vagyonosodási vizsgálat


warwick # 2007.03.26. 18:40

Van valakinek ötlete, hogyan lehet megúszni a vagyonosodási vizsgálatot?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.26. 19:35

Persze. Simán megúszod, ha az adóbevallásodban mindig a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltattál.

Dr.Attika # 2007.03.26. 20:01

Akkor sem úszod meg. Számtalan példa bizonyítja. Megúszni úgy lehet, ha okosan és tényszerűen válaszolsz a kérdőívre. Hogy mi a kérdőíven szereplő kérdés özön? KBS bizonyára tudja.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.26. 20:07

Szerintem nem úgy értette, hogyan lehet elkerülni. Úgy értette, hogyan lehet hátrányos következmények nélkül átesni rajta.

Rexor # 2007.03.28. 09:27

Röviden: ha van egy nagy értékű autód, nyaralód, úszómedencéd és papíron a nagymamád nyugdíjából élsz eltartottként igen nagy az aesélye, hogy megszivod. Hasonlóképpen megszivod, ha minimálbéren voltál bejelentve és a fent említett értéktárgyakkal rendelkezel.

Megúszni hogy lehet? jogszabály keretein belül sehogy...

Dr.Attika # 2007.03.29. 11:28

Hogyan lehet megúszni? Talán "prime minister"-ünk tudja a választ.

Rexor # 2007.03.29. 11:38

Klasszikus műből idézet: Akinek egy kis vaj van a fején hadd tojjon be a kommunista szellem vasútján :)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.29. 14:11

Ez van: csapásokat adunk, és csapásokat kapunk. Az élet nem habostorta.:)

Butyka # 2007.03.29. 18:51

Csak az a kérdés, hogy kinek nincs vaj a fején. Ez a nagy kérdés!?

Initram5 # 2007.04.02. 14:40

Szankciók terén mire számíthat az akinek a fején lévő vaj elolvad?

Initram5 # 2007.04.02. 14:42

Egyébként támadt egy ötletem: mi van akkor ha az "alany" azt mondja hogy igen, volt olyan jövedelmem, nagyszülőktől 2 milliós ajándék készpénz, stb. amit nem vallottam be de az már jó régen volt, 6 évvez ezelőtt (elévült a vizsgálhatósága, adóztathatósága).

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.02. 15:27

A törvény ez esetben expressis verbis megengedi az elévülési időn túli vizsgálódást. Méghozzá kifejezetten az ügyfél érdekében, hiszen rajta van a bizonyítási teher.

Megjegyzés: nem kétmilliókról van itt szó az esetek zömében, hanem egy, sőt két nagyságrenddel nagyobb összegekről.
Konkrétan tudok olyat, aki miközben semmiféle jövedelmet nem vallott be éveken át, egyszercsak vásárolt egy 500 (!) milliós ingatlant, Aztán meg csodálkozott, hogy becsléssel kivetették rá az adót.

Még mielőtt valakinek újabb ötlete támad: nem fogadnak el igazolást külföldön szerzett kaszinó vagy egyéb szerencsejátéknyereményről sem.

Initram5 # 2007.04.02. 15:55

Én sajnos olyan esetről hallottam ahol a nyugdíjas házaspárnál az volt a szembetűnő gazdagodás, hogy egyszercsak vettek maguknak egy kerek lámpás E Mercedes-t, ami uszkve 3-4 millió Ft-ba kerülhet a piacon. Szegények meg magyarázhatták a bizonyítványt. Hallomásból ismerem a történetet, szóval ha nem igaz akkor engem is becsaptak.

Egy másik történetben az illető közepesen jó életvitel (évente 2x nyaralás, saját lakás és autó, mindezt 30 évesen) mellett 10 millió Ft-ról nem tudott számot adni. Õt sem ismerem közvetlenül, csak hallomásból és az ilyesmi azért aggasztó szerintem.

