Köztársasági elnök jogköre


Dr.Attika # 2007.07.07. 12:35

Igaza van Legislatornak. Ne politizáljunk!Jelen kérdésben a Köztársaság Elnökének abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy kitünteti e azt az embert - ugyan azzal a kitüntetéssel- aki 1956 őszén a Forradalom idején mások életének feláldozásával is helyre akarta állítani az elnyomás rendszerét, mint amely kitüntetést tavaly Október 23-án adományozott azoknak a Honfitársainknak, akik a saját életük feláldozása árán is az emberi, élhető, demokratikus Magyarország létrejöttét akarták elősegíteni.
Ezek után jogászok- mivel jogifórumon vagyunk- döntsük el, hogy ez az Elnöki döntés megfelele e az Alkotmány 2.§ (1) bekezdésében foglaltaknak.

Legislator # 2007.07.07. 09:49

Kérem, ne politizáljunk! Szétmegy a fejem. Egyébként írjuk ide a másik nagy alkotmányváltoztatót Sólyom akadémikus mellett: Tölgyessy Péter. Valamint Bragyova András jelenlegi alkotmánybíró is írt egy alkotmánykoncepciót, az ő munkássága is jelentős a tárgykörben. Ami az új alkotmányt illeti, én éppen tudnék írni ötleteket, a helyzet, hogy a kifejtésre, indokolásra mind az időm, mind a felület kevés. Például kell egy fejezet a közigazgatásról, egy veretes preambulum, amely tiszteleg a Szent Korona és a magyar történeti alkotmány előtt, bele kell foglalni a nulla poena sine crimine elvet. Tiszta, világos, egységes elvek mentén kell dolgozni, mert más a foltonfolt (patchwork), és más egy alkotmány. És nem kell feltétlenül idegen mintákat szolgaian majmolni, mint ahogy drága szabályozási szakjogászaink teszik.


Sunshine after the rain.

the big cat # 2007.07.06. 21:14

Látom ismét megpróbálsz belekötni elnyomás céljával a hitelveinkbe, pedig azt nekünk az Alkotmány garantálja!!!! :)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.06. 21:11

Főzni?! Azt gondolná az ember, az ellenkezik az alapvető hitelveitekkel... Ahogy elnézem, az alvás is. ;)

the big cat # 2007.07.06. 21:01

Kisegyház vagyunk, azzal főzünk, amink van:)))

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.06. 20:58

Már értem, honnan ez a sok szúnyog...

the big cat # 2007.07.06. 20:35

Bocsi de úgy látom, hogy kisebbségi szubkultúránk elveit (ha úgy tetszik születő vallásunk, hitünk alaptéziseit) próbálod meg elnyomni, ezzel állampolgári jogaimban korlátozni, pedig aokat az Alkotmány garantálja!!! Légicsapést fogok rád kérni, meglásd! :)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.06. 20:13

Már ketten vagytok a cigány lovával... :)(Szegény óbudai hölggyel hárman lennétek, csak hát...)

the big cat # 2007.07.06. 20:02

Nem kell enni!:)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.06. 20:00

A szorosan vett kérdéshez. Bizonyára nem voltam elég világos az első hozzászólásban. Azt kívántam leszögezni, hogy tekintettel és figyelemmel a pluralizmusra, a Köztársaság egységét olyasmiben kell keresnünk, amiben az vitathatatlanul megvan. Szerintem ilyen a Köztársaság létrehozása és Alkotmánya. Mindkettő a pártállami diktatúrával szemben, annak tagadásaként született.

Nota bene: a nemzet egysége nem jelent - nem jelenthet - totális egyetértést. Nem volt ilyen totális egyetértés a pártállam megszüntetésében sem. Voltak jónéhányan - ma még többen vannak - akik nem helyeselték.
Ha teljes - legalább valamennyi választó - egyetértésben keresnénk az egységet, akkor arra kellene jutnunk, hogy a nemzet egysége nem létezik, nem létezhet. Hiszen még azzal is vitába szállnának néhányan, hogy "enni kell".

