Nincs mit.
Többlethasználat
Köszönöm szépen.
Az a végrehajtó dolga, de neked kell megjelölni a jogalapot, ami legvalószínűbben a Ptk. 301. § (1), de nem feltétlenül.
És azt pontosan ki kell számolni a végehajtási lapon vagy az a végrehajtó dolga? (mert itt havonta kell a kamatokat vagy nem is tudom) Elég úgy írni, hogy ekkortól kezdve eddig a havi többletthasználati díjra a kamatokat kérem?
Előre is köszi a választ.
Az esedékességtől a jogerős ítéletig szóló idére csak egy újabb perben lehet a kamatokat kérni, ha még nem évültek el.
A jogerős ítélettől a teljesítésig viszont lehet kérni egy új végrehajtási lap iránti kérelemben.
A legalsó rész első kérdéséhez még egy : ha a havi összegek kifizetése megtörtént (végrehajtás útján), akkor is lehetséges utólag kérni a kamatokat? (mert hogy azt hittem, hogy az automatikusan jár és a végrehajtáskor derült ki, hogy azt kérni kellett volna. De amikor a bíróság az ítéletet hozta a többlethasználati díjról, akkor ki tudta azt előre, hogy nem fogják fizetni.?)
Azt számolta ki a végrehajtó, hogy az ingatlan kikiáltási ára pl. 6 MFt volt, a vétel 5 MFt, a tartozás 6 M Ft, akkor az adós már nem tartozik semmivel. Ez tényleg így van? Már a hajamat tépem ennyi hülyeség láttán!
És ráadásul befizettem az árveréshez a kikiáltási ár megfelelő százalékát!
Az állapotot nyilván már most célszerű ingatlanforgalmi szakértővel felméretni, mert később igen nehéz lesz bizonyítani, hogy mikor keletkezett a kár. A perben viszont igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére lesz szükség.
- Külön kérni kell a kamatot a bíróságtól úgy, hogy a letiltó végzésen/végrehajtási lapon feltünteted az erre irányuló igényed. Minden egyes havi használati díj esetén az esedékességet követő naptól kezdődően jár.
- Nem.
- Meg lehet próbálni, perben, bíróság előtt.
Sziasztok!
Azt szeretném tudni, hogyha valaki nem fizeti a többlethasználati díjat, akkor arra a letiltás után automatikusan jár kamat vagy azt külön kérni kell a bíróságtól vagy nem jár utána kamat? (A helyzet a következő : a bíróság megállapított addig az időpontig egy törzstőke összeget, amely után 20 % kamat jár, majd attól az idponttól kezdve havonta fizetendő összeget. Ezt a havi összeget sem fizeti az illető, de erre a bíróság nem állapított meg kamatot.)
A másik kérdésem az lenne, hogy árverés előtt a végrehajtónak a bérből való letiltást meg kell szüntetnie előreláthatólag amiatt, mert (talán) be fog folyni a tartozás összege?
(Annak ellenére, hogy kikiáltási áron általában nem szokott elkelni ingatlan, tehát ki lehet totózni, hogy még maradt jó pár forint tartozás.)
A harmadik kérdésen pedig az lenne, hogy a többlethasználatot fizető, aki egyben tulajdonos is, nem tartotta karban az ingatlant, a másik felet pedig nem engedte be. Így az ingatlanban a karbantartás hiánya miatt és szándékos rongálás miatt rendkívül nagy kár keletkezett. Ha bekerül a másik tulaj az ingatlanba, akkor ezirányú kárát hogyan lehet érvényesíteni, illetve lehet-e?
(Pl. kivel kell felméretni az állapotot stb.)