Közút, út.....?

A rendezési terv - helyesen helyi építési szabályzat - önkormányzati rendelet, tehát jogszabály.
Ez mindenkire nézve - az önkormányzatra is - kötelező.
Ezért van az, hogy ha a vétel amit korábban írtam nem jön létre három éven belül, az ingatlant (vagy ingatlanrészt) ki kell sajátítatni. Benyújtod az illetékes közigazgatási hivatalhoz az erre vonatkozó kérelmet, és senki sem fogja megkérdezni az önkormányzattól, hogy akarja-e, vagy sem?
Viszont az önkormányzatnak megvan az a lehetősége, hogy a saját rendeletét módosítsa. Helyi építési szabályzat esetén a kötelező eljárást figyelembe véve ez kb 6-7 hónap alatt megtörténhet.
Onnantól kezdve nincs mit tenned. (Bár közút sem lesz, így nem veszítesz 200 m2-t.)
Tudomásul kell venni, hogy az önkormányzatnak joga van szabályozni, ráadásul ez nem is sikerül mindig tökéletesen. A polgárnak meg joga van a kártalanításhoz. Mivel az önkormányzat közérdeket valósít meg, így helyzeti előnye van, pl. nem kell rögtön megvennie, van rá három éve.

Végül: Amíg a rendezési terv hatályos, addig azt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha kapsz is engedélyt a telek felosztására úgy, hogy az út céljára elirányzott részt nem kell kialakítani, építési engedélyezés során az a telekrész nem vehető figyelembe. Például ott nem építhetsz végleges kerítést, vagy a beépítettségnél sem számít, stb.

Kedves Gitron!

MInden tiszta, amit leírtál.Pont az a gond, hogy legfeljebb azt kéri, hogy a telkemből csapjak le 200 m2-t azért, hogy megfeleljen a rendezési tervnek. Ez a gond, mert mi van ha éppen a méretek miatt a kialakítható 3 telek helyett csak, kettő új lehetne kialakítható. (pl) De maradjunk a valóságnál, mert kialakítható a 3. Viszont nekem az lenne a jó, ha az közút lenne, mert akkor nem veszteném el a 200 m2-t, az építési területemből.(hisz az önk. kiegészítené máshol, és nem veszítene az értékéből).
Akkor pontosítom a kérdésem. Amikor elkészült a rendezési terv, nem vették figyelembe, hogy minden telek megközelíthető közútról??? amit nem értek. Épp ezért feltételezem, hogy nem a telkeim megközelíthetősége volt az elsődleges vezérelv, hanem valami más. Viszont most hallani sem akarnak közútról (lehet rájöttek hogy fölösleges oda az az út, amit viszont én szívok.) Ebből következik, hogy vesztek 200 m2-t a beépíthető telekméretből, és ez rendkívül zavar.
Szóval tudsz-e esetleg kiskaput a rendezési terv figyelmen kívül hagyására, vagy mire hivatkozva ne adjam be a derekam a magánút témára??

Ha az általad kialakítandó telkek közútról történő megközelítése biztosítható, akkor legfeljebb azt kérheti tőled az építésügyi hatóság, hogy a helyi építési szabályzatnak megfelelően a tervezett út területe is legyen kialakítva (önálló helyrajzi számon).
Ettől az a terület még a tiéd marad, ha közútként ki akarja az önkormányzat alakítani, akkor meg kell vásárolnia, vagy kisajátítást kell kezdeményeznie. Termnészetesen kártalanítás jár érte.
Téged olyan út (pláme magánút) kialakítására, ami mások érdekeit szolgálja, senki sem kötelezhet.
Ha már a telekalakítás iránti kérelmet benyújtottad, akkor legjobb volna, ha kérnéd az érdemi döntés meghozatalát. Általában az álláspontok ilyenkor már "finomodnak", itt már szigorúan indokolni kell a döntést.
Ha elutasítják, fellebbezd meg. Vezsíthetsz 30000.- Ft illetéket, de valószínűbb, hogy nem fogsz.

Ha nem jól értettem, és nincs még telekalakítási eljárás, akkor kérj egy elvi telekalakítási engedélyt., a továbbiakban ugyanaz mint amit fentebb írtam.

