Fellebbezés megírva, jelentkezem majd, megírom a fejleményeket. :-)
közig határozat - ki hozza
- 1
- 2
"semmi új indokot nem tartalmaz az eddigieken kívül"
Én fellebbeznék, és ha megint visszadobja a II.fok, akkor kérnék 1-2-3 százezer forintokat.
Nanemaaa, köszi! :)
Mindjárt elküldöm az e-mailedre az eddigi gyűjteményemet. :D Még van pár napom a fellebbezés leadásához.
Egyébként kértük a másodfokot, hogy változtassa meg a jegyző döntését, de csak új eljárásra utasítja.
Lewho, mennyire lassan? :) 4 még nem elég?
lassan érik itt egy sérelemdíj iránti követelés
Szia Piros!
A kérdésedre a válasz, hogy kb végtelenszer. Amíg a megismételt eljárást a jegyző a másodfok döntésében és indokolásában meghatározott szempontok szerint folytatja le, addig ezért még a másodfok sem fogja ráncolni a szemöldökét. A képlet teljesen egyszerű, a jegyző valamiért nem akar engedélyezni, szeretné, ha ezt a másodfok tenné meg (akinek erre minden lehetősége megvan), de soha nem fogja megtenni, mert akkor megnyílna a bírósági jogorvoslat lehetősége, és egy esetleges vesztes pert a munkáltató nehezen nyel le, már csak presztízsből se.
Jó hír, hogy egy-két éven belül a korrupció ellenes Lázár-csomag szerint megszűnnek ezek a pingpong partik, mert a másodfoknak kötelessége lesz érdemben dönteni. Persze ez még csak program és közel sem biztos, hogy végig tudják verni, de sose lehet tudni.
Üdvözlök mindenkit, köztük a kedves régi ismerősöket! ;)
A kérdésem nem az, hogy ki hozza a döntést, azzal tisztában vagyok. Konkrétan, hogy hányszor utasíthat el egy kérelmet a jegyző?
Eddigi állás 3-0 a javamra, most negyedszer is elutasította a kérelmemet.
Februárban adtam be egy kérelmet, ami a jegyző hatásköre, elutasította, megfellebbeztem, a Korm.Hivatal megsemmisítette a jegyző végzését, új eljárásra utasította. Ezt szorozzuk meg hárommal, majd jött a negyedszeri elutasítás, ami semmi új indokot nem tartalmaz az eddigieken kívül.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Ezt nevezem átvágásnak :)
Átvágva a gordiuszi csomót, a határozatot a legtöbb esetben a postás hozza, és nem testületileg vonul ki, így teljesen jogos az egyes szám első személyben történő fogalmazás. ;)
(Egyebekben "előrehozott jelölt" egy pontos, szakszerű és lényegében teljesnek mondható módon foglalta össze a témát. Gratula neki érte.)
Én úgy tudom és látom, hogy szabályszerű eljárás esetén általában a hatáskör címzettje vagy az ő megbízásából az ügyintéző írja alá a határozatot, és a hatáskör címzettjének mivolta alapján egy, illetve többes számban fogalmazzák.
Pl. az önkormányzat jegyzője a hatáskör címzettje, akkor a saját nevében egyes szám, első személyben fogalmazódik, a fejlécben feltüntetve az ügyintéző. Az aláírás vagy saját magától a jegyzőtől származik, vagy az ő megbízásából az ügyintéző írja alá.
Amennyiben pl. az önkormányzati testület a hatáskör címzettje, akkor úgy szól a formális határozat, hogy az önkormányzat képviselő-testülete milyen számon, időpontban határozatot hozott, leírva a döntés és annak indokolása.
Aláíró ilyen esetben a testületet képviselő polgármester és a jegyző.
Amennyiben a képviselő-testület átruházza a hatáskörét pl. a polgármesterre, akkor a polgármester egyes szám első személyben hozza meg a határozatát és saját maga írja alá. Normál esetben a következő ülésen beszámol a testületnek a következő ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
ej, de boldog lenne sok ember, ha közig. határozatok mindössze ennyi kérdést, észrevételt eredményeznének :))
"Ahogy XIV. Lajos is mondotta volt: „Az állam én vagyok”"
Így van és jól mondta.
Tessék már elolvasni a határozat aláírását. Ott konkrét személy szerepel aki vagy saját maga vagy törvényi felhatalmazás útján, mint hatáskört gyakorló írja alá.
Paralel dolog.
A házastársak esetében fő szabály szerint a feleség melltartója, bugyija, kosztümei, egyéb női ruhái ugyanúgy házassági közös tulajdonban vannak, mint a férj gatyái, trikói, zokniai öltönyei stb.
Még sem mondja a feleség, "hogy megyek kimosni a gatyáinkat, melltartóinka, bugyiaimat. Viszem tisztítóba az öltönyeinket"
Az ügyintéző meghozza a határozatot, azt jóváhagyásra átadja a kiadmányozónak, aki aláírja. Közös munka van, de a hatóság a felelős.
Ahogy XIV. Lajos is mondotta volt: „Az állam én vagyok”
inkább csak kíváncsiságból kérdezem, mint sem érdemi jelentősége lenne, de:
Sok közigazgatási határozatot hoznak egyes szám első személyben. Az "eljárást megszüntetem", "kérelmet elutasítom", stb...
A ket azonban minden esetben úgy rendelkezik, hogy a hatóság utasítja el, a hatóság függeszti fel, a hatóság hoz határozatot.
Nekem a jogszabályból az következik, hogy ezeknek a hatásköröknek a címzettje maga a hatóság, és nem az ügyintéző.
Van vmi vélemény arra vonatkozóan, hogy milyen szám, milyen személyben lenne logikusabb meghozni a közigazgatási döntéseket? Vagy ha van eltérő vélemény - nyilván simán lehet - annak mi lehet az alapja?
- 1
- 2