tulajdon elleni szabs.

Fórum → közigazgatási jog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Tóth Marianna # 2007.01.26. 13:28

Sziasztok!
A rendőrség feljelentést tett XY ellen tul.ell. szabs. elkövetése miatt. Az illető egy építési telekre ment be ( a telek nem volt körbekerítve). A feljelentés szerint valószínű, hogy a telken lévő klímaberendezésben lévő rézcsöveket akarta eltulajdonítani. A berendezések nylonfóliával voltak becsomagolva, ő ezt a csomagolást megbontotta. (ezt nem látta az őr, csak azt, hogy meg van bontva)
El nem tulajdonított semmit. (gondolom nem volt rá ideje) Állítása szerint csak fát ment gyűjteni arra. A csomagolást sem ő bontotta meg.
Ugye nem csak maga a lopás, hanem annak kísérlete is büntetendő.

A kérdésem az lenne, hogy a szándékos rongálás megvalósult-e azáltal, hogy megbontotta a csomagolást? A feljelentésben nincs feltüntetve, hogy mennyi a kárérték? Szerintem azért, mert nincs is kár. A klímának nem lett semmi baja, csak a nylonfólia lett megbontva.

Klaudia11 # 2007.01.29. 09:50

Szerintem ez csak lopás kísérletének szabálysértése.

Dr.Attika # 2007.01.29. 13:21

Ha tulajdon elleni szabálysértés miatt tettek feljelentést, akkor a kárérték a klíma értéke. Ami ugye több, mont 10 ezer forint. Tehát tulajdon elleni szabálysértés kísérlete szóba sem jöhet. Rongálás sem, mert azt írtad, hogy nem az eljárás alá vont személy bontotta meg a fóliát. Talán magánlaksértés?!

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Tóth Marianna # 2007.01.29. 14:42

A rongálás kilőve. Tagadta a rongálás elkövetését, tehát nem bizonyítható, mivel szemtanú nincs.
De a lopás sem bizonyítható. Ekkor is kell vizsgálni, hogy a lopási szándék milyen érték elkövetésére irányult?

Tóth Marianna # 2007.01.29. 14:53

Szerintem a magánlaksértés nem helytálló. Itt nem lakásról, egyéb helyiségről van szó. A telek nem volt bekerítve sem. Nem volt fenyegetés, erőszak stb.

Dr.Attika # 2007.01.30. 19:17

Ebben az esetben meg kell szüntetni az eljárást.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Tóth Marianna # 2007.01.31. 08:22

Az világos, hogy meg kell szüntetni az eljárást. De vizsgálni kell azt, hogy a szándék milyen érték eltulajdonítására irányult (ezt nem tudom, hogy lehet megállapítani) és ez 10000 ft felett van, akkor már bcs-ről beszélünk, ami rendőrségi feladat.

guba # 2007.01.31. 11:07

Ez a tényállás arról szól, hogy valaki tett egy sétát más bekerítetlen telkén. A szándékai alapján még ebből nem lesz bűncselekmény!

ObudaFan # 2007.02.03. 14:19

A lopás eljut szerintem kísérleti szakba a csomagolás megbontásával, hiszen az "elvétel" elkövetési magatartás megvalósulása megkezdődik.
Lopás bûncselekményének és szabálysértésének elhatárolásánál azt kell vizsgálni, hogy az elkövetô szándéka milyen érték elkövetésére irányult.
Ha ez az érték bizonytalan, véleményem szerint mindenképpen át kell tenni az ügyet az illetékes rendőrkapitányságra.

guba # 2007.02.05. 08:06

Véleményem szerint ez abban az esetben lenne így, ha az elkövetőt pl. egy lakásban érik tetten. Mivel itt egy bekerítetlen telekről volt szó, és arra sincsen bizonyíték, hogy a csomagolást a feltételezett elkövető bontotta volna meg, nem lehet kísérletről beszélni. Ha hiányoznak a bcs tárgyi elemei, az alanyi elemek vizsgálatára nem is kerülhet sor.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.05. 08:39

Valaki megbontotta a csomagolást. Tehát a lopás kísérletének a gyanúja fennáll. A szabálysértés hiányára hivatkozva így nem lehet megszüntetni az eljárást. Mivel a veszélyztetett érték meghaladta a szabálysértési értéket, át kell adni az ügyet a rendőrségnek. Hogy aztán ők gyanúsított hiányában megszüntetik-e a nyomozást, az ő dolguk.

