Az apeh.hu honlapon a személyi jövedelmadó alatt megtalálja a könyvelő az alábbi állásfoglalást,......
A Pénzügyminisztérium tájékoztatója
a munkába járás költségtérítéséről és a helyi utazási bérlet ingyenes juttatásáról
A 2005. május 6-án kihirdetett (MK. 60. sz.) 2005. évi XXIV. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) rendelkezéseit a munkába járás költségeinek megtérítéséről, valamint a helyi utazási bérlet juttatásáról.
Jelen tájékoztató - a változásokat is figyelembe véve - a munkáltatók számára szükséges tudnivalókat ismerteti.
1. A 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a helyközi munkába járás költségeinek megtérítése
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet költségtérítés fizetésére kötelezi a munkáltatókat, ha a munkavállaló lakhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A rendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás. Napi munkába járás címén kell térítést fizetni annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére. Hétvégi hazautazás címén kell térítést kapnia - az állandó lakóhelyre történő hetente egyszeri oda-vissza utazásra - annak, aki ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik.
A munkáltató köteles megtéríteni:
- a munkavállalónak az adott útvonalra szóló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel történő elszámolás ellenében, legalább az országos közforgalmi vasút 2. kocsiosztályra szóló bérlet, jegy értékének 86 százalékát, vagy az elővárosi vasútra, helyközi díjszabással közlekedő autóbuszra szóló bérlet, jegy 80 százalékát;
- megfelelő tömegközlekedés hiányában, továbbá abban az esetben, ha a munkavállaló a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetőleg mozgáskorlátozottak esetében (utóbbiaknak a helybeli útvonalra is) a saját gépjárművel történő munkába járás címén a Szja törvény szerint elszámolható összeggel azonos költségtérítést.
Annak eldöntése, hogy a tömegközlekedéssel történő utazás mikor, illetőleg milyen körülmények között nem alkalmas a munkahely megközelítésére, a munkáltató felelősségi körébe tartozik.
1.1. Tömegközlekedés igénybe vétele
A Szja törvény 25. § (2) bekezdésének új ba) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap a magánszemély. E rendelkezést a 2005. július 1-jét követő időszakra kifizetett költségtérítés esetében kell alkalmazni.
Változás a Szja törvény 1. számú melléklete 2005. január 1-jén hatályba lépett (azonban 2005 július 1-jétől hatályon kívül helyezett) 5.7. pontjában szabályozott rendelkezéshez képest, hogy megszűnt a bérleten (jegyen) az utazási igazolvány-szám feltüntetésére, vagy ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számlával történő igazolásra vonatkozó rendelkezés, továbbá hatályát vesztette az a lehetőség, hogy a munkáltató nevére szóló számla esetében a bérlet (jegy) leadása nélkül a juttatást adómentes természetbeni juttatásként lehessen adni, elszámolni. Nem változott, hogy a munkáltató - az említett kormányrendelet szerint - a jeggyel, bérlettel történő elszámolás esetén a költségtérítést köteles megfizetni. A bérlet, jegy leadása ellenében kifizetett költségtérítés minden esetben a számla nélkül is "adómentes". Ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy a munkáltató a bérlet, a jegy leadása mellett a nevére szóló számlát is kérjen a dolgozótól.
Továbbá annak sincs akadálya (sem a Szja törvény, sem a többször hivatkozott kormányrendelet nem zárja ki), hogy a munkába járással kapcsolatos költségek térítésének kötelezettségét a munkáltató úgy oldja meg, hogy megvásárolja a bérleteket vagy a jegyeket, és azokat a dolgozóknak adja (pl. ahogy az a nagyobb cégeknél történik, amikor az összes munkavállaló bérletét egy tételben veszik meg). Ekkor a magánszemély a személyszállítási szolgáltatásra jogosító bérlet vagy jegy formájában jut a Szja törvény 25. § (2) bekezdésének ba) pontjában meghatározott összeghez. A kormányrendelet által előírt elszámolási kötelezettség is megvalósul a munkavállalóknak átadott bérletek, jegyek számla szerinti költségének elszámolása által, tehát a Szja törvény 25. § (2) bekezdésének ba) alpontja e tekintetben is alkalmazható. Mivel a Szja törvény 25. § (2) bekezdésének ba) alpontjában foglalt különös szabály alapján adóköteles bevétel nem keletkezik, a juttatásra a Szja törvény 69. §-a (1) bekezdésének i) pontja nem vonatkozhat, nincs adóköteles természetbeni juttatás.
Az új szabályok 2005. január 1-jétől történő visszamenőleges alkalmazhatósága miatt, ha a dolgozónak nem volt utazási bérlet igazolványa, és számlát sem tudott hozni, de a bérletszelvényt, felhasznált utazási jegyet megőrizte, 2005. július 1-je után a munkáltató utólag is kifizetheti a költségtérítést adómentesen.
Ugyancsak ettől az időponttól lehetőség van önellenőrzésre, ha a munkáltató az említett okok miatt a térítést adóköteles jövedelemként fizette ki.
Önellenőrzés akkor lehetséges (bár nem kötelező), ha az adókötelesen kifizetett költségtérítés levont adóelőlegét a munkáltató már bevallotta. Ha a költségtérítés levont adóelőlegét a munkáltató még nem vallotta be, önellenőrzésre nincs szükség (és lehetőség), ekkor a magánszeméllyel történő elszámolás helyesbítése önellenőrzés nélkül lehetséges, de természetesen a munkáltatói bevallást e helyesbítés figyelembe vételével kell elkészíteni.
