Hát büntetőből nem vagyok tul jó, szereintem kapsz majd még válaszokat, meg lehet, hogy a büntető résznél kellene feltenni, és nem itt. De a lényeg: A büntetőjogi felelősség feltétele a szándékos, vagy a gondatlan cselekmény. Mondjuk itt a szándékosság egy mütétnél eléggé kizárt, valószinütlen, hogy meg akarta ölni, vagy csonkitani a beteget.
Marad a gondatlanság. A legsürübben előforduló eset Magyarországon a bentmaradt törlőkendő esete. Amikor minden véres, nem biztos, hogy egyértelmü, hogy mi a törlőkendő, és mi a szerv. Az orvosi kérdésekhez sem tulzottan értek, ezért én biztos benne felejteném. Furcsa az egészben, hogy ez nyugati államokban kevésbé előforduló eset, ott másfajta mühibák vannak. A kérdés az, hogy ez mütéti kockázat kategóriája, vagy pedig a gondatlan betegellátás, tehát az orvosi mühiba esete. Ezen most is vita folyik, de ugy gondolom, hogy mühiba, tehát gondatlanság. Kérdés, hogy megállapitható-e, hogy ki felejtette benne. Ugyanis egy mütét csapatmunka. Ilyenkor pedig mindenki mindent tagad. Ha pedig nem bizonyitható egyértelmüen, hogy x vagy y, akkor nem büntethető sem x, sem y. A mütétnél ugyanis különböző feladatok vannak. Ha mondjuk altatás közben a beteg meghal, vagy sérül az agya, nem biztos, hogy az altatóorvos a hibás. Õ megfelelően keverhette a gázokat, de lehet, hogy a palackozásnál történt valami. Azt pedig, hogy konkrétan ki palackozta, már nem biztos, hogy meg lehet állapitani. Meg lehet állapitani a cég felelősségét, de egy személyét egyáltalán nem biztos.
Ugyanez a helyzet a kórházaknál. Sérülés esetén megállapitható, hogy a kórház felelős, és fizet. De az már nem, hogy személy szerint ki. Van amikor igen, és van amikor nem.
Ugy gondolom, nem is az lenne a feladat, hogy egy személy felelősségét állapitsák meg, kivéve, ha rendszeresen ugyanaz a személy okozza a problémát - ekkor ugyanis lehet, hogy alkalmatlan arra a posztra.
Ha egy fodrász elcsesz egy hajat, akkor fizet, és majdcsak kinő. Ha egy orvos dolgozik, és jól dolgozik, akkor sem keres többet, mint egy jól menő fodrásznak, sőt, többnyire jóval kevesebbet. Ha viszont elcsesz valamit, akkor több millió forint kártéritést kell(ene) fizetnie. Ugy gondolom, hogy amig nem fizetik meg megfelelően az orvosokat, addig nem biztos, hogy ilyen szigoru felelősségrevonási rendszert kellene személy szerint az orvossal szemben alkalmazni. Természetesen ez még nem menti meg a beteget, de a rosszul dolgozó orvosokat az alkalmazó kórház ugyis eltávolitja, a magánpraxisban pedig nem mennek hozzá a betegek.
Az orvos is ember, tehát ő is hibázhat. A különbség, hogy ha ő hibázik, az nem biztos, hogy helyrehozható. Talán a felelősségnek megfelelő mértékü fizetésről kellene gondolkodni, és ez megoldaná a mühibák kérdésének nagy részét is. Na meg nem ártana megfelelő körülményeket biztositani az orvosok számára is. Nem lenne rossz megnézni egy-egy orvosi szobát. Vagy azt, hogy egy nap hány beteget fogad mondjuk egész napos mütétek után.
Javaslom mindenkinek, hogy nézzen be az Országos Májtranszplantációs Klinikára. Az orvos sokszor egész napos mütét után még 10-15 beteget is lefogad. Ha reggel 7-kor kezdett, talán este 8-9-re végez.
Mások jóval kevesebb munkával, felelősség nélkül keresik az orvosi fizetések több tizszeresét.
Tehát visszatérve a kérdésre. Lehet, hogy kár keletkezett, és ez meg is állapitható. A károkozó személye viszont nem, illetve részéről sem a szándékosság, sem a gondatlanság nem volt bizonyitható. Õ befejezte a mütétet, és nem biztos, hogy ő varrta össze a beteget.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