Kedves Gitron!

Először is köszi a segítséget.
AZt, hogy az önk. kötelez, azt úgy értem, hogy alapjában megközelíthető mindkét telek közútról. Viszont a hatályos rendezési terv kijelöl egy utat a telken keresztül. Próbáltam egyezkedni az önkormányzattal, ami keretében az önk. vagyon irodája megrendelt egy földmérői vázrajzot a terület rendezésére (mellettem önkormányzati telek van, amivel önmagában nem tudnak mit kezdeni, ezért keresik a közös megoldást), de nem vették figyelembe a Hesz által jelölt utat (kihagyták), így a műszaki iroda nem fogadja el a vagyonnak és nekem is megfelelő változatot!!???. Szóval faramuci a helyzet.
Nekem nem érdekem az út kialakítása (mivel megközelíthetők a telekek, mint írtam), viszont a műszaki iroda csak az úttal együtt engedélyezi a telekmegosztást. És álláspontjuk szerint csak magánúttal, amivel 200 m2-t vesztek a 2 új telek méretéből. Ha viszont közútként engedélyezné, nyilván kártalanítania kellene.
Szóval ezért fontos, hogy mikor kötelezhet magánút kialakítására a telkemből elvett területből.
Köszi a választ.

tesis!

Valami nem világos. Mit értesz azalatt, hogy az önkormányzat kötelez az út kialakítására?

Egyébként két szempontot vegyél figyelembe.
Ha telket akarsz alakítani (és vélem azt eladni), akkor jobban jársz, ha magánútként kialakítod az utat.

Ha fő célod, hogy kártalanítást kapj, akkor kérheted az önkormányzattól a közút céljára előirányzott telekrész megvásárlását. Ha a kérelemtől számított 3 éven belül nem jön létre az adásvétel, akkor az ingatlanrészt ki kell sajátítani.
Az utóbbival az a gond, hogy az önkormányzat 3 év alatt simán módosíthatja az építési szabályzatát; akkor út se lesz, meg kártalanítás se. (Ahogy írtad ezt már most jelezték.)

A magánútra az Építésügyi törvényben (1997. évi LXXVIII. tv., fogalommeghatározások) van definíció, illetve ugyanitt az építési telek meghatározásánál szerepel, hogy az köz-, vagy magánútról gépjárművel megközelíthető legyen. (Szerintem ez téged nem visz előre.)

Tehát ha telket szeretnál kialakítani, akkor alakítsd ki a magánutat. Lehetőleg úgy, hogy az más telek megközelítésére ne legyen alkalmas, mert így esetleg az önkormányzat mégiscsak rákényszerül (előbb-utóbb), hogy kialakítsa a közutat. A kártalanítást akkor is meg fogod kapni, ha a magánutad megvásárolják, vagy kisajátítják közút céljára.
A cseretelek biztosítása a kisajátítási kártalanítás egyik formája. (Persze adásvétel esetén is meg lehet ilyenben állapodni.)

Végül: az önkormányzatot valóban nem köti semmi konkrét szabály arra nézve, hogy az építési szabályzatban előirányzott dolgokat mikor valósítsa meg.

Kedves szakértő fórumböngészők!

A magánút jogi szabályozásával kapcsolatban lenne kérdésem.
Van egy telekingatlanom, amin keresztül egy 8m széles út van jelölve a város rendezési tervében. Az út ketté szeli a telkem, de így is kialakítható 3 építési telek.
Az út 200 m2, amely kialakítására kötelez az önkormányzat, viszont azt mondja, hogy csak magánútként engedélyezi, s így nem köteles kártéríteni. Az út folytatását egyébként nem akarja biztosítani a saját tulajdonából , arra hivatkozik, hogy nincs időhöz kötve, és 3 év múlva valószínű törlik az új rendezési tervben az utat. Így viszont nem ad ki építési engedélyt sem. Pontosan hol tudok utána nézni, mi is szabályozza a kérdést (a 97-es törvényben és a város rendeletei közt sem találtam értelmezhető útmutatót)?
Jár a cseretelek vagy kártérítés vagy sem!
Köszönöm.

