ENSZ határozat kötőereje

Fórum → alkotmányjog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
kispali2 # 2005.08.29. 12:28

Kérdezni szeretném, hogy elvben elképzelhető-e, hogy egy ENSZ határozat Mo-ra nézve kötelező erővel bírjon, annak dacára, hogy itthon (tudomásom szerint) nincs kihirdetve, vagy jogszabba (tv.-be) foglalva?

Ha igen, honnan lehet arról meggyőződni, hogy annak mi a pontos szövege, és hogy kötelező-e Mo-ra? Ki jogosult felvilágosítást adni?
Esetleg van-e hozzáférhető keresőbázis, ami a jónépnek nyitott, és ott keresgélhet, ... szerencsés esetben különösebb díj nélkül?

the big cat # 2005.08.29. 12:52

Az ENSZ határozatok a nemzetközi jog alanyait kötik, azaz az államokat, rendszerint az államok állampolgára még saját bíróságaik előtt sem hivatkozhatnak rájuk. A határozatok alapján az államoknak esetleg saját jogot kell alkotni (és nem jogszabállyal kihirdetni, mint a nemzetközi egyezményeket a dualista rendszerekben), de ezen jogalakotás elmaradása csak politikai felelősséget vet fel, jogit nem az államnak polgáaival szemben.

Mo.-on egyébként a nemzetközi egyezményekkel kapcsoltban dualista jogrendszer van, azaz ki kell hirdetni magyar jogszabály formájában a nemzetközi egyezményeket ahhoz, hogy érvényesek és hivatkozhatók legyenek. Ez alól kivétel az EU joganyaga, amely minden további kihirdetés nélköl közvetlenül hatályos, és az ellentmondó nemzeti jogot lerontja, és a nemzeti bíróság előtt hivatkozható, a bíróság alkalmazni köteles a nemzeti joggal szemben is.

kispali2 # 2005.08.29. 17:12

Köszönöm a választ. Amit viszont szeretnék még kérdezni, az a következő:
Írod, hogy:
„A határozatok alapján az államoknak esetleg saját jogot kell alkotni (és nem jogszabállyal kihirdetni, mint a nemzetközi egyezményeket a dualista rendszerekben), de ezen jogalakotás elmaradása csak politikai felelősséget vet fel, jogit nem az államnak polgáaival szemben.”
Ugyanakkor elő-előfordul, hogy kihirdetnek újabban tv.-el nemzetközi szerződést, és általában az indokolásban benne van, hogy azt Mo. mikor ratifikálta, és ! hogy Mo-ra nézve mikortól kötelező. (Előfordul, hogy évtizedekkel a kihirdetési időpontot megelőzőleg már az.)
Így - ilyen esetben - ababn amit írsz, mit jelent a politikai, és a jogi felelősség közti különbség ... az állampolgár vonatkozásában? (Bocs az értetlennek tűnő kérdésért.)
Tehát lehet az, h. Mo-ra nézve kötelező ugyan, de az állampolgárra, peres eljárásra nem?

((Az egészet azért kérdeztem, mert egy Mo-ról szóló pár éves jelentésben olvastam hivatkozást, hogy kb. a jogvédelem/jogsegéyl-, és az orvosi etika terén mik a jogi képviselethez jutási jogosultságok, ... és ebben van olyan, h ha vkivel szemben felmerül pl. peres eljárásban a cselekvőképtelenség kérédése, akkor annak megállapításáig megilleti jogsegély, pártfogó, és mindez egy ENSZ határozat mellékletében, MO-ra nézve kötelezőnek mondva.))

the big cat # 2005.08.30. 07:24

Az ENSZ h a t á r o z a t o k nem nemzetközi szerződések, azok csak az ENSZ tagjaira kötelezőek, azokat jogszabályban talán soha nem hirdetik ki. Azt jelenti, hogy Mo-nak ahhoz a határozathoz kellene tartania magát, és ha szükséges jogot alkotni. Mondjuk az ENSZ BT határozatot hozott, hogy Kuvaitot nemzetközi erőkkel fel kell szabadítani, erre minden állam a megfelelő jogi aktusokat megtette, ki kormányhatározatot, ki rendeletet, ki elnöki rendeletet, ki országgyűlési határozatot, ki törvényt alkotott miszerint katonáit a nemzetközi erők rendelekzésére bocsátja. Volt aki csak pénzt adott, volt aki semmit. Az utóbbi ellen azon ország polgára semmit sem tehetett volna, ha akart volna sem jogi úton.

