A két bűncselekmény közötti „rendszerinti összefüggés” egységteremtő hatását nem lehet elismerni. Erre vonatkozóan annyit lehet az aktuális irodalomban megtudni, hogy régebben hivatkoztak ilyesmire, de hatályos jogunkban ez nem elfogadható ill. elegendő az egység megállapításához. Ehhez „szükségszerű összefüggés” kívántatik meg, ami viszont semmiféle összefüggést nem mutat a „specialitással”, ráadásul nem is a konszumpció, hanem a látsz. anyagi halmazat körében kerül értékelésre.
A „specialitás” elve azt jelenti, hogy, ha az elkövető magatartása megfelel egy általános jellegű törvényi tényálláson kívül egy speciális törv. tényállásnak is, akkor aszerint kell minősíteni. Ennek a világon semmi köze nincsen a „szükségszerű összefüggéshez”. Ezt az elvet nem lehet azonban alkalmazni akkor, ha mindhárom bűncselekményi ismérv többszörösen is fennforog, ekkor ui. a halmazat nem látszólagos, hanem valódi.
(Én erre próbáltam utalni a korábbiakban.)
Hogy a konszumpció mit jelent, már korábban leírtam, ezen kívül nem kellene összekeverned az alaki és az anyagi látszólagos halmazat eseteit sem.
Azt gondoltam, hogy lett volna egy részletesebb, kifejtőbb beszélgetésnek is értelme a témáról, de mivel a problémáid az alapfogalmak definiálásánál kezdődnek, jó, hogy nem rágtad mégjobban szájba.
"A pénzhamisítást a törvény ....." hogyis?? - Cui prodest, Curia Suprema?
Azért konszumálja, mert rendszerint együttjár vele. Ugyanis hiába pénzhamisítás a hamis pénz egyszerű elhagyása is, a harmadik fordulatos pénzhamisítást jellemzően vásárlással követik el. Márpedig a konszumpció arról szól, hogy a bűncselekmény a vele tipikusan előforduló másik bűncselekményt nyeli el, mint a rablás a szintén csak tipikusan, nem szükségszerűen vele együttjáró könnyű testi sértést. Ha nem csak tipikus, hanem szükségszerű együttjárásról van szó, az nem konszumpció, hanem specialitás.
Ennél szájbarágósabban nem tudom leírni.
ObudaFan! A rablás erőszak alkalmazásával megvalósuló elemének a könnyű testi sértés benne rejlő eleme, ezért olvad bele a rablás tényállásába. Nem értem mi köze van ehhez annak a ténynek, hogy egyébként a rablást fizikai erőszak nélkül is meg lehet valósítani. Ebben az esetben nyilván nincsen szó könnyű testi sértésről és fel sem merül a halmazati értékelés.
Én leírtam, hogy szerintem miért nem konszumálja a pénzhamisítás a csalást, de nem tudom még, hogy szerinted miért igen.
Béla! Mit jelent ez a „természetesen”?
Tehát a bíróság megállapítja, hogy a terhelt elkövette a csalás bűncselekményét, és a büntetést kiszabja pénzhamisításért? Ez azért még talán nem természetes!
Kedves guba, alapvetően értetted félre, amit írtam.
A rablás konszumpció folytán látszólagos halmazat a könnyű testi sértéssel. Pedig nem minden rablás valósít meg könnyű testi sérelmet. Rablást fenyegetéssel is meg lehet valósítani, ahol semmiyen sérülés nincs. Továbbra is úgy gondolom, hogy a konszumpciót egyszerűen a specialitással kevered.
A súlyosabb szerint természetesen.
A Kisherceg jutott eszembe erről, amikor a kígyó lenyeli az elefántot és az egész végül kalapnak néz ki.
Béla, szerintem ezt nem gondoltad át!
Tehát akkor ezt úgy kell érteni, hogy az enyhébben büntetendő cselekmény elkövetésével az illető megvalósítja egy súlyosabban büntetendő cselekmény tényállását is? Hm! Ez újszerű látásmód!
A büntetést melyik szerint fogod kiszabni?
Nem feltétlenül a súlyosabb bűncselekmény tényállása a bővebb. Ad abszurdum lehet az fordítva is. A konkrét esetben pl. a csalás foglalja magában a pénzhamisítást.
Ez a magyarazátatod nyilvánvaló tévedésen alapszik:
- A látszólagos halmazat iskolapéldája, a rágalmazás-hamis vád példa szokott lenni. A rablásnak semmi köze nincsen a látszólagos halmazathoz, az ui. összetett bcs, ahol a konszumpció fel sem merülhet. A rablást ui. a törvényhozó mesterségesen foglalta egységbe az alaptényállások között fennálló cél-eszköz viszonyra tekintettel. Enélkül nyilvánvalóan halmazatot alkotnának.
- A látszólagos halmazat bizony azt jelenti, hogy az elkövetési magatartások szükségképpen megfelelnek mindkét törvényi tényállásnak, tehát a társadalomra veszélyesség minden vonatkozásának értékelhetőnek kell lenni a tágabb körű tvi tényállásban is, ezért a kétszeres értékelés mellőzése miatt indokolt a halmazati értékelés mellőzése.