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.06. 19:52

Mivel szomorú pártpolitikáról volt szó, megjegyezném, hogy ugyanazok, akik oly hangosan méltatlankodnak azon, hogy Sólyom nem nyújtott Kezet Hetényinek, többnyire ugyanilyen hangosan helyeselték, amikor az EU gyakorlatilag diplomáciai bojkott alá helyezte Ausztriát a Szabadságpárt kormányra lépése miatt. (És itt most nem Rexorra gondolok. Meglehet, ő tényleg ilyen naiv.)

the big cat # 2007.07.06. 19:38

Rexor,

igen nyilvános megalázás volt, és ez a mnimum, amit azok érdemelnek, akik korábban egy egész országot elnyomtak, és annak mindmáig haszonálvezői. Sólyom László ezzel a az új Köztársaság elvei szerint járt el. Nem mint magánemebr járt el, ahogy én ismerem, magánemberként kezet fogott volna még azokkal a senkiházikkal is, de köztársasági elnökként piont a nemzet egységének reprezentálójaként nem tehette.

A nemzet egységének kifejezése nem azt jelenti, hogy a nemzet múltját söpörjük a szőnyeg alá.

Attika hozzászólásával tökéletesen egyetértek, a Köztársaság nem adhat kitüntetést valakinek, aki korábban fegyverrel azon munkálkodott, hogy az ne jöhessen létre, aki idegen megszállóknak szolgáltatta ki a nemzetet, és részt vett a törvényes hatalom fegyveres megdöntésében.

Dr.Attika # 2007.07.06. 18:36

A kézfogás elmaradása jelen korunk Fortunátus Imréje kitüntetésekor és a mostani AB határozat és ennek kapcsán Horn Gyula kitüntetésének megtagadása között szoros az összefüggés. Akkor a Köztársasági Elnök csak így tudta kifejezni, hogy a kitüntetett nem méltó a kitüntetésre.
Most viszont az AB döntés értelmében megtagadhatja a kitüntetést attól, aki arra érdemtelen. Ha elolvastátok az AB döntését , a különvéleményeket, a "megtagadó" levelet, akkor látható, hogy a KE nem saját álláspontja, hanem az Alkotmány által kijelöltek szerint döntött.
Az én személyes álláspontom szerint az előterjesztő miniszterelnök nem Horn Gyula érdemeit akarta elismertetni, hanem azt akarta legitimáltatni, hogy lám-lám lehettünk a párt vasökle, a KISZ-nek titkára, az állami vagyon hazamentője, ha a "megvilágosodunk", akkor ez majd feledésbe merül. Lehet, hogy az előterjesztő saját Köztársasági Elnöki megválasztásának előkészületein fáradozik?

Rexor # 2007.07.06. 13:10

Big Cat.

Van egy olyan mondás, hogy egy férfi esetében a kézfogásnál már csak egy automatikusabb cselekvés van, mikor az illemhelyen "dolgavégeztével" felhúzza a nadrágján a sliccet. Igy véleményem szerint nyilvánosság előtt a kézfogás megtagadásával megalázni egy másik felet, kvázi "erőfölényemet" ezzel fitogtatva sem nem sportszerű sem nem kultúrált gesztus, de ez csak az én személyes véleményem (és azon túl hogy "rosszallását " fejezte ki, nem hiszem hogy más oka lett volna erre).

Politikai nézetei minden embernek lehetnek azzel teljesen egyetértek.Mint írtam elismerem Sólyom László alkotmányozó tevékenységét is, de szerintem egy köztársasági elnöknek ebben a poziciójában nem mint magánember kell hogy eljárjon.

the big cat # 2007.07.06. 12:12

Ha egy kérdésben a nemzet nem egységes, akkro ugye azt a Köztársasági elnök nem képviselheti. Ebben a kitüntetés ügyben nem egységes, tehát ne adjon, mi ezzel a baj?

A kézfogásos viselékedés pedig szerintem igen frappáns volt, nagyon találó. a köztársasági elnök nem báb, hanem olyan személy, aki a saját személyiségén kerezstül reprezentálja nemzet egységét, így a Köztársaság rosszalását is pl. a külföldi elnyomók volt kiszolgálóival szemben.

Sólyom Lászlót pártpolitikai befolyásoltsággal vadolni elég erős melléfogás, politikai nézetei pedig igeni lehetnek, és meg is jelenítheti őket, befolyásolhatja vele a Köztársaságot.

Nem csak az alkotmánybírói tevékenysége maradandó, de a Köztársaság Alkotmányának megalkotásában is oroszlánrésze volt, gyakorlatilag a 90-95%-át ketten alkották meg.