A nemzetközi szerződések, akár az ENSZ égisze alatt köttetnek, akár nem más tészták. Azt ratifikálni kell, onnantól a többi ország (a nemzetközi jog alanyai) kikényszeríthetik (elvileg) hogy Mo. a területén lévőkkel szemben ezt betartsa, de a maguk a személyek jog hiányában bíróság előtt nem hivatkozhatnak rá. A magyar dualista jogrend szerint érvényes belső joggá a kihirdetéssel válik, ha a kihirdetés retroaktív, akkor visszamenőleg is hivatkozható, ha nem akkor nem. a ratifikáció időpontja ezt nem befolyásolja.

Tehár a ratifikációval a ratifikálónak a többi részes állammal szemben támad kötelezettsége vagy joga, míg a kihirdetéssel a polgáraivel szemben.

A nemzetközi jog (mint minden jogág) csak az adott jog alanyainak ad jogokat és kötelezettségeket, magánszemélyek szinte soha nem alanyai a nemzetközi jognak.

Az EU joga ma már nem nemzetközi jog, hanem egy korlátozott szuverenitás belső joga, amely az alárendelt jogokat felülírja, közvetlenül hatályos, és jogokat és kötelezettségeket ad az EU szuverenitásán élőknek az EU-val, a nemzetállamokkal és egymással szemben (szokták szupranacionálisnak is nevezni, de ez semmivel sem mond többet róla).

A politikai felelősség nem csak itt, hanem minden esetben azt jelenti, hogy az állam polgárai az államban szokásos módon a politikai hatalom gyakorlóit a hatalom gyakorlásában megerősíthetik vagy kiszoríthatják attól függően mennyire elégedettek a politikai hatalom gyakorlásának aktuális módjával és eredméyneivel. Demokráciákban ez a különböző szintű választásokon zajlik.

A jogi felelősség azt jelenti, hogy az állam bizonyos szerveinek jogszabályokban lefektetett jogai és egyben kötelezettségei vannak, és ha ezeket nem teljesíti akkro a jogszabályokban lefektetett szankciókkal lehet élni velük szemben.

A fentiekből világos, ha nincs jogszabály, nincs kötelezettség és nincs jog sem, következésképp szankció sincs.

dr Zákányi Csaba # 2005.09.01. 13:38

Big !
Nemrégiben kedves joghallgató ismerősön nemzetközi magánjogból vizsgázott, és nagy okoskodva feltettem neki azt a kérdést, hogy az EU-s jogszabályok kogensek-e Mo-n. Õ pont az ellenkezőjét válaszolta mint amit Te erről írtál. Azt mondta, hogy nem lehet hazai bíróságokon EU-s jogszabályokra hivatkozni.
Kb. azt mesélte el, amit Te az ENSZ határozatairól írtál. Eszerint tévedett ?

the big cat # 2005.09.01. 14:14

Eléggé. Habár ugye a kógencia az nem éppen a közvetlen hatályt jelenti.

A nemzetközi magánjogból nem vezethető le az EU jogával kapcsolatos kollíziós kérdés, tekintve, hogy az EU jogával kapcsolatban a kollíziós jog nem alkalmazható.

Hazamegyek és előkeresem neked a megfelelő EU-s döntéseket, fejből már nem tudom őket sorolni, amikkel a Bíróság kiterjesztette az EU jogának hatályát.

