WTO - TRIPs, a bűnözés melegágya, avagy ...


Norbert M Sziraki Design # 2012.07.17. 20:01

Jóember neje elmegy egy háromnapos tréningre a cége megbízásából. Emberünk gondol egyet jódolgában és elmegy betörni a helyi Fidesz székházba némi számítógépér. Nem hagy tanút csak ujjlenyomatot és DNS mintát a helyszínen. Nonszensz, de az új Be. alapján nem lehet vádat emelni ellene, mivel a törvényes vád kellékeként szerepelnie kell a tanúnak az idézésének indítványozásának, vagy annak vallomásának a vádindítványban. Ennek hiányában nem törvényes a vád. Erre a saját esetemből vagyok kénytelen következtetni, mivel a homályos körül írás alapján csak ez lehet hiányzó kellék.

De ez jogi szempontból még érthető is - annak ellenére, hogy esetleg tavaj januárig visszamenőleg alkalmazzák az idei évtől hatályos törvényt - ahoz képest, hogy elismerje bárki is azt, hogy a tudtommal Rothschild tulajdonú jegybank Volkswagen bank tulajdonába kerüljön jobbkezünk nyújtásának segítségével. A mendemondák szerint az az állam öngyikossága, figyelemmel arra, hogy csak 4-5 olyan ország van a világon, aminek a nemzeti valutályát nem Rothschild tulajdonú bank kölcsönzi az államnal.

De milyen érdekes, a szellemi tulajdonjog az anyagi tulajdonjognál előrébvaló monopol jog. Így kinek is jutna ilyen eszébe.

Vége a hatodik résznek.

Norbert M Sziraki Design # 2012.07.04. 15:18

Na sebaj!

Csak a fúrcsa az egészben az, hogy az ellenem elkövetett gyilkossági kísérlet után az az egyébként jómódú, kétséget kizáróan szavahihető ember, aki tanúm lehetett volna, meghalt. Meghalt az a szintén kétséget kizáróan szavahihető ember is, aki a személyazonosságomat illetően nyilatkozhatott volna. A többi hasonló, de hatósági személynél sem mennek rendben a dolgok. Nem is értem.

Norbert M Sziraki Design # 2012.07.02. 08:34

Tisztelt jogászok!

Tehát a kérdés: Ha a bitorlást (Btk. 329. §) a Btk. 329/A. § (1) bekezdése és a Btk. 329/D. § (1) bekezdésébe ütközõen követi el valaki illetve valakik, akkor a saját név feltüntetése miatt miért úszhatja meg maximum három évvel? Míg ha fiktív nevet használ, összbüntetésbe a kétszer kettõ évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztést kellene foglalni, a bûnhalmazatra és esetlegesen a folytatólagosságra is figyelemmel. Másrészt a minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár alapján elkövetett bitolás nem létezik a felsorolt bûncselekmények nélkül, de azokat el lehet követni anélkül is, hogy a bitorlás fogalmát kimerítsék.

Vagyis, ha elköveti a bitorlás bûntettét is, akkor kevesebb az ítélet, ha nem akkor több? Esetleg számít ez ügyben a Be. 2. § (4) bekezdése szerinti "de nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minõsítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványához." jogkör?

Válaszukat tisztelettel elõre is köszönöm.

Norbert M Sziraki Design # 2012.06.30. 19:08

Sajnos a néhol félreérthetõ megfogalmazás ellenére ide lyukadtam ki. Ebben szerepe volt az állítólagosan hivatkozott, de valójában mégsem tett jogszabályoknak is az ítélõtábla részérõl.

A helyzet az, hogy a törvényszék a magánfeles indítványokat "A szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bûntette miatt"-i formában bûncselekményként kezelte a végzés rendelkezõ részében, az ítélõtábla pedig azt "bitorlás bûntette és más bûncselekmény miatt" ítélte meg. Jelen esetben a szerzõi jog sértést és az iparjogvédelmi jog sértést, mint a bitorlás pontos, a Be. 2. § (2) bekezdése szerint a Btk. szerinti meghatározásának részét képzõ részét, mint más bûncselekményt nem kezelhette, mivel akkor nem lenne bitorlás sem. Viszont az elsõfokú bíróság a Ptk. szerinti törvénysértést bûntettként kezelte, az ítélõtábla pedig felülvizsgálati jogkörével nem élve azt majdnem megfelelõ tényállásként helyben hagyta illetve bûncselekményre módosította. Ez így legalább Be. 373. § II. pontjának e) pontjába ütközõ az I. pont c) pontjára vonatkozó törvénysértõ megállapítás a felülvizsgálati jogkörének figyelembe vételével.

Mivel a bûncselekmény akét évnél nem hosszabb maximális büntetési tétellel büntetendõ bûncselekmény a vétség, az ezt meghaladó pedig a bûntett.