És van itt ugye egy topik az új alkotmány szükségességéről is, amiben azok, akik állandóan új alkotmányt akarnak egyetlen egy dolgot sem voltak képesek felhozni arra nézve, hogy mit kellene megváltoztatni. Én tudom, mit változtatnék, de ahhoz nem kell új Alkotmány. A mai Alkotmányunknak a címén kívül semmi köze a kommunista alkotmányhoz, és nem is létezik oylan átfogó koncepció, ami szükségessé tenne egy új Alkotmányt.

Rexor # 2007.07.06. 11:52

Legislator! Üdv a fedélzeten ismét :) A 49. évi XX. törvény tényleg toldozott foldozott (ahogy mondani szokták kicsit sáérga, kicsit savanyú, de a miénk). Más kérdés ugyan, de tényleg jó lenne, ha a múlt jótékony leple borulna rá. Abszolút egyetértek azzal is, hogy az Alkotmánybírákat ne az országgyűlés válassza.

KBS: én nem kérdőjelezem meg azt, hogy a köztársasági elnöknek legyen saját jogköre. De egy kitüntetés adományozása alapvetően mégiscsak egy formalitás, ami ellen nyilvánvaló, hogy mindig lesz olyasvalaki, aki ágálni kezd. Ilyankor véleményem szerint a köztársasági elnöknek kötelessége, hogy felülemelkedjen a személyes véleményén. Hiszen most mi fog következni.. a jobboldal kap egy fegyvert a kezébe, a baloldal visszareplikázik, tehát megvan egy újabb parttalan vitának az alapja. Ha odaadja a kitüntetést egyik oldalról sem esett volna szó arról, hogy itt probléma van. Az ominózus "kézfogásos" eset pedig már nem is szimplán egy méltatlan vuislekedés, hanem faragatlnaság is. valahogy nem nagyon értem mi ment végbe abban az emberben, akit nagyon is tiszteltem a rendszerváltás során végzett alkotmánybírói tevékenységért.

Legislator # 2007.07.06. 09:41

Megjegyezném, én nem a konkrét ügyre céloztam, hanem általánosságban beszéltem. Egyébként hol van itt új alkotmány? Aki megtalálja, annak kell adni a nagykeresztet. Mert a Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1949. évi XX. törvény. Maradjunk abban, hogy majd' minden eresztékében módosított. Első hatályba lépett írott alkotmányunk...


Sunshine after the rain.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.06. 09:32

Momentán erről friss alkotmánybírósági állásfoglalás van.

Másrészt Sólyom döntésében szó sincs pártpolitikáról. Az a nemzetnek az azt egységét jeleníti meg, amely a Köztársaság 89-es kikiáltásában, az új alkotmányban, és a Köztársaság legelső törvényében megnyilvánult.
A szomorú pártpolitika az, ha ezt az egységes akaratot hivatalosan megkédőjelezik, és szisztematikusan alááássák.

Legislator # 2007.07.06. 09:30

Á, kedves Rexor! Örülök, hogy én lehetek az első. Szerintem ez a jelenség világjelenség. Például Franciaországban is felmerül, hogy a köztársasági elnök már régen nem testesíti meg a nemzet egységét. (Lásd De Gaulle-t Sarko-hoz képest). Az USA elnökei is gyakran pártalapon, vagy a haverjaik javára döntenek (USA legfelsőbb bírósági tagok). Ugyanígy igaz, hogy az alkotmánybírák is gyakran nem meggyőződésük szerint döntenek, hanem úgy, hogy minden pártnak tessenek annyira, hogy újrajelöljék őket. Ezért jobb lenne, ha nem a pártok döntenének az Alkotmánybírák személyéről, hanem valamilyen formában maga a jogászi szakma.


Sunshine after the rain.

Rexor # 2007.07.06. 09:14

Nem igazán vetetettem még fel új témát a fórumos pályafutásom során, de gondoltam most megteszem. Kérdésként merül fel, hogy a köztársasági elnök jogköre meddig terjed ki. Illetve ha joga van hozzá, az állam egységének egységének reprezentálójaként megteheti e, hogy visszautasítja egy állami kitüntetésre javsolt politikusnak a kitüntetését. Vagy megengedheti e azt, hogy nem fog kezet az egyik kitüntetettel.

Én személy szerint szomorúnak tartom, mikor a köztársasági elnök a pártpolitikai csatározások eszköze lesz.