Rexor # 2005.09.01. 14:46

Itt közvetlen hatályról van szó leginkább ha jól értem. Kapcsolódó joganyagok: Van Gend en Loos (C-26/62, Van Duyn). Mi mindenre jó a közelgő szakvizsga.. Na jó bevallom puskáztam :)

the big cat # 2005.09.01. 16:07

Így van, én is kikerestem őket:

A bíróság a közvetlen hatályt (és saját joghatóságának kiterjesztését) a a Van Gend & Loos v. Tariefcommissie ügyben mondta ki. Ezen ügyben mondta ki azt is, hogy nemzeti bíróságok előtt is hivatkozható a közösségi jog.

A Lütticke v. Haupzollamt ügyben mondták ki, hogy magánszemélyek (beleértve a jogi személyeket) is alanyai az EU jogának, közvetlenül hivatkozhatnak rá.

A Defrenne v. SABENA ügyben mondta ki, hogy a közösségi jogot a nemzeti jog hiányában alkalmazhatják.

A Walrawe v. Association Cycliste ügyben mondta ki, hogy magánszemélyek egymás közti jogvitájában is hivatkozható a közösségi jog.

A közösségi jog elsőbbségét a Costa v. Enel ügyben mondta ki a bíróság.

A Bizottság v. Olaszország ügyben a bíróság megtiltotta, hogy a az Eu által hozott rendeletekre a nemzeti kormányok végrehajtási jogszabályokat alkossanak, ezzel erősítve azok közvetlen hatályát. Ugyaneze ügy kapcsán kimondta, hogy a közösségi joggal szemben semmiylen a baelső jogszabályi hierarchiában helyet fogalló nemzeti jogra nem lehet hivatkozni, így egy ország Alkotmánya sem lehet ellentétes a közösségi joggal.

Aztán van egy halom részletező döntés, stb.

dr Zákányi Csaba # 2005.09.01. 17:15

És akkor most bármely közösségen belüli bíróság döntése bármely EU-s államban precedensértékű, vagy űbereli a helyi jogszabályt?

kispali2 # 2005.09.01. 21:20

Kedves Big, a kimerítő választ, + elviselést kösz.

A kettővel alábbi bírósági döntésekre - ha szabad - megkérdhetem, hogy könyből, vagy van ilyen CD, amiben lehet keresgélni.
Azért kérdem, mert magam okulására érdekelne a hozzáférhetés, és a módszeres keresési mód, s ha van CD-n, könyvtár, vagy egyéb helyen könnyebb kérni.

Köszönet.

the big cat # 2005.09.02. 07:13

Létezik az Oziris kiadó gondozásában egy könyv, az Európai Közjog és Politika. Sokkal érthetőbb átekintést ad az EU jogrendjéről (és működési alapjairól), mintha pusztán a döntéseket vadászgatnád valami jogszabálygyüjteményben.

Egyébként az EU jogszabályai, bírósági döntései megtalálhatók itt: http://europa.eu.int/…hu/index.htm

Nem tudom, hogy magyarul megvan-e minden, az angol verzió teljes. Ez az EU hivatalos oldala.

the big cat # 2005.09.02. 07:19

Csaba,

Az EU joga ugyan erősen precedensalapú, de más oldalról az EU bírósága döntéseit mindig normatív jogra alapítja. Ez azt jelenti, hogy inkább oylan alkotmánybíróságféle döntéseket vagy még inkább "jogegységi határozatokat" hoznak az EU bíróságai, tehát értelmezik, de nem alkotják a jogot formailag. Gyakorlatilag persze igen, de ezt aztán nagyon gyakran az Eu jogalakotó szervei kodifikálják is. Továbbá a tagállamok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az EU bíróságainak döntésit fogadják el, nem más nezeti bíróság döntéseit, így a tagállamok bíróságaira csak az EU bíróságainak döntései kötelezőek, más nemzeti bíróságoké nem, még abban az esetben sem, ha az EU jogát alkalmazzák. Persze a jogalaklamazás egysége érdekében nyilván figyelnek egymásra.