Sajnos az átalakítás már 2 éve történt, erről tanúskodik a földhivatali bejegyzés,így a fellebbezés már elkésett. Megkérném azonban az önkormányzattól a határozatot, amit elfelejtettek két éve megküldeni. Jó lenne tudni a hivatkozás pontos jogcímét.Végső fokon a peres eljárás elé is bátran nézünk, mivel véleményünk szerint ebben az esetben sok hibát követett el az önkormányzat, sajnos ezzel értékcsökkenéssel is járó érdeksérelmet okozva nekünk.
Kedves gitron! szeretném megköszönni a türelmedet, amennyiben egy jogban járatlant segítesz elnavigálni a jogi útvesztőkben

Két irányban lehet elindulni. Az egyik a közigazgatási eljárás (telekalakítás), ott, ha a határozat meghozatalától hat hónap még nem telt el, fellebbezni lehet. A fellebbezési eljárásban azt vizsgálják, hogy a telekalakítás megfelelt-e a hatályos építésügyi szabályoknak és helyi építési szabályzatnak.

A másik dolog a polgári jogvita. Mivel nem jogász vagyok, így ebbe nem merülnék bele. Nagy vonalakban arról van szó, hogy ha valakinek a földje közútról nem közelíthető, meg, akkor a szomszédja köteles megengedni, hogy az ő telkén átjárjanak (ez az átjárási szolgalom.) Ez - amennyire én tudom - nem feltétlenül jelent gépjárművel történő átjárást. Ezen kívűl nyilván vizsgálja a bíróság, hogy más megközelítési lehetőség van-e?
(Ptk 167. § „Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.”)

Ha az építési engedélyt úgy adják ki, hogy erről nem értesítik a jogszabályban meghatározott ügyfeleket, akkor az engedély nem jogerős, s bár a szomszéd lehet, hogy jóhiszemű, de mégsem építkezhet. A hibát elkövető hatóság pedig kárérítési felelősséggel tartozik. (Akár a jóhiszemű építkezővel, akár a szomszédokkal szemben.)

Kedves gitron!
Azt írtad: bíróság. Renben. Újra kérni az útszolgalom megállapítását, vagy mi legyen a kereset tárgya? Mi van akkor, ha az építési hatóság erre a területre építési engedélyt ad ki és a tulajdonos jóhiszeműen építkezni kezd? Ennek pillanatnyilag nincs nyoma.

Külterületen is ugyanazok a szabályok érvényesek.
Ha egy szomszéd sem kapott értesítést, akkor utólag is lehet kérni, hogy küldjék meg a határozatot, s lehet fellebbezni.

Akkor is köteles értesíteni a megosztásról, ha a tulajdonom külterület? Persze közös határvonaluk van. Megkérdezem a belterületi szomszéd ingatlanok tulajdonosait, hogy ők kaptak-e értesítést, ill. határozatot? Akkor mi van, ha senki nem tudott róla?
Még egy dolog. 2004.-ben tájékoztattuk az önkormányzatot arról, hogy ingatlanunkon, a belterület határán mi is építeni szándékozunk. Intézkedésével ez teljes mértékben ellehetetlenítette.
Hiszen a közművek távolsága - amint nevezed a kényelmetlen oldalról – ettől a ponttól , több, min egy kilométer távolságú földútról érhető el, ennek az útnak ( a kényelmesebbnek) a végétől, kb. 50 méter.
Azt is jeleztük az önkormányzat felé, hogy művelési ág változtatás után, távlati céljaink között építési telkek kialakítását tervezzük. Szó nem lehet arról, hogy nem tudtak erről.
Felmerül aztán az a kérdés is, milyen érdek fűződött ahhoz, hogy ennek a két teleknek utat és közműveket építsenek, úgy, hogy azzal a további telkek kialakítását megakadályozzák

