Társbérlet vásárlás
Raktak már be valakinek az 1950-es években a főbérleti lakásába társbérlőt, a kutya-macska szerepet éveken át máig is „élvezve”?
Az 1990. évi XCIII. Illetéktörvény 26. § (1) m) pontja alapján illetékmentes a társbérlet megvásárlása az önkormányzattól, az elővásárlási joggal rendelkező másik társbérlőnek, ha ez a joga a 1993. évi LXXVIII. Lakástörvény 49. §-ának (1) c) bekezdésén alapuló elővásárlási jog. De mi van akkor, ha mindkét társbérlő joggal megveszi külön-külön a saját részét, és utána a jogviszonyuk társbérlő helyett társtulajdonossá válik.
Jön a vagyonközösség megosztása. A 80% részt birtokló, (6,5M-ért) lakást vesz a 20%-ot birtoklónak, hogy az onnan kiköltözzön, és ez potom 26-szor többe kerül neki, mint amennyiért (250e) az Önkormányzattól vette a (romhalmaz) 80%-ot. Akárki megveheti ezt a (másik romhalmaz) 20%-ot, vagy van még elővásárlási joga a volt társbérlőnek, mert ő már nem társbérlő, hanem tulajdonos társ, és nem az önkormányzattól vásárol, hanem egy magán személytől. És mi van akkor, ha a társtulajdonos esetleg jogutód nélkül elhalálozik, és a 20% az államra száll vissza?
Megmondom a választ, az APEH-Illetékhivatal szerint mindennek nincsen semmi jelentősége, lényeg, hogy a vevőnek már nem jár a 20%-rész megvásárlása után az illetékmentesség, sőt magasabb illeték kulccsal kell fizetni az ingatlanrész után, mint általában az ingatlan vásárlásért, mert büntetni kell a részekre szabdaló vásárlókat. Így csak az illeték (350e) 40%-al több, mint amennyiért a társbérlő megvette az önkormányzattól a 80% lakrészét.
Érdemes ez ellen fellebbezni, van olyan ügyvéd, aki ezért eredményesen tudna harcolni, hogy legalább illetékmentes legyen az ingatlan vásárlása?
Köszönöm a válaszokat.
Társbérlet vásárlás
jogi948
2007.12.20. 20:14