Vége a harmadik résznek.

Norbert M Sziraki Design # 2012.06.26. 17:12
Norbert M Sziraki Design # 2012.06.24. 21:42

WTO - TRIPs, a bűnözés melegágya, avagy: mi támasztja alá a különösen jelentős összegű szellemi tulajdonjog sértés legalizálását magyarországon.

Habár némileg alacsony rangú, beosztású rendőri gondolkozás módot takar a hozzám eljutott verbális és szuggesszív információk alapján felállítható elmélet, de rá kellett jönnöm, hogy a vége csak egy összeesküvés elmélet lenne, ami valószínűleg alaptalan.

Főleg azt figyelembe véve, hogy a nyomozást képzett ügyész vezeti (ha vezeti), a nyomozó munkáját felügyeli a jogtanácsos parancsnok (nálunk megyeszékhelyen így megy), csoportvezető, esetleg a megyei parancsnok is (vagy biztos), stb. Ami közös bennük, hogy VW konszern gyártja a szolgálati autóikat. De sejtem, hogy a prominens bírósági képviselőkét is.

De ha az alkatrészellátás biztosítása és az igazságügy presztízsének a megőrzése megkívánja a "cselvetést", megszületnek az ilyen posztok.

Persze joggal sértődhetne meg az ember ilyen hallatán, hisz azt feltételezi, hogy annyi belátó képességgel sem rendelkezik, hogy megértse: ha az alperes vesztene, akkor sem a vesztest látná az autó használójában. Habár, ha az igazság az, hogy annyira elrugaszkodott az állampolgárok gondolkozásmódjáról alkotott vélemény a valóságtól, mint amennyire az sejthető, az részben érthetővé teszi a dolgot. De ez azért valószínűtlen. Még akkor is, ha a fővárosi végzések nem csak ezt sugallták, hanem oly módon támasztották alá, hogy a törvényalkalmazás logikátlansága elsődleges szempontok közt szerepelt.

Visszatérve a címre, ezt a "logikát" alátámasztja az a (sztem.) határozat, amit a rendőrségről kaptam, miután egy vádemelési és az ügyek különválasztását kérő javaslatot intéztem az ügyészséghez. Vagyis az ezt követő tájékoztatást követő panasz után - a "nyomozás" megszüntetését követő hatodik hónap után - tájékoztattak hivatalosan a "nyomozás" megszüntetéséről. Az egész "nyomozás" nem állt másból, mint az első hack-elés miatti feljelentés utáni számítógép lefoglalás jegyzőkönyve, ezzel kapcsolatos jelentés és formalitások. A vádemelést követő több mint egy év eltelte után tudtam csak megnézni az ügy iratait. De azt is rengeteg akadály leküzdésével. Hiába az ügyészség, hiába a hivatkozás, negyed nap csak a rendőrségen elmegy az áram, és a digitális elektromos (ám) irattár ajtó zár nem nyílik. Ötödnap csodák csodájára előkerülnek az olvasatlan iratok. Előttem legfeljebb csak az azt összefűző kezében lehettek azok az iratok.

Na de a számítógép átvizsgálás utáni adatvesztés és az azt megelőző diskurzusok nyilvános helyen CD image-ek másolásáról, kiírásáról, kellékekről, software-ekről, mintha összefüggésben lennének. Na de mit is képzel a Microsoft amikor letölthető ma is a technet.com-ról a Win 7 Enterprise 90 napos demója .iso CD image formában. Vagy a Valve is letölthetővé tette a Half-life 2-t hardware kuponos tulajdonosoknak. Na majd felrajzolom vékony ceruzával a lemezre, hogy ne csapjak túl nagy zajt és túlzottan magas fodrokat becsületes kisvárosunk csendes vizein. Törvény ide, jog oda, nevelő szándékúnak tűnik az átvizsgálás utáni fontosnak látszó .rar archívum visszaállíthatatlan megsemmisülése.
Habár innen nézve a hackelés is más fényben látszik. Vagy csak hidjem ezt. Ha fizetett esetleg valakinek a VW, vagy Pagani ezért, akkor úgyis a hierarchia legalja issza meg a levét. Jogi szempontból a soha meg nem érkezett levél ami a nyomozót védheti (többek között), amennyire ez lehetséges. A "nyomozás" megszüntetése "bűncselekmény hiányában" a rendőrparancsnokot. A jogellenes utólagos elutasítása a vádindítványnak; az ügyészt (talán nem most tévedett először). De ami a legjobb és miért is ne mentenék magukat a Fővárosi Bíróság és Ítélőtábla bírái magukat a korábbi és most aktuális jogsértő döntéseik miatt: az az, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség által kezdeményezett jogorvoslati eljárás (fellebbezés másodfokú ügydöntő végzés miatt) indítványát jogszerűen elküldte a döntést meghozó másodfokú bírósághoz. Ezt követően nem talált utat magának a harmadfokú bírósághoz a fellebbezés, hanem "titokban", értesítés és fellebbezés kiegészítése lehetősége nélkül elbírálta a saját döntése elleni fellebbezést a másodfokú bíróság. Természetesen ezt a maximális figyelemmel a jogszerűség látszatának folyamatos megőrzésével. Vagyis kb. 30 napon belül meghozták a végzést. Persze sok (egyéb) érdemit nem is kerestem benne. Habár a hivatalos verziót még nem vettem át.