Kovács_Béla_Sándor értem én hogy az ügyfél érdeke az elévülési időn túli vizsgálat hiszen nekem is jobb ha az derül ki hogy 7 évvel ezelőtt jutottam mesés ingó örökséghez ami után nem fizettem semmilyen illetéket (és az elévülés miatt már nem is kell) mintsem arra a két évvel ezelőtti esetre "fogják" a gazdagodást amikor Siófokon voltam fizetőpincér egy halászcsárdában és közben törött autókat hoztam be - papíron nulla Ft haszonnal - Svájcból (ezeket csak a példa kedvéért mondtam természetesen) de azért akkor is kellemetlen az ilyesmi.

De legyen neked igazad és a 10001 előre meghirdetett vizsgálat azokat érintse csak akik szómedencés házban lógatják a lábukat és 3 autó áll a garázsukban.

A külföldi kaszinó nyeremény mint indok miért nem fogadható el? Nem mintha történt volna ilyesmi, csak érdekel.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.02. 16:17

Miért lenne aggasztó? Te szeretsz adózni mások helyett? Ez esetben vállald át az enyémet, légy szíves. Sőt, ha ez nem elégít ki, tudok hozni más jelentkezőket is.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.02. 16:21

A külföldi kaszibóbeli nyereményt két okból nem fogadja el a bíróság sem a gazdagodás forrásaként: 1. mert többnyire nem tudod bizonyítani. 2. mert ha bizonyítani tudod, és a behozatalkor nem jelentetted, nem róttad le utána a terheket, akkor szabálysértés vagy bűncselekményt követtél el, és a bíróság a vagyonosodás magyarázataként csak legálsi forrást fogad el. (Ha nem ez tenné, akkor arra is hivatkozhatnál, hogy te követted el a nagy angliai postarablást.)

Butyka # 2007.04.02. 16:27

Hát uraim egy kicsit félre vagytok informálva a vagyonosodági vizsgállattal kapcsolatban.
Az elévülési időn túli szerzés nem azt jelenti , hogy arra lehet hivatkozni, úgyis elévült!!
Amennyiben az ügyfél ilyet nyilkatkozik, akkor szintén bizonyítania kell, de nem ám a Ket. ben rögzített szaad bizonyítással, hanem az Art.-ben rögzített kötött bizonyítással, ami szerint csak meghatározott bizonyítokot fogad el az APEH.

KBS!

Külföldi nyereménnyel nincs semmi baj ha le van dokumentálva, és a pénz az éppen hatályos szabályok szerint kerül be Magyarországra.

Most gyorsan ennyit volt időm írni, pedig oldalakat lehetne.

Rexor # 2007.04.02. 17:01

Butyka milyen kötött bizonyításról beszélsz? Az Art. és általában az eljárási törvények sohasem élnek a kötött bizonyítás eszközével. Az APEH köteles minden bizonyítékot megvizsgálni, akár nagyi vallomásáról, akár szerződésről van szó.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.02. 17:35

De igen. Egy friss módosítás szerint, ha a vagyonosodási vizsgálat alá vont személy arra hivatkozik, hogy a vagyongyarapodásának forrása az elévülési időn túl szerzett jövedelem, akkor ezt csak taxative felsorolt eszközökkel bizonyíthatja. A gyakorlatban azonban ennek a szabálynak az alkalmazására majd csak 2011-ben kerülhet sor. (Ha akkor még hatályban lesz.)

Már csak azt nem értem, nekem miért mondta Butyka, hogy félre vagyok informálva. Kicsit meg is sértődtem.

Butyka # 2007.04.03. 10:42

Elsősorban senkit nem akartam megbántani!

A vagyonosodási vizsgálatoknál az APEH jelenleg a szabad bizonyítás alapján köteles az ellenőrzést folytatni, azonban a gyakorlatban szinte semmit nem fogad el.
Tehát hiába lép évek múlva hatályba a kötött bizonyítás, az APEH már jelenleg is ezt alkalmazza a gyakorlatban!!

Az APEH a szabad bizonyítást teljesen a saját módján értelmezve, úgy próbálja az egyes indítványokat magáról elhessegetni, hogy "nem életszerű" , amire az adózó hivatkozik, illetőleg bizonyítani próbál.

Nem életszerű az, ha az adózó otthon tart valamennyi pénzt, nem életszerű az, hogy megánszemélyek, netalántán családtagok egymás között szóbeli megállapodás alapján adnak kölcsön egymásnak stb....

