Ha az alapszabályban nincs külön eljárási rend erre, akkor a megyei főügyészséghez (Bp-n a Fővárosi Főügyészséghez).
Melyik alapszabály az érvényes?
Ugyanazon egyesületről van szó, ezért nem nyitottam új topicot egy újabb kérdésben.
Ha egyesület elnöke, elnöksége nem hajlandó összehívni közgyűlést a tagság 50%+1 fő szabályszerű kérésére, akkor hová forduljunk jogorvoslatért elsőre: legfőbb ügyészséghez, mint felügyeleti szervhez vagy bírósághoz?
Cégek esetében a cégbíróságon ez valóban így van, azért az egyesületi nyilvántartás énnél jóval esetlegesebb; az Etv. is nagyon szűk körű adatok nyilvántartását rendeli.
Ellenben ha jól rémlik, akkor - mint jogi személynek - a Bíróságra mindenképpen kell adni egy változatot, legalábbis a közhasznú szervezeteknél, hiszen az ügyészségnek joga van (kötelessége?) megtámadni egy közhasznú szervezet alapszabályát, ha az ellenkezik a közhasznúságról szóló törvénnyel.
Egyébként azért azt is hozzátenném, hogy egy egyesület alapító okirata a mindenkori alapszabály, ezért már csak ezért is kell belőle példánynak lenni a bíróságon. Másrészt pedig a bíróság nyilvántartása közhiteles nyilvántartás, és hitelesebbnek fogadható el bárki számára, mint a szervezet saját nyilvántartása. (Pl. egy bíróság biztos, hogy az utolsó jogerős, nála leadott változatot tolja eléd, ha kikéred, míg a szervezet erre ugyan köteles, de nem biztos, hogy ezt teszi...)
köszönöm!
Már létrejött egyesület alapszabályának módosításához bírósági jóváhagyás nem szükséges, így a módosított alapszabály.
Egyesület esetében melyik alapszabály az érvényes és melyik alapján kell eljárni egy rendkívüli közgyűlés összehívásakor?
- amely alapszabály a bíróságon található
- amely alapszabály a bíróságon meglévőnél később született egy szabályos közgyűlésen (már 11 hónapja), de még nem adták be a bíróságra, hanem az elnök fiókjában fekszik.
Valóban egy rendkívüli közgyűlést akarunk összehívni, és törvényesen akarunk eljárni mindenben.