Ingatlan adásveteli szerzodes


ObudaFan # 2007.03.16. 11:24

XXV. számú Polgári Elvi Döntés
az ingatlan-átruházási szerzôdés érvényességérôl

1. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerzôdés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges - és egyben elegendô -, ha a szerzôdésrôl készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitûnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható. Egyéb kérdésben létrejött megállapodás írásba foglalásának elmaradása a szerzôdés érvényességét nem érinti még akkor sem, ha az ebben való megállapodást bármelyik fél lényegesnek minôsítette is.
II. Az írásba foglalt szerzôdés érvényességének nem feltétele, hogy a felek a megállapodásukat közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalják, kivéve ha ezt külön jogszabály írja elô.
II. A Ptk-nak az írásbeli szerzôdés tartalmáról rendelkezô 218. § (1) bekezdése nem tesz említést arról, hogy az írásbeli szerzôdésnek milyen alaki kellékekkel kell rendelkeznie. Ilyen, a szerzôdés érvényességét érintô alaki kellékekrôl más jogszabály sem rendelkezik az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerzôdések tekintetében. Ezért az I. pontban említett elemeket tartalmazó szerzôdés érvényessége az írásba foglaláson felül egyéb alakszerûséghez nincs kötve. Nem szükséges tehát, hogy a szerzôdést a Pp. 196. §-a szerinti teljes bizonyító erejû magánokiratba, még kevésbé, hogy a Ptk. 195. §-ában körülírt közokiratba foglalják. Erre annál kevésbé van szükség, mert az említett jogszabályok nem az okiratba foglalt valamely szerzôdés érvényességével vannak kapcsolatban, hanem pusztán az azokban írt feltételeknek megfelelô okiratok bizonyító erejét és ennek kapcsán a bizonyítási teher kérdését szabályozzák.
Az, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerzôdésnek rendszerint nem kell megfelelnie a Pp. 195-196. §-aiban írt feltételeknek, kitûnik abból is, hogy a Ptké. 38. §-ának az 1967. évi 39. számú törvényerejû rendelet 24. §-ával megállapított (2) bekezdése a levélváltás útján történô megegyezést is írásbeli alakban létrejött szerzôdésnek tekinti, holott az ilyen írásbeli nyilatkozatok rendszerint még csak nem is teljes bizonyító erejû magánokiratok. Ha pedig az ilyen írásbeli nyilatkozatokat a törvény összességükben érvényes írásbeli szerzôdésnek tekinti, következetlen volna az egy okiratba foglalt szerzôdés érvényességét további alaki feltételektôl függôvé tenni. Ugyanerre az eredményre vezet a Ptk. 218. §-a (2) bekezdésének az elemzése is. Ez a rendelkezés csak akkor teszi kötelezôvé, s így érvényességi kellékké a közokirati, illetôleg a teljes bizonyító erejû magánokirati alakot, ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, s a szerzôdô fél nem tud vagy nem képes írni. Ebbôl is kétségtelenül következik, hogy a tárgyalt írásbeli szerzôdéseknek általában nem érvényességi feltétele a külön jogszabályokban egyes esetekre meghatározott szigorúbb alakszerûség megtartása. Ha azonban külön jogszabály - mint pl. a Csjt. 27. §-nak (2) és (3) bekezdése, a 4/1987. (VI. 14.) IM. rendelet 3. §-nak (1) bekezdése - szigorúbb alakszerûséget ír elô, annak meg nem tartása a szerzôdés érvénytelenségét eredményezi.
A mondottakból következik az is, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerzôdéseknek az alakszerûség szempontjából nem érvényességi kelléke az, hogy az okiratot keltezéssel - a szerzôdéskötés helyének és idejének feltüntetésével - lássák el, sem pedig az, hogy ügyleti tanúk mûködjenek közre.

kölyök # 2007.03.16. 11:14

Szép napot:)
Másodéves hallgató vagyok, egy kis segítségre lenne szükségem.
A kérdésem az, hogy az ügyvédi hitelesítés az ingatlan adásvételi szerződés érvényességi feltétele e, vagy, a szerződés enélkül is érvényes, és a hitelesítés azért kell, hogy a szerződés alapján az ingatlan nyilvántartásba be lehessen jegyezni az új tuljadonos jogát?

Előre is köszönöm!

Dr.Attika # 2007.03.05. 07:03

Meghatalmazott útján így lehet szerződést kötni. Ez is egy járható út.

