Kovács_Béla_Sándor
2007.07.03. 07:15
Jaj, lisa...
Ha az eladó többet kapna
monalisa1
#
2007.07.03. 06:54
Az egyik parlamenti párt egyre-másra un. normakontrollt kér az AB-től, de még külső szervezetek is.
mmónika
#
2007.07.02. 22:36
Megbuktam az alkotmányjog vizsgán. :( A konkrét normakontollos vitában maradtam alul. A tanárom közölte, hogy teljesen mindegy, hogy az AB, Sólyom L. mit gondol a témáról, meg az is, hogy az ELTE-n mit tanítanak. Szerinte nincs Mo.-n konkrét normakontroll. Mégegyszer köszönöm a hozzászólásokat. Szép estét.
mmónika
#
2007.06.16. 22:14
Kedves Sándor! "fogaló kérdése" rovatban olvashatod hálálkodásom. :)
Amúgy szerintem is 2 különböző dolog, abban a tekintetben, hogy: az alkotmányjogi panaszt bárki kezdeményezheti, a másik eset ,38.§(1) bek.-t meg a bíró. De azonosak abban, hogy mindkettő KONKRÉT NORMAKONTOLL! Ugyehogyugye?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.16. 21:55
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt konkrét normakomtrollnak tekinti. A másik rovatban be is linkeltem egy határozatot, amelynek az indkolásában erre utalnak.
De szerintem az alkotmányjogi panasz meg a konkrét ügyben alkalmazandó jogszabály vizsgálata nem ugyanaz. Utóbbit a bíró kérheti az előtte fekvő ügy felfüggesztése mellett.
mmónika
#
2007.06.16. 21:32
Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a hozzászólásod. Én az Abtv. 38. § (1) bek.-re gondoltam. Szóval egy folyamatban lévő ügyben /=konkrét ügy?/ alkalmazandó jogszabály kontrolljára gondoltam. A tanárom szerint ez az alkotmányjogi panasz. De szerintem meg pont a konkrét normakontroll! Igaz, hogy nincs nevesítve, de ez egyértelműen az. Szerintem. Most mit tegyek? :(
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.16. 19:56
Csak ezt bizonyítani kellene tudni írásos ajánlattal.
Közben megértettem azt az egymás tulajdonrészét megvenni dolgot. Igen, jól mondtad, ha több tulajdonostárs is élni kíván az elővbásárlási jogával, akkor az eladó dönti el, kinek adja el közülük a tulajdonrészt.
Azt azonban hadd tegyem hozzá, hogy jómagam simán megtámadnám a bíróságon, ha olyan tulajdonostársak vennék így meg kölcsönösen a tulajdonrészüket, akik éppenséggel el akarták adni a sajátjukat harmadik személynek. Ez ugyanis már a joggal való visszaélés kategóriája.
Csupa kérdés
#
2007.06.16. 15:41
Egyébként: BH1976. 152
Ha a vételi ajánlatban megjelölt vételár magasabb az írásbeli szerződésben feltüntetett vételár összegénél, és a felek szerződési akarata arra irányult, hogy a tulajdonjog átruházása a magasabb összeg ellenében történjék, az elővásárlási jog gyakorlása tekintetében is ez a magasabb érték az irányadó [Ptk. 145. § (2) bek.].
A színlelésre már van jogeset :-)
Csupa kérdés
#
2007.06.16. 11:20
Köszönöm a határozott véleményed, Béla Sándor.
Magamfajta zöldfülűekkel megesik, hogy a jog fősodra alapján reménytelen eseteken is segíteni szeretnék... :-) Főleg, ha kedves ismerőseim.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.16. 10:46
mmónika: mit értesz konkrét normakomtrollon? Ez egy kicsit fából vaskarika dolognak tűnik ugyanis.
A norma általános - ezért a kontrollja is az. A konkrét ügyben hozott határozat nem norma - és való igaz, ilyennek az alkotmánybírósági kontrollja nem létezik ma nálunk.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.16. 10:44
Azt a 2-est nem értem. Az összes többi nem segít rajtuk.
Te most a jog megkerüléséhez akarsz tippet kapni?
Csupa kérdés
#
2007.06.16. 09:03
Sőt. Ha az eladó és a vevőjelölt egybehangzóan felfedik, hogy az eredetileg közölt összeg színlelt volt, és valójában a vevő magasabb összeget fizetett volna, csak kevesebbet írtak...?
Nagyon várom a választ az ötletbörzémre. Az eladók valódi indokaihoz semmi közöm, de jó lenne tudni, vajon tehetnek-e vmit:
- Negyedik vevőt szerezzenek
- Egymás tulajdoni hányadát vegyék-e meg
- Színlelésre hivatkozzanak-e
mmónika
#
2007.06.16. 08:57
A kérdésemnek nincs köze a témához. Egy vizsgám múlik rajta. A tanárom azt állítja, hogy Mo.-n nincs konkrét normakontroll, ez amerikai gyakorlat. Pedig tudom, hogy van... :( Van valakinek alkotmánybíró ismerőse?
Csupa kérdés
#
2007.06.16. 08:44
a normakontrollnak van köze a korábban feltett kérdéseimhez?
Csupa kérdés
#
2007.06.16. 08:44
Mmónika,erre gondoltál?
1989. évi XXXII. törvény
az Alkotmánybíróságról
Az Alkotmánybíróság hatásköre
1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
- a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;
- a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;
mmónika
#
2007.06.16. 08:39
Sziasztok!
Van itt valaki szakértő, aki meg tudná mondani, hogy a hatályos magyar jog szerint létezik-e konkrét normakontroll? Fontos! S.O.S.!
Please help!
Csupa kérdés
#
2007.06.16. 08:24
Megspékelve az előbbi tényállást több részlettel: eredetileg 2 tulajdonostárs akarta egyszerre eladni a tulajdoni illetőségét. Ha ezek után kölcsönösen ők is elfogadják a másik vételi ajánlatát, akkor az eladó dönt, hogy kinek adja el?
Csupa kérdés
#
2007.06.16. 08:23
És vajon mi történik, ha nem az eredeti vevőjelölt, hanem egy negyedik kívülálló teszi a kedvezőbb ajánlatot?
Csupa kérdés
#
2007.06.16. 08:05
Köszönöm
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.16. 04:45
Nem. Ha az eredetileg kialkudott feltételekkel a tulajdonostárs élni kíván elővásárlási jogával, akkor a szerződés megkötése kikényszeríthető.
Ez nem versenytárgyalás.
Csupa kérdés
#
2007.06.15. 20:45
Kedves jogtudorok!
A tényállás a következő. Eladó osztatlan közös ingatlan tulajdoni hányadát eladná kívülálló harmadik személynek. Az egyik tulajdonostárs nyilatkozatot tett, hogy gyakorolni kívánja elővásárlási jogát. A harmadik személy azonban - mivel fontos neki a résztulajdon megszerzése - emelte a tétet, és jelentősen többet ajánlott Eladónak a korábbi ajánlatában foglaltaknál.
Kérdésem: Eladó visszaléphet-e attól, hogy a korábbi, alacsonyabb áron kelljen a tulajdonostársának eladnia a hányadát? Ha megteszi, mit követelhet a nyilatkozó tulajdonostárs? Kártérítést (ez gondolom az ügyvédi költsége lehet max)? Követelheti-e Eladó teljesítését? Ha igen, milyen gyakorlati hatékonysággal?
Előre is köszönöm a véleményetek.
