ingatlanadó fizetés


putyus # 2012.09.10. 16:56

De nem is ez a lényeg hanem ha egyik esetben van egy rendelet akkor a másik estben ugyan az miért nem érvényes!Ld.ha megcserélem a két lakcímet:

állandó v.s. tartózkodásihely
állandót veszik élet vitel szerü lakásnak holott nem az
de ha átíratom akkor már mégse annak veszik csak ha megszüntetem az ideiglenest ez egy
ellent mondás és nem következetesen jogkövető szerintem..

putyus # 2012.09.10. 17:00

Csalódást kell okoznom!Az új személyi egymagában nem ér semmit mivel nincs benne lakcím mint a régiben a küldeményen a lakcím azonosít mivel azon nincs anyja neve stb.Kivéve ha a postán ismerik az embert de akkor is figyelnek hogy a főnök ne lássa.Ritkán sikerül valakinek otthon átvenni anyám se ül állandóan otthon én meg ott se lakok:(.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.09.10. 17:50

Szerinted én milyen gyakran veszek át a postán ajánlott, tértivevényes küldeményt? No, ehhez képest akarj meggyőzni, hogy mit kell bemutatnom.

dani07 # 2012.11.08. 23:08

2001-ben vásárolt telek eladása után kell-e jövedelemadót fizetni?
A telek építési telek, a vásárláskor 4 év halasztást adtak az illeték fizetésre. Amikor az letelt, be lett fizetve a kirótt illeték.
Az önkormányzat telekadót fizettet azokkal a telektulajdonosokkal akik nem építették be a telküket és nem laknak a községben.
2 évvel ezelőtt az akkori négyzetméterenkénti adó összegét a tízszeressére emelték.
A kérdésem az lenne, ha eladásra kerül a telek, az új tulajdonosra vonatkozik-e a 4 éves haladék a beépítésre?
Értem ezalatt, hogy kellene-e neki a telekadót fizetni és megkapná-e ő is a halasztást az illeték fizetésre a beépítésig?
Az eladót milyen fizetési kötelezettségek terhelik ennél az eladásnál?
A választ előre is köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2012.11.09. 09:32

Szerzéskori érték, eladási ár?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.11.09. 09:47

A kérdésem az lenne, ha eladásra kerül a telek, az új tulajdonosra vonatkozik-e a 4 éves haladék a beépítésre?
Ha vállalja.

dani07 # 2012.11.12. 20:05

Kedves KBS !

Jól értem, hogyha vállalja a vevő , hogy 4 éven belül beépíti a telket, akkor sem illetéket, sem telekadót addig nem kell fizetnie?
Egyébként a vételár és az eladási ár közötti különbség 500.000.- Ft. A telek megvásárlása óta eltelt idő 11 év.

emeszter # 2012.11.21. 13:04

Kedves Okosok!
Ismertetném röviden de lehetőleg lényegében a fennálló helyzetet, kérek véleményt és tanácsot.

17 éve egy állami vállalattól (osztatlan közös tulajdonú ipari területen) megvettünk egy 165 nm-es hasznos területű különálló épületet irodaház céljára. Ennek a Földhívatalban bejegyzett mértéke 165/x (62 ezer négyzetméteres a teljes terület). Majd kb. 2 éven belül a körülötte lévő területekből több részletben telket (az elején csak épületet lehetett venni), így külön bejáratot hoztunk lére az utcáról. Így 610/x lett a tuajdoni hányadunk, mely egyben a négyzetmétert is jelenti pici eltéréssel. A közműveket is megoldottuk, a saját telek- és épületrészünket kerítéssel leválasztottuk. Mint majdnem mindenki a területen dolgozó kb. 50 tulajdonos közül.
Sajnos, érdektelenség, az önkormányzat által el nem készített rendezési terv (melyet velünk elkészíttettek a tulajdonostársak milliós költségén 2002-ben, majd 2003-ban törvényileg érvénytelenítve ies lett egy laza mozdulattal), és hasonló bukdácsolások miatt máig az osztatlan közös tulajdon a tulajdonlás formája.
Helyi építményadót fizettünk bevallás alapján, mindenki a magáét, mint minden közteher esetében. Saját fizikailag elkülönített, 17 éve kizárólagosan használt tulajdonainkon vannak a banki jelzálogok, aki tönkrement, annak az adósságát sem a többin keresték.