Szóval ismét a cím és a rendőrségi határozat. A WTO preambuluma "heveny" megfogalmazásban kb.; a kereskedelmet és egyéb gazdasági területeket akként szabályoz eme törvény, hogy az átlagkeresetek és reálbérek növekedése stabil és tartós maradjon a jövőre nézve. Viszont az 1 C melléklet (TRIPs) kimondja a jogi személy büntethetőségét. Vagyis azt büntető eljárásban mint természetes személyt kell kezelni adott körülmények között. Btk. 4. § (1) bekezdésének c) pontjának második fordulata (Úgy tetszik, de hol is olvastam?) alapján a fenti törvény vonatkozik az ügyre. Mivel magyar törvény (!) és nemzetközi szerződés is.
De ennek ellenére tanult és tanulatlan jogászok sem jönnek rá, hogy a több millió eurós bitorlás közvádra üldözendő bűncselekménye mitől is bűn(!)cselekmény. Biztos VIKK a maximálisan kiosztható 8 év letöltendő szabadságvesztés. Pláne, hogy az adott jogi személyeknél sok ember reálbére „forog kockán”, az ellenoldalon pedig csak egy ember, aki hiánya akkor sem számít, ha éhen döglik. Habár ez csak az alperesek érdekében állhat komoly mértékben. Ennek világossá válásának és ebből adódó ténykedéseik leplezésére próbáltak sok ellenséget szerezni nekem.

Ezen kívül az egyébként (törvény szerint) törvényes vádindítványomban a BUE-n kívül még kettőt megemlítek (ha a közöségi jog is ilyen nemzetközi szerződésnek számit). A TRIPs - WTO ráadásul nem is közösségi jog, aminek elfogadásának felhatalmazására külön intézkedés lenne szükséges. Amitől függetlenül is kötelezőek a már korábban elfogadottak. A határozatok, irányelvek pedig így is, úgy is kötelezőek lesznek, maradnak a jövőben is, az elfogadási szándék nélkül is. Na ezt most igen súlyosan figyelembe vette a másodfokú tanács és mint kizárólagos másodfokú bíróság eljárt a csak harmadfokú bírósági hatáskörbe tartozó ügyben. Amiben a szerzői jogi (BUE) és TRIPs vonatkozása miatt a közösségi jogi vonatkozásaitól függetlenűl jelen körülmények között a harmadfokú Kúria rendelkezik illetékességgel és hatáskörrel.

Akkor hol is vész el a presztizs?

Ha a szociológiai statisztikák helyett egy kissé szélesebbkörű vizsgálódásnak vesszük aká az uniós államokat rendesen le vagyunk "selejteződve" a többihez képest. Az olyan törvények, mint a 2001. évi CIV. törvény, a benne lévő pótmagánvádlóra vonatkozó kizáró paragrafusával azt támasztja alá, hogy jogi személyek szellemi tulajdont illegális levadászó területe vagyunk. A meszelt paravános zavaros, ahova M. Winterkorn és H. Paganihoz hasonló "nagymenők" járnak pihenni a partra.
Nem véletlen nincs jelentékeny Angol, vagy USA importunk. Úgy látszik vannak, akik nem komprommitálják magukat ilyen gazdasági miliőben (-vel). Másrészt a saját szellemi tulajdonuk védelmét is csak így tudják hatékonyan megvédeni. Az ilyen és hasonló jogi eljárások csak nehezebbé, vagy lehetetlenné teszik a tőkebehozatalt.

Még szerencse, hogy egy bűncselekmény (bitorlás) miatt lett vádindítvány benyújtva több elkövető ellen, így a Be. 387. § (2) bekezdése nem zárja ki a harmadfokú eljárásban a felülbírálat terjedelme alól a eljárást megszüntető rendelkezését.

Na persze figyelemmel a Be. 367/A. § (1) bekezdésének c) pontja, (2) és (4) bekezdésére, 369. § (3) bekezdésére, 386. § (2) bekezdésére és különösen a * 388. § (1) bekezdésére * a másodfokú ügydöntő végzés tartalmazta a „nincs” helye fellebbezésnek kötőszót. Na és ezt egy nem ügydöntő határozattal most intézték is.

Habár ilyen nincs és mégis van, valamit ki kellene találni arra, hogy eljusson a fellebbezés a Kúriához.

Vége az első résznek.