Dr.Attika # 2007.03.05. 07:02

Az a belföldi személy, aki részére a hivatalos iratokat belföldön kézbesíteni lehet.

alucard # 2007.03.04. 23:52

Bocsi, meg egy. Mi az a kezbesitesi megbizott?

alucard # 2007.03.04. 23:51

Koszonom a sok valaszt mindenkinek.
Csak hogy jol ertettem-e:
az lenne a legcelszerubb es a legolcsobb, hogy egy Mo-n tartozkodo baratomat meghatalmaznam a szerzodes alairasara. Ez a meghatalmazas pedig ugy tortenik, hogy itt elmegyek a magyar nagykovetsegre, es a meghatalmazasomat ok hitelesitik. (Ehhez gondolom kellenek azonosito adatok a meghatalmazottrol.)
A koveteseg tehat azt igazolja, hogy en elottuk irom ala a meghatalmazast?
Utana ezt el kell postaznom a meghatalmazottnak es akkor o Mo-n minden adasvetellel kapcsolatos szukseges iratot alairhat?

Cola # 2007.03.04. 16:49

ey mo-i rokon vagy ismerős, vagy az ügyvéd csak bevállalja olcsóbban, mint egy repjegy

Dr.Attika # 2007.03.04. 16:41

Nem feltétlenül "ócsítja" a dolgot,mert ebben az esetben a kanadainak kézbesítési megbízottról kell gondoskodni. Az is pénzbe kerül.

Dr.Attika # 2007.03.04. 16:37

Itt kell bejegyezni, de a szerződés megköthető Kanadában is. Nem véletlen, hogy a Lajta mellé járnak magyar-magyar viszonylatban is szerződést kötni.

Cola # 2007.03.04. 16:29

egy dolog biztos : a legolcsóbb, ha a vevő Mo.-n, az eladó pedig Kanadában ír alá okiratot, és nem drágítják az ügyletkötést a repülőjegyek árával...

_Lala_ # 2007.03.04. 16:21

Ha az ingatlan magyar, akkor nyilván az itteni földhivatalban kell bejegyeztetni... ergó a magyar szabályok az érvényesek.
Vagy a szerződést, vagy a meghatalmazást kint kell hitelesíteni, ez pedig ügyvédi ellenjegyzéssel nem fog menni, mindenképpen közokirat szükséges hozzá.

Ezt lehet

  • külföldi közjegyző + nemzetközi hitelesítés (Apostille)
  • külföldi közjegyző + az országában levő magyar külképviselet felülhitelesítése
  • magyar külképviselet hitelesítése

útján előállítani.

http://www.huembwas.org/…elesites.htm

Szerintem a meghatalmazás a kényelmesebb, ha van megfelelő itthon lakó célszemély. A vételárat nem is kell a meghatalmazottnak adni, mehet rögtön az eladó számlájára.

Dr.Attika # 2007.03.04. 16:07

Meg lehet úgyis oldani a dolgot, hogy a vevő megy ki Kanadába, mert ott is meg lehet kötni a szerződést. De nem is kell kimennie, mert ő itthon könnyebben hatalmazhat meg ügyvédet és az iratokat küldi ki. Ez még az egyszerűbb. Ebben az esetben meg kell nézni a kanadai jog rendelkezéseit az ingatlan adásvételére vonatkozóan. Lehet, hogy egyszerűbb is mint a magyar jog.

Cola # 2007.03.04. 14:07

részben igaz, csak nehéz úgy fizetőképes vevőt találni, hogy nincs érvényes adásvételi szerződés... márpedig itt ennek a létrejötte a kérdés...

SolnesM # 2007.03.04. 12:34
Ez nem véletlen a vevő problémája ?? Az eladónak egy a fontos - az ellenérték az ár,
  • és, hogy azt megbízható ember vegye fel, ha már ő akadályoztatva van.
SolnesM # 2007.03.04. 12:34
Ez nem véletlen a vevő problémája ?? Az eladónak egy a fontos - az ellenérték az ár,
  • és, hogy azt megbízható ember vegye fel, ha már ő akadályoztatva van.
Cola # 2007.03.04. 07:18

.. amit pl. a kanadai magyar konzuáltusokon csinálhatsz meg, vagy kanadai közjegyzőnél, de akkor még apostille is kell...

szóval a feladat végrehajtható, de kicsit "macerás"... a vevő ügyvédje nyilván meg fogja erősíteni ezeket a véleményeket és tud segíteni ...

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.04. 06:25

Az kevés lesz. Meghatalmazás kell, méghozzá hitelesített.

alucard # 2007.03.04. 02:34

Kedves Forumozok,
jelenleg Kanadaban tartozkodom, es a kozeljovoben nem is tudok Mo-ra menni. Egy lakast szeretnek eladni, amely Mo-n talalhato. (A vevom mar megvan.)
Az lenne a kerdesem, hogy hogyan tudok ervenyes adasveteli szerzodest kotni anelkul, hogy hazamennek? Lehetseges-e, hogy a szerzodest ellenjegyzo ugyved a beszkennelt, emailen elkuldott dokumentumaim, es telefonos beszelgetes alapjan gyozodik meg szemelyazonossagomrol es az eladasi szandekomrol?