guba # 2007.02.05. 09:24

A csomagolás megbontásával – még ha feltételezzük is, hogy az érintett bontotta meg – miért is valósítja meg a lopás tényállásának kísérletét?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.05. 10:06

L. ObudaFan utolsó hozzászólását.

guba # 2007.02.05. 12:46

A csomagolás megbontása még nem tekinthető a lopás elkövetési magatartásának alkotórészét képező cselekménynek. A lopás ui. a dolog elvételéről szól, jogtalan eltulajdonítás végett.
Az elvétel a korábbi birtokosnak a dolog feletti tényleges hatalmát megszünteti, és a dolgot az elkövető hatalmába vonja. Az elvétel egy kétfázisú cselekmény, amely a birtokhelyzet megváltozásával jár.
A kísérletet az különbözteti meg az előkészülettől, hogy az elkövető valamelyik tényállási elemet megvalósította.
Szerinted a csomagolás megbontása melyik tényállási elemét valósítja meg a lopásnak?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.05. 14:26

Tehát ha valaki a tömött buszon a zsebemben turkál, de még nem fogta meg a pénztárcámat, az még nem kezdte meg a lopást?

guba # 2007.02.05. 16:10

Ezt értsem úgy, hogy ezzel minden jogi érvedet is kifejtetted a lopás kísérletével kapcsolatban feltett kérdésemre?

guba # 2007.02.05. 16:35

Ja! Hogy a kérdésedre is válaszoljak:
Lehet, hogy csak a répádról akar méretet venni! :)))

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.05. 16:38

Legalább következetes vagy. :)
Egyébként ez jogi érv volt.

ObudaFan # 2007.02.05. 21:30

Hogy lopási célzattal bontogatta-e az illető a cuccot, az megint bizonyításra váró kérdés, de azért ennek is az alapos gyanúja fennáll. Ha pedig lopási célzattal, akkor a kísérlet megvalósul. A dogmatikáját nem írom le még egyszer, de álljon itt egy analóg eset, ahol ez nem is volt kérdés.

BH2004. 271
A másodfokon eljáró bíróság a 2000. november 9. napján kelt ítéletével a II. r. terheltet bûnösnek mondotta ki bûnsegédként elkövetett lopás bûntette kísérletében, és ezért ôt, mint különös visszaesôt 10 hónapi börtönbüntetésre és 1 évi közügyektôl eltiltásra ítélte.
A felülvizsgálati eljárás során irányadó tényállás lényege az, hogy a II. r. terhelt társával, az I. r. terhelttel lopás céljából lakások feltörését határozták el. Betöréshez alkalmas szerszámokkal bementek egy ház kilencedik emeletére, majd ott megkíséreltek az egyik lakásba behatolni. A terhelt társa az I. r. terhelt eltörte az ajtó alsó zárát, amely zajjal járt, és a szemben levô lakásban otthon tartózkodtak, ezért a terheltek egy papírcsíkkal annak a lakásnak a kitekintô nyílását kívülrôl leragasztották. A felsô zár kinyitását is megkísérelte az I. r. terhelt, azonban ez - mintegy 10 percig próbálkozott - nem vezetett eredményre. Ezt követôen hagyták el a helyszínt. A II. r. terhelt figyelt, amíg a társa a zárakkal foglalkozott. A terheltek cselekménye folytán 10 400 forint rongálási kár keletkezett.
E tényállásból a másodfokú bíróság okszerû következtetést vont le a terhelt bûnösségére, a terheltnek az önkéntes elállásra való hivatkozása nem alapos.
A Btk. 17. §-ának (3) bekezdése szerint nem büntethetô kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bûncselekmény befejezése. Az elállás önkéntessége azt jelenti, hogy a tettes túlnyomórészt a saját elhatározásából hagyja abba az elkövetési magatartást, holott az adott körülmények között módja lenne a bûncselekmény befejezésre.
Jelen ügyben a másodfokon eljáró bíróság helyesen foglalt állást úgy, hogy az elállás nem volt önkéntes, mivel az elállás döntô motívuma az volt, hogy a terheltek a magukkal vitt betörésnél használandó szerszámok ellenére sem tudták feltûnés nélkül az ajtót védô zárakat kinyitni. Az I. r. terheltnek az a tevékenysége, hogy az alsó zárat kinyitotta, zajjal járt. A terheltek tudták, hogy a szomszédok otthon tartózkodnak, ezért takarták le a szemben levô lakás kitekintô nyílását. A felsô zár kinyitásával az I. r. terhelt mintegy 10 percig sikertelenül próbálkozott, ez a tevékenysége nem vezetett eredményre (másodfokú ítélet 2. oldal), ezt követôen hagyták el a terheltek a helyszínt. A terheltek tehát nem tudták rövid idô alatt, feltûnés nélkül, csendben kinyitni a zárakat, ezért a hosszú ideig tartó és zajjal járó sikertelen próbálkozás után e külsô körülmények hatására (a felsô zár ellenállása, zajt okozó próbálkozás, a szomszédok otthon tartózkodása), tehát túlnyomórészt nem belsô elhatározásból hagytak fel cselekményük folytatásával. Az elállásuk ezért nem tekinthetô önkéntesnek, az elállási szándékuk döntôen az elôbb felsorolt zavaró tényezôk, tehát külsô körülmények hatására alakult ki.
A másodfokú bíróság tehát a büntetô anyagi jogi szabályok sérelme nélkül állapította meg a II. r. terhelt bûnösségét, és a cselekmény minôsítése is törvényes.
A Legfelsôbb Bíróság ezért a másodfokú bíróság másodfokú ítéletét a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