- Másik oldalról nézve a látszólagos halmazatnál a viszony szubszidiárius, tehát, ha a súlyosabban büntetendő cselekmény valamely tényállási eleme hiányzik, attól még a konszumált bcs elkövetése megállapítható. Itt ilyenről szó sincsen, ha ui. a pénzhamisítás valamely tényállási eleme hiányzik, attól még a csalást nem lehet megállapítani, mivel a pénzhamisításnak sem a jogtalan haszonszerzés, sem a tévedésbe ejtés nem tényállási eleme.
- Ha újra figyelmesen elolvasod amit a jogirodalmi álláspontról írtam, akkor rá fogsz jönni, hogy az nem azt jelenti amit leírtál, és véleményem szerint ezt a kialakult gyakorlatot elméletileg is helyes jogmagyarázattal nem lehet alátámasztani.
Szerintem ez a megközelítés elméletileg sem helyes. A konszumpció nem azt jelenti, hogy egy bűncselekmény szükségképpen magába foglal egy másikat, mert az a specialitás. A konszumpció azt jelenti, hogy jellemzően magába foglal. Ahogy a leggyakoribb tankönyvi példa: a rablás sem feltétlenül mindig jár könnyű testi sértéssel.
Valóban csak látszólagos halmazatról van szó! A bírósági gyakorlat szerint nem lehet a csalást halmazatban megállapítani a pénzhamisítással.
Azért gondoltam valódi halmazatra, mert a pénzhamisítás tényállása nem nyeli el a csalás tényállását, ui a forgalombahozatal történhet viszterhesség nélkül is, és nincs jelentősége annak sem, hogy aki átveszi a pénzt tudatában van e, hogy az hamis. Ezért szerintem elvileg megállapítható lenne a valódi halmazat, de kétségtelenül a gyakorlat nem ez.
akkor a jogyakorlat szerint konszumpció?
a helyes állápont azonban a heterogén alaki halamazat
és ha 10 ezret megsem hladja akkor még csalás sem hanem csak tulajdon elleni szabálysértés?
és ha a boltos nem sértett hanem csak passzív alany akkor még polgári jogi igényt sem érvényesíthet
szerintetek meg kelelne állapítani
a csalást
én hajlok arra hogy igen többnemű alaki halmazatban
Biztos? Miért is?
Akkor most meg is erősítetted azt, amit leírtam.
A jogelméleti álláspont a két bcs elhatárolásáról:
A pénzhamisításban testet öltő csalás megállapítását a gyakorlat töretlenül kizárja, a nem létező címletek (álpénzek) forgalmazása azonban természetesen csalást valósíthat meg.
Most meg ObudaFannál a pont. :)
Konszumpicó folytán látszólagos halmazatban szerintem.
A pénzhamisítás bűncselekményének – utalva a korábbiakban leírtakra – a boltos nem lehet a sértettje, vele szemben egy másik bűncselekményt valósíthat meg az elkövető: a csalást. Ebben az esetben a két bcs heterogén alaki halmazatban lesz.
Revideálom a véleményemet. Gubánál a pont.
guba: bocs ha ennyire szájbarágós leszek
akkor a Btk. 12 § esteében a sértett minden esetben az állam ezért minősül azonos sértettnek? + még persze a boltos
Kbs hogy érted hogy több rendbeli azért mert mondjuk két boltban hoz forgalomba 20 ezerest ezért több rendbeli? az állam miatt nem lesz folytatólagos ?
itt van ez a jogeset is ennek tökrében hogy érted
A pénzhamisítás jogi tárgya a pénzkibocsátás rendjéhez fűződő állami érdek, tehát a boltos személyétől függetlenül is megállapítható a folytatólagos egység, amennyiben a szükséges feltételek fennállnak. Leginkább az lesz a döntő, hogy az elkövetési magatartások milyen időközökkel követik egymást, mert ebből lehet következtetni arra, hogy azonos elhatározásból származnak e.
Szvsz lehet konkrét sértett is - hiszen károsul a boltos. De nem folytatólagos lesz, hanem többrendbeli. Megint csak szvsz.
nekem az lenne a kérdésem hogy a pénzhamisításnak ki a sértettje? gondolom az Állam...
elképzelhető hogy a hamis pénz forgalombahozatalakor elkövetési módnál az is sértett akinél forgalmba hozzák a pénzt "pl. boltos"
csak azért kérdezem hogy ez utóbbi esetben a sértetti azonosság szempontjából megállapítható a folytatólagosság ?
köszi
Na jó de tegyük fel, hogy nem akarjuk forgalomba hozni, hanem pl. felhasználjuk biztosítékként...
Leiterjakab
Pechünkre a pénzhamisítás egyetlen célzata a forgalomba hozatal, úgyhogy aszerint nem igazán tudunk különböztetni, hogy az egyiket a hentesnél költjük el, a másikat meg a zöldségesnél. :-)
Egyébként nem Bárándy hibája, csak a döntés után nyilatkozotta valamit, amiből az derült ki, hogy szerinte mondjuk egymillió ötezres hamisítását is nem büntetendővé nyilvánított az LB.
A jogegységi egyébként kézenfekvő. Itt a 2002. évi I. törvénnyel lett elszúrva a dolog.
Nick Name