Az idén egy tulajdonostárs megkifogásolta az adóját, ezért másodfok után a kerület felmérette és adóellenőrzés keretében adig osztott -szorzott, míg kimutatta, a Földhivatalban található méret adatok nem pontosak, a helyi rendelet nem teszi lehetővé, hogy telek adót szedjenek, de építményadót igen.
Az általuk felméretett épületállomány jóval meghaladja az eddig feltételezettet, ezért pl. a mi 165 nm-es hasznos alapterületű épületünk igazából a 610-ed részünk miatt tulajdonképpen 330 nm épületet jelent szerintük.
Ezért 2007-től adókülönbözetet állapított meg, még egyelőre a bírságot, kamatot, stb. nem számította.
Szerinte hibáztunk, hogy 2007-ben nem tudtuk, miszerint 2012-ben egy felmérésen majd kiderül, nagyobb az épületállomány összességében.
Viszont tulajdoni hányadunkban nem kételkedik és az összesített, építményben lévő 165-öd és a telekben lévő 445-öd tulajdonrészünket összeadva gondolja, hogy az épüetállomány 610-ed része után kell adózni az osztatlan közös tulajdon idevonatkozó paragrafusai alapján.
Így lesz a 165 nm-ből 330nm, visszamenőlegesen több mint 2 millió forint adókülönbözet.
Egészében a tulajdonosokon kb. 100 millió adókülönbözetet óhajtanak realizálni (késedelmi kamat, bírság még nem került szóba), majd a továbbiakban minden évben megnyugtató 30-40 milkát egy totálisan lepusztult, szinte gazdátlan 6 hektárnyi területen.
Kb. 10-12-en vagyunk talpon, rendezett külső képpel, nagyrészt a leválasztásoknak köszönhetően.
Majd most beteszik nekünk a kaput...

Szerintem a lényeg, hogy bármit méricskél,
1, ha a kezdeti 165/x nem pontos, hanem szerinte 165/x+10, akkor a tulajdoni hányad csökken.
2. Az épületadó nem tartalmazhatja a telek részarányát(?).
3. Visszamenőlegesen nem hajthat be különbözetet, mert nem tudhattuk, hogy az általunk földhivatalban bejegyzett arányhoz tartozó értékek nem helyesek és majd 2012-ben ez kiderül...

Elsőre mit gondoltok?
Köszönöm, ha elgondolkodtok rajta, most elsősorben józan észre lenne szükség kombinálva jogászi és adózási vénával.

Ők is kombinálnak, lehetőleg nyerészkedés céljából. Hja, a gazdasági helyzet!

Tekla2621 # 2015.06.25. 11:27

T. Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, hogy mennyi ingatlanadót kell fizetnem, ha:

2013. ápr. 6,3 MFt-ért vettünk a férjemmel lakást, fele-fele tulajdonban van.

2015. nyár (folyamatban van) eladtuk a közös lakást 13 MFt-ért, melyből én (2 milliót előre kaptunk a hitel kifizetésére) 7 MFt-ot, férjem 4 MFt-ot kap. Ez megy a számlára (kb.).

Én vásárolnék egy másik lakást még a nyáron kb. 3,3 Ft-ért.

Válaszát előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.25. 16:47

Emniatt nem kell ingatlanadót fizetni. (Személyi jövedeladót viszont rendesen.)