guba # 2007.02.06. 09:35

A két eset véleményem szerint egyáltalán nem tekinthető analógnak:

Az általad hozott példában, ha bíróságtól más döntést reméltünk volna mint amit meghozott, akkor nem kevesebbet vártunk volna, mint, hogy olyan terheltek „nem bűnösségét” mondja ki, akik a lopás kísérletének tényét maguk sem tagadták. Õk ui. az önkétes elállásra hivatkoztak. A bíróság tehát nem a lopás kísérletének kérdésében kellet, hogy döntést hozzon, hanem abban a kérdésben, hogy ez önkéntes elállásnak volt e tekinthető.

Az eredeti jogesetben azt kellene eldönteni, hogy a tanusított magatartás bűncselekmény volt e. Ez objektív kategória, a szándék itt nem jön figyelembe, azt majd később, a bűnösség kérdéskörében kell értékelni.
Ha a tanusított magatartás a lopás tényállásának egyetlen elemét sem valósítja meg, nem lehet az esetleges szándék alapján a bcs. kísérletét megállapítani. Ilyen alapon miért éppen lopásról beszélünk és miért nem bármi másról? Ha a kísérlet megállapítását függetleníted a tényállástól, akkor lehet, hogy szándékos emberölésre is készült.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.06. 09:56

Nono. Nem polgári per ez, ahol a bíróság kötve van a felek kérelméhez. Ad abszurdum a bűncselekmény hiánya akkor is megállapítható, ha a terhelt arra nem is hivatkozik.

A példa jó. Azért, mert az ajtó betörése ugyanúgy nem a dolog elvétele mint a védőburkolat megbontása (vagy a zsebbe nyúlás). Mégsem vált kérdésessé, hogy megvalósult-e a lopás kísérlete. Pedig a zárfeltörés még csak nem is sikerült.

guba # 2007.02.06. 11:13

Béla, azért záróvizsga előtt, még egyszer legalább olvasd át a bűncselekmény tana c. részt!
A bűncselekmény hiányára való hivatkozásnak a vádlott részéről, a fél kérelmének a polgári perben, és annak, hogy a terhelt elismeri a bűncselekmény elkövetését ill kísérletét mi köze van egymáshoz?
Vagy szerinted, a vádlott beismerő vallomását sem kell a bíróságnak figyelembe vennie?

guba # 2007.02.06. 11:39

De, ha figyelmesen elolvastad a határozatot, akkor világosan kiderül, hogy a cselekményre nem is terjedt ki a felülvizsgálat. Tényként közli a második mondatban, hogy a vádlottak lopás céljából lakások feltörését határozták el. Nyilvánvaló, hogy ezt azért teheti, mert a korábbi bírósági eljárásokban ez már bizonyítást nyert. Középtájon leírja, hogy a másodfokú bíróságnak a bűnösségre vonatkozó következtetését vizsgálta.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.06. 11:43

Úgy nem lehet vitatkozni, hogy állítasz valamit, majd két hozzászólással később kijelented, hogy te nem is mondtad, amit mondtál.

Dr.Attika # 2007.02.06. 11:56

Egyébként ezt tényleg jó lenne tisztázni, hogy egy konkrét jogi probléma felvetését követően válaszolunk a kérdezőnek vagy vitatkozunk( jogi álláspontokat ütköztetünk).
Ha vitatkozunk, akkor a vitát fel tudja e használni a kérdező problémája megoldása érdekében.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

  • 1
  • 2