ObudaFan # 2005.09.02. 12:19

Azért a közvetlen hatály kialakulása nem annyira egyszerű, hogy a Van Gend & Loos-ra lehetne szorítani. A rendeletek közvetlen hatályát (tulajdonképpen mind a horizontális, mind a vertikális közv. hatályt) maga a Szerződés deklarálja. A Van G. & L. annyival ment tovább, hogy magának a Szerződésnek a vertikális közvetlen hatályát mondta ki. A Szerződés horizontális közvetlen hatályát aztán a Defrenne v. Sabena deklarálta. Az irányelvek vonatkozásában a vertikális közvetlen hatályig jutott a bíróság (van Duyn ügy), míg "horizontális vonatkozásban" egyrészt az állam fogalmának kiterjesztő értelmezése (pl. Marshall ügy), valamint a közvetett hatály maradt (vagyis a magánfelek között nem közvetlenül hatályos az irányelv, viszont a tagállam jogát a közösségi jognak megfelelően kell értelmezni.) A határozatok közvetlen hatályának irányába a Grad ügy ment el.
A Walrave ügy (valamint a Bosman ügy) valóban lényeges fejlemény volt a horizontális közvetlen hatály felé, de azért nem azokat tekintik elsődleges precedenseknek.
Elsőbbség ügyben meg azért a jövőre tekintettel nem árt megemlékezni a Simmenthal esetről, amely értelmében nem a tagállami Alkotmánybíróság dönt - nemzetközi jogba ütközés címén - a tagállami jogszabály megsemmisítéséről, hanem ez kizárólag az EB dolga.

dr Zákányi Csaba # 2005.09.02. 20:03

Hallottam egy olyan perről, amiben - ha jól emélkszem német - orvosok kifogásolták, hogy a munkáltató ügyeleti idejüknek csak bizonyos részét ismerte el munkaidőnek, ée ez után fizettek nekik. A bíróság (alighanem valamelyik nemzetközi) igazat adott nekik és visszamenőleg jól megítélte nekik a jövedelemkülönbözetet.
Ha én utánajárok ennek a pernek és beperelem a kórházat, ahol a hatályos jogszabályoknak megfelelően nekem sem fizetnek úgy, mintha az egész ügyeltem munkaidő lenne, szerintetek mit fog lépni a bíróság ? El tudjátok képzelni, hogy precedensként figyelembe veszik az említett ítéletet ?

ObudaFan # 2005.09.03. 08:19

Nem kell feltételes módban beszélni. Az Európai Bíróság egy ilyen döntése alapján magyar munkaügyi bíróság - előzetes döntés kérése nélkül - első fokon megítélte a felperes orvosnak a bérkülönbözetet. A vita azon volt, hogy a készenlét teljes ideje munkaidő-e orvosoknál. A magyar munkajog szerint ugye nem, csakhogy EU norma szerint meg igen.

dr Zákányi Csaba # 2005.09.03. 21:29

Köszi Obuda Fan !
Az mit jelent, hogy "előzetes döntés kérése nélkül"?

ObudaFan # 2005.09.05. 17:09

Amennyiben a tagállami bíróság előtt olyan kérdés merül fel, amelyhez a közösségi jog értelmezése, vagy közösségi jogi aktus érvényessége-érvénytelensége megállapítása szükséges, a bíróság e kérdésben az Európai Bírósághoz fordulhat, illetve ha a tagállami bírói rendszerben rendes jogorvoslati lehetőség az adott bíróság határozata ellen már nincs, köteles fordulni. Ez az eljárás az előzetes döntéshozatali eljárás (preliminary ruling). Az adott esetben a magyar bíróság úgy vélte, nem kell értelmezni a közösségi jogot, mert azt egy korábbi esetben az Európai Bíróság megtette.

kispali2 # 2005.09.07. 12:14

Értve, köszönve és nagyon tanulságosnak tartva az eredeti fölvetésre írottakat, szertném kérni, hogy a következő fölvetésre válaszoljatok, ill. véleményezzétek.