Csak kíváncsiságból: milyen ingatlannak ment fel az értéke két év alatt kétszeresére? (Ezt egyébként minden befektető szeretné tudni...)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.25. 16:48

(Azt már meg sem kérdezem, milyen ingatlan az, amelynek az egyik fele hárommilliót, a másik fele tizenegymilliót ér.)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.25. 16:52

(Bocs, nyolcat és ötöt.)

lajcsó # 2015.06.25. 16:53

"Csak kíváncsiságból: milyen ingatlannak ment fel az értéke két év alatt kétszeresére? (Ezt egyébként minden befektető szeretné tudni...)"
Pl. árverésen vették, nyomott áron.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.25. 18:11

Ha csak úgy nem...

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.25. 18:11

(Bár arra nemigen adnak jelzálogkölcsönt.)

Tekla2621 # 2015.06.27. 08:04

Köszönöm válaszát.

Grave7 # 2015.06.27. 11:18

OFF
@Kovács_Béla_Sándor: Adnak, de persze banktól függ.
A lényeg a banki folyamatok jó ütemezése, hogy legkésőbb az árveréstől számított 60.napra átutalja a bank a vételár hátralévő részét a végrehajtó számlájára.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.27. 11:42

OFF
Mondj egy bankot, amelyik biztosan ad, érdekelne a dolog.
ON

Tekla2621 # 2015.06.27. 14:48

T. Szakértők!

Csak hogy világos legyen!

A lakást ennyiért vettük, enyhén rossz állapotban volt, felújítottuk és ennyiért adtuk el/vették meg. Ingatlanost bízott meg anno az eladó, és mi is ingatlanoson keresztül adtuk el.

Nem "árveréses" lakás.

Tekla2621 # 2015.06.27. 14:58

Azt, hogy az ingatlan eladási árán hogyan osztozunk, és miért így, az a mi dolgunk.

A kérdés az ingatlanadó fizetési kötelezettségre irányult.

Bori Bori # 2015.06.27. 18:54

A 13M tartalmazza a foglalót? Vagy 13M + 2M foglaló?

Bori Bori # 2015.06.27. 19:17

Azt azért megnézném, mikor a nem együttműködő adós nem engedi be a hitelező bank értékbecslőjét a lakásába. Vagy a bank bekéri a nullás közműigazolásokat. És ez csak 2 példa. Szóval elég rizikós bankhitelre alapozni egy árveréses ingatlannál.

Bori Bori # 2015.06.27. 21:08

(8M - 3,15M - szerzés költségei pl. ügyvédi díj, megfizetett illeték - számlával igazolt értéknövelő beruházások - értékesítés költségei pl. ingatlanközvetítői díj, energetikai tanúsítvány díja) x 90% = ez lesz az szja alapja. A személyi jövedelmadó 16%.
Hogy ez pontosan mennyi, kérdezz meg egy ismerős könyvelőt vagy olyat, aki érti, hogy ez nem ingatlanadó, hanem személyi jövedelemadó.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.28. 07:28

És ha a bejegyzett tulajdoni arány 1/2-1/2, és nem ebben az arányban részesednek a vételárból, akkor ezt külön-külön kell kiszámolni. (Az aránytalan osztozással még azt is el lehet érni, hogy akkor is adózni kelljen, ha alapból nem kellene.)

kriszpadi # 2015.06.28. 08:08

Egy éven belüli ingatlan eladás és vásárlás esetén hogy alakulnak az adók és illetékek fizetési kötelezettségei a következő esetben:

4 éve megörökölt ingatlan hagyatékiban megjelölt értéke 8M.
Ezt most 11M-ért lehetne eladni.
Egy éven belül ez be lenne fektetve egy 20M körüli ingatlanba.

A fő kérdés, hogy így, befektetés esetén is kell-e a 3 M különbözet után adózni, és ha igen, 2011 öröklés esetén mennyi %-ot?

Vétel esetén jól gondolom, hogy a jelen pl.-beli 9M után mindenképpen kell az illetéket fizetni?