Belföldi és külföldi illetőségű személyek


Rexor # 2008.02.08. 13:17

Nem ennyire egyszerű a dolog. Egy példával illusztrálva.

Világjövedelem: 100
Ebből magyar jövedelm: 50
Kölföldi jövedelem: 50

Magyar szabályok szerint fogja a 100 világjövedelmet alapul. És itt rátekintünk a kettős adóztatási egyezményre, ahol szerepel az, hogy kell e ott adót fizetni (az ott megeszerzett jövedelm után) vagy sem.

Ha kell adót fizetni ezt a kettős adóztatási egyezmények kétféleképpen kezelik, az un. adóhitel formájában vagy adómentességként.

Az adóhitel azt jelenti, hogy a kalkulált adófizetési kötelezettséget (100 után magyar szabályok szerint számitott adó) csökkenteni lehet a kölföldön megfizetett adóval.

Tehát 100 az alap.
Adó: 30
Küldöld9n megfizetett adó: 10
Összes magyar adó: 20

Az adómentesség azt jelenti, hogy a jövedelem számitásakor nem kell figyelembe venni azt a részt, amit külföldön leadózott.

Tehát 50 magyar után az adó 15, ennyit fizet itthon.

Röviden ez a lényege a dolognak.

d.bandi # 2008.01.31. 12:27

Az SZJA törvény szerint
"A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség)."

A belföldi illetőségű személy esetében mit jelent pontosan a "teljes körű adókötelezettség"? Mi a "világjövedelem"?

Ez azt jelenti, hogy aki beföldi illetőségű, az a külföldről származó bevételek után csak Magyarországon fizet adót, a forrás szerinti országban tehát nem?

Ha végülis ezeket a kérdéseket a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szabályozzák, akkor miért létezik egyáltalán ez a megkülönböztetés?