgy kell érteni, hogy az enyhébben büntetendő cselekmény elkövetésével az illető megvalósítja egy súlyosabban büntetendő cselekmény tényállását is? Hm! Ez újszerű látásmód!
A büntetést melyik szerint fogod kiszabni?

guba # 2007.02.16. 09:47

A Kisherceg jutott eszembe erről, amikor a kígyó lenyeli az elefántot és az egész végül kalapnak néz ki.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.16. 10:34

A súlyosabb szerint természetesen.

ObudaFan # 2007.02.16. 16:29

Kedves guba, alapvetően értetted félre, amit írtam.

A rablás konszumpció folytán látszólagos halmazat a könnyű testi sértéssel. Pedig nem minden rablás valósít meg könnyű testi sérelmet. Rablást fenyegetéssel is meg lehet valósítani, ahol semmiyen sérülés nincs. Továbbra is úgy gondolom, hogy a konszumpciót egyszerűen a specialitással kevered.