A csúcs az, hogy közjegyzői okiratot sem fogadnak el, arra való hivatkozással, hogy az nem bizonyítja a pénz rendelkezésre bocsátását.

A Polgári Bíróságok egy közjegyzői okiratot már szinte aggály nélkül elfogadnak, általában az abban rögzítettek utólagos bizonyítása nélkül.

KBS! Nem kívántalak megbántani!

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.03. 14:43

Semmi gond. Csak vicceltem.

Az egy dolog, az APEH mit fogad el, amíg lehet bírósághoz fordulni a felülvizsgálatért. De az új szabályozás miatt 2011-ben már a bíróság is csak a taxative felsorolt bizonyítékokat veheti figyelembe. Egyébként a bíróságok az APEH ilyen határozatainak mintegy 70%-át helyben hagyják.

Initram5 # 2007.04.03. 17:00

"Az egy dolog, az APEH mit fogad el, amíg lehet bírósághoz fordulni a felülvizsgálatért. De az új szabályozás miatt 2011-ben már a bíróság is csak a taxative felsorolt bizonyítékokat veheti figyelembe. Egyébként a bíróságok az APEH ilyen határozatainak mintegy 70%-át helyben hagyják."

Na ha van valami ami nagyon durva az EZ! Az Alkotmánybíróság látta már ezt a jogszabályt? El sem merem hinni hogy ilyen létezik.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.03. 17:08

Szvsz nem ez az alkotmányellenes, hanem éppenséggel a közteherviselés [Alk. 70/J. §] alóli kibújás.

warwick # 2007.04.03. 17:24

Mi a helyzet akkor, ha a vagyonosodási vizsgálattal érintett adózónak egy off-shore cég "adott" pénzt elévülési időn túl, és a vizsgált adózó ezt teljes bizonyító erejű okirattal tudja igazolni, melyet az off-shore cég is igazol? Hallottam én is, hogy az adóhatóság ezt nem fogadja el, ha valós pénzmozgást nem tud igazolni az adózó pl. bankszámlakivonattal? Ebben az esetben az adóhatóság gyakorlatilag az esetleges ajándékozási szerződést kötő felek szavahihetőségét , illetőlega teljes bizonyító erejű magfánokirat bizonyító erejét vonja kétségbe. Valóban szükséges-e a bizonyításhoz devizabehozatalról szóló okirat?

Initram5 # 2007.04.03. 17:41

kbs, nem az adócsalást védem fogd már fel. Attól hogy elítélem még nem hiszem hogy etikus az ahogyan az APEH eljár, és amilyen jogi felhatalmazást kap a vizsgálódás mikéntjére.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.03. 18:19

Csak a teljesség kedvéért, miről is van szó. Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során arra a megállapításra jut valakivel kapcsolatban, hogy a bevallott jövedelme és a vizsgált időszakban tapasztalt vagyongyarapodása illetve életvitelének költségei nincsenek arányban egymással, élhet az adóbecslés lehetőségével. Magam részéről ebben az adómegállapítási módban nem látok semmi etikátlant. (Nem is új egyébként.) Az adózó nem köteles elfogadni ezt a jövedelembecslést, fellebezhet ellene. A másodfokon hozott határozattal szemben pedig bírósághoz fordulhat. Biztosított tehát számára a jogorvoslat és a bírói út igénybe vétele is.
A fellebbezési eljárásban és a bíróság előtt - ha jól értem ez az, ami heves ellenkezést váltott ki belőled - az adózónak kell bizonyítania, hogy az eljárás tárgyává tett vagyongyarapodás illetve életmód fedezésének forrását legális forrásból szerezte, és hogy az nem adóköteles. Tévedés lenne azt hinni, hogy a hatóságnak semmit nem kell bizonyítania. Dehogynem. Neki az eredeti állítás kell igazolnia, vagyis azt, hogy a becslésnek helye volt, az adózó bevallása nem volt valós.
Ha jobban megvizsgáljuk, akkor az, amit - remélem, csak első látásra - oly felháborítónak ítéltek, az a polgári jogi eljárás klasszikus bizonyítási szabálya: egy állítás valódiságát annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azt valónak fogadja el.