Fölvetés a következő:
Adott ENSZ határozat (A/46/119.szám, 1991. december 17.) szavazás nélkül jóváhagy egy dokumentumot a ~pszichiátriai betegek védelme, és gyógykezelésük fejlesztése alapelvei kérdéskörben.
Ez, mint - fölteszem - nagyontriviálisan elfogadott elveket rögzítő dokumentum szerintetek „"a nemzetközi jog általkánosan elfogadott szabályai”" közé sorolódik? (Hiszen ENSZ határozat közfelkiálltással, vagy nem tudokm hogyan, de elfogadta/jóváhagyta.)
Azért kérdezem, mert ha igen, akkor az Alkotmány 7.§ (1) bek alapján „("A Magyar Közt. jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait (...)")” szeretném megkérdezni, hogy az - érdemben - hivatkozható-e, vagy fölemlítése figyelembe veendővé teszi-e, konkrét ügyben.
Gondolom a kérdést lehet úgy tekinteni, hogy ... az Alkotmány hivatkozott részét szabad-e úgy értelmezni, hogy az ott említett körbe tartozó nemzetközi szabályok mintegy ~zsinórmértékül kell (kéne) hogy szolgáljanak, és azok - noha mint külön jogszabály nem léteznek - egyes mérlegeléssel eldöntendő esetekben (mintegy tartós ~irányvonal) ... legalább is illdomos figyelembe venni, annak keretei között maradni.

((Az egészet én pl. azért firtatom, mert ír olyanokat, hogy ha vkivel szemben felmerülnek cselekvőképességi aggályok, akkor a e kérdésben való döntésig biztosítani kell részére az ingyenes jogi képviseletet. Célom ennek elérése.))

Tehát az Alk. 7.§ (1) első fordulatában meghatározott körbe való tartozás adhat -e mégis érdemi ~figyelembe veendőségi alapot? Akár, mint szoros kivétel.

the big cat # 2005.09.07. 18:15

A vonatkozó alkotmányos rendelkezés a nemzetközi szokásjogra (consuetudo) vonatkozik, és nem az ENSZ határozatokra. Már világosan és részletesen kifejetettük az ENSZ határozatok kötőerejét.

kispali2 # 2005.09.08. 09:15

Köszönöm a választ.

péterapó # 2006.03.26. 00:27

A Jat. szerint az általánosan kötelező magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerződést a tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell kihirdetni.

A jogszabályba nem foglalt nemzetközi szerződést - ha a köztársasági elnök vagy a Kormány másként nem rendelkezik - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

A Magyar Alkotmánybíróság töretlen,következetes véleménye az:

"A belső jog és a nemzetközi jog viszonya az Alkotmány 7. § (1) bekezdése értelmében

  1. A 7. § (1) bekezdés első fordulata, amely szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, azt mondja ki, hogy ezek az általánosan elismert szabályok

külön (további) transzformáció nélkül is a magyar jog részei.

A transzformációt ebben az általánosságban - vagyis a szabályok felsorolása, illetve meghatározása nélkül - maga az Alkotmány hajtotta végre.

Eszerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai nem az Alkotmány részei,

hanem vállalt kötelezettségek. Az, hogy a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tartalmazza, nem érinti az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját.

Ez az általános belső joggá tétel egyáltalán nem zárja ki, hogy egyes általánosan elismert szabályokat külön egyezmények (is) meghatározzanak és azok tekintetében külön transzformáció történjék.

Az ENSZ Alapokmánya és a genfi egyezmények tartalmaznak például ilyen szabályokat.
Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaság az Alkotmány rendelkezésénél fogva részt vesz a nemzetek közösségében;

ez a részvétel tehát a belső jog részére alkotmányi parancs. Ebből következik, hogy az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek.

