Használati megállapodás joghatálya

Köszönöm,

de családunk ügyvédje szeptember elejéig szabadságon van, ezért vettem a bátorságot. hogy addig is itt érdeklődjem a témát illetően, így a kérdésem még mindig áll:
Mire terjed ki egy efféle „használati szerződés” joghatálya, illetve mi módon bontható fel, és egyáltalán: egyoldalúan felbontható-e?

Üdv,

L.

Nem. Próbálkoznak.
Vidd el az összes iratot egy ügyvédhez, az majd biztosabbat tud mondani.

Tisztelt jogban járatos Fórumtársak!

Alábbi kérdésben kérném szépen mielőbbi tanácsaitokat:

1994-ben örököltem meg egy osztatlan közös tulajdonban levő házas ingatlan 1/3-ad arányú tulajdonjogát, mely eszmei tul.hányad a természetben egy 150 nm-es "L" alakú ház kisebbik szára fölötti rész tetőterének beépítésével keletkezett.
Az eredeti adásvételi szerződés szerint -melyben még az örökhagyó vásárolta meg anno az ingatlanilletőséget-, tehát aszerint a tetőtéri lakás kizárólagos használati jogát, valamint a pince és a járdák közös használati jogát vásárolta meg, és minderről külön használati szerződés is készült. Az egészhez viszonyított 1/3-ad arányú tulajdonjoga azután ezen dokumentumok alapján bejegyzésre is került annak idején az ingatlan-nyilvántartásba, és ezt örököltem én meg '94-ben.

Az ingatlanhoz tartozó összes (elülső és hátsó) kert „kizárólagos használata” a "tulajdonostársamat", egy idős hölgyet illetett meg, aki 2002-ben agyvérzést kapott, minek eredményeképp tartósan meggyengült a fizikai állapota, és ezért már nem bírta egyedül rendbentartani a kertet, és a ház hátsó kertjének használatát átengedte részemre. - Az előkert ugyanis csak füvesítve van, és azt egy fiú nyírja neki rendszeresen, de a hátsókertben dísznövények vannak, melyek rendszeres gondozást igényelnek (és amikben a néni szeret gyönyörködni az ablakaiból, ezért nem akarta kiirtani őket).

Ezen hátsó kert gyakorlatilag a teljes kert 1/3-ad részét teszi ki, ami nagyjából meg is egyezik az általam örökölt 1/3-adnyi tulajdoni illetőség nagyságával. Az új használati megállapodásunkat ügyvéd foglalta írásba, és ellen is jegyezte, de az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre.

Idén januárban sajnos a néni újabb agyvérzést kapott és lebénult a jobb oldala, ami miatt folyamatos gondozást igényelt, ezért a lányához költözött, de előtte még közölték velem, hogy el szándékozzák adni a néni tulajdoni illetőségét, és mivel ezután a néni ügyeiben a lánya jár el majd kizárólagos jogkörrel -közjegyzői által készített meghatalmazással-, ha bármi gondom adódna ezután, a lányával kell majdtárgyalnom, satöbbi, satöbbi...

A gond az eladás miatt készítendő értékbecslés során merült most fel, amikoris közölték velem, hogy az ominózus 2002-ben készült „használati megállapodást” felbontani szándékoznak, mert azzal „túlterjeszkedem az engem megillető 1/3-nyi tulajdoni hányadon”, és így azzal egyrészt jogalap nélküli gazdagodást valósítanék meg, másrészt többlethasználati díj illetné meg a nénit.
Aztán hivatkoztak olyanokra, hogy a nénit nem vezette sem ajándékozási szándék, sem pedig adásvételi szerződéssel nem vettem meg további tulajdoni hányadot az eredeti arányokhoz képest, ezért az eladás során az őket illeti meg, tehát a földszinti lakást a teljes kerttel, vagyis annak kizárólagos használati jogával együtt kívánják eladni, mert az lényeges árcsökkenést eredményezne, ha a továbbiakban is engedményeznék részemre a hátsókert használatát...

Én jogjártassággal egyáltalán nem rendelkezem, ezért nem tudom hogy egy ilyen „használati szerződés” joghatálya mire terjed ki, és hogy egyoldalúan felbontható-e, de azt sem igazán tudom, hogy van-e jogom az 1/3 tulajdonrészemen túlmenően is használni bizonyos területeket ezen szerződés alapján, avagy tényleg ajándékozási-, illetve adásvételi szerződés kellett volna az efféle jogi aktushoz..?
Tulajdonképpen én nem szándékoztam tulajdonrészt vásárolni (vagy ajándékba kapni), csupán azt gondoltam, hogy a „használati megállapodás” birtokában gyakorlatilag „örökre” megillet engem az ominózus kertrész használatának joga...

Ezért kérnék tisztelettel minden jogértőt, hogy segítsen kicsit képbe kerülnöm a fentiekben vázolt szituációt illetően, mert fogalmam nincs, hogy mi is a valós jogi tényállás ilyenkor...

Tényleg ilyen egyszerűen felbontható ez a bizonyos használati megállapodás?

Köszönettel,

L.