  1. A 7. § (1) bekezdés második fordulata - a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjának biztosítása - minden vállalt nemzetközi kötelezettségre vonatkozik, az általánosan elismert szabályokra is.

Másrészt az összhangot az egész belső joggal biztosítani kell, az Alkotmánnyal is. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése tehát az Alkotmány, a nemzetközi jogból származó szerződéssel, vagy közvetlenül az Alkotmánnyal vállalt kötelezettségek, valamint a belső jog összhangját követeli meg; az összhang biztosításában figyelemmel kell lenni mindegyikük sajátosságaira."

Az AB. arról is véleményt nyílvánított:

"A demokratikus jogállam azonban - sok egyéb mellett - abban is különbözik a diktatúrától, hogy nem él vissza azzal a lehetőséggel, amelyet a jog megismerésének általános érvényű követelménye és az erre alapított felelősségre vonás az állam számára nyújt, hanem kellő törvényi garanciákkal megteremti annak a reális lehetőségét, hogy a jogalanyok valóban megismerhessék a reájuk irányadó jogszabályi rendelkezéseket,.......... . Ilyen garancia a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §(3) bekezdésében foglalt ama szabály, amelynek értelmében a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Az Alkotmánybíróság nyomatékosan hangsúlyozza:

ha a jogalkotásról szóló törvény nem tartalmazná az idézett szabályt, az akkor is levezethető lenne az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből.
E törvényi rendelkezés az alábbi részkötelezettségeket hárítja a jogalkotó szervekre: a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon

  1. a jogszabály szövegének megszerzésére (akár úgy, hogy az érintett előfizet a hivatalos lapra, akár úgy, hogy annak egyes számait a szükséghez képest megvásárolja) és áttanulmányozására (ideértve bonyolultabb jogszabályok esetében az illetékes hatóságtól történő felvilágosításkérést is)"

Egyébként kérdésedre választ ad
az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény is (kihirdetve az 1993.XXXI.tv-el)
A 6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jogról szól...

1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában,.....

Az Emberi Jogi Bíróság figyelemmel van a fegyveregyenlőség biztosítására.
Több részes államot elmarasztalt olyan ügyben,amikor a vádlott/peres fél részére kirendeltek ugyan ügyvédet, de az tényleges érdemi tevékenységet nem fejtett ki ügyfele érdekében.

Ismereteim szerint a magyar bíróságok cselekvőképességigel kapcsolatos perekben kirendelnek ügygondnokot v pártfogó ügyvédet....az,hogy ez ténylegesen segítse az alperest......már ügyvédi, bírói tisztesség és megfelelő civil kontroll kérdése.

Sok sikert
Üdv.

Polgár légy, ne alattvaló!

kispali2 # 2006.03.30. 12:09

Köszönöm az írottakat.
Könyvtárból íropk, és nem tudok e-mailt megnyitni, és írni külön.
Ha máshonnan sikerülne, tehetem?
(ezetleg ha megadná(d), esetleg itt,e helyen)
Az írásot nagyon köszönöm.

péterapó # 2006.03.30. 22:37

Természetesen!

Polgár légy, ne alattvaló!

kispali2 # 2006.04.04. 10:39

E-mail előtt, hogy pontosabban fogalmazhassak, szeretném megkérdezni, hogy - esetleg név szerint - melyik az a kettő ABh., melyere (melyekre) hivatkozik, ill. amelyeket idéz az alábbi (bővebb péterapói) írás.
(Péterapó, 2006. 03. 26; 4-5. passzus, 13. passzus)

Köszönet.

péterapó # 2006.04.04. 17:41

T.kispali2 !
Küldök a címedre egy saját válogatást a források megjelölésével, ha még hiányzik valami kérdezhetsz nyugodtan .
Sok sikert a műhöz!

Polgár légy, ne alattvaló!

  • 1
  • 2