Szóval bíróság a megoldás.
Az építési szabályzat ("rendezési terv") készítéséről külön jogszabály rendelkezik. Többek között az is előírás, hogy 30 napra kell kifüggeszteni. A lakosság arra észrevételeket tehet, más kérdés, hogy ezt az önkormányzat nem köteles figyelembe venni, s ezt indokolni sem köteles.
A telekfelosztás esetén (minthogy említetted a 128/1 hrsz-t, tehát volt valami telekalakítás) a szomszédokat (értsd: a telekalakítással érintett telekkel/telkekkel közvetlenül szomszédos - közös határvonalú - telkekkel rendelkezni jogosultakat értesíteni kell; határozatot kell számukra - postai kézbesítés útján - küldeni, s 15 napon belüli fellebbezési joguk van.
Ha ilyet nem kaptál, akkor később is fellebbezhetsz, de ez a tudomásodra jutástól számított 15 napon belül lehet (igazolási kérelemmel), de hat hónapon túl nincs helye fellebbezésnek.

Véleményem szerint a dolog nem egyszerű, mivel más módon is meg tudod a telked közelíteni. Az, hogy az egyik sokkal kedvezőbb, mint a másik, más lapra tartozik.

Valóban, amint írtam, ez egy beépítetlen terület, amelyet azért vásárolt meg az akkori közös tanács ( kb a 70-es évek elején), hogy azt útként használják akiknek arra szüksége van. A Tsz megalakulása előtt a 130 hrsz ház háta mögött vezetett fel az út a fennsíkra. Ezt az utat a 130 hrsz tulajdonosai elkerítették és elbirtokolták. Ezért az érintettek nyomására vásárolta a 128 hrsz meg a közös tanács egy magánszemélytől, hogy az útként szolgáljon. Persze sem , közös tanács, sem a későbbi önkormányzatok nem nyilvánítatták úttá, csak amikor a jegyző kiszemelte azt, és kapott a terület szilárd burkolatot, és lett az ominózus terület 128/1 hrsz. része út.
A 2004.-es állapothoz képest annyi a változás, hogy amíg akkor a felső telek( a jelen állapot szerint 128/4 ) a 127. hrsz-al volt határos, a mostani állapot szerint - gondolom azért, hogy a kijáratra megfogalmazott igényünknek eleget tegyen- a 128/5 hrsz -on meghagytak egy " lopó utat".
Kérdésedre válaszolva? Az ingatlanom valóban megközelíthető egy másik - mezei, mély fekvésű úton, kb. 1 km távolságról. Erről a földútról módomba állna a saját területemen egy szerpentint építeni, ( ahogyan azt ők gondolják) hiszen erről az oldalról kb. 80-85 %-os lejtő van, ellentétben a 128-as hrsz. út -közúttal melynek emelkedése 15-20 % lehet. Ebből az aspektusból tehát úgy is megfogalmazható, hogy valóban ez a kényelmesebb.
Azt gondolom arról még nem írtam, hogy az ingatlanom jelenleg energia erdő, mert a volt Tsz erre nagyobb támogatást kapott, mint az egyéb mezgazd. termelésre. Esetleges erdőtűz esetén a tűzoltók sem tudnák megközelíteni, amelyben nem csak az a baj, hogy leéghet az erdő, de átterjedhet a közeli házakra is.
A korábbi rendezési terv szerint a 111-130.hrsz. kertjeinek vége tartalék építési területként szerepelt. Az újabb 2004-től érvényes rendezési terv már ezzel nem számol, a község más területén kíván építési telkeket kialakítani. (amely területen állítólag a polgármesternek van érdekeltsége !?)
A polgármester a 2004-es párbeszéd során hivatkozott is arra, hogy ha nekünk ez annyira fontos észrevételezni kellet volna a rendezési terv előkészítése során..
Erről a lehetőségről ennyit.
Az október 11.-i faluújság tájékoztatta a lakosságot arról, hogy a rendezési tervezet elkészült, megtekinthető a községháza folyosóján ( a helyben szokásos módon) és a véleményét elmondhatja minden lakos október 15.ig. A megjelenéstől számított, rendelkezésre álló 4 napból, 2 nap munkaszünet (szombat-vasárnap), marad tehát az érdeklődőknek bő 2 napjuk a megtekintésre, véleményük írásba foglalására.
Emlékezetem szerint ez a tervezet nem tért ki konkrétan erre a területre ( én megnéztem azt a kifüggesztés alatt) persze ez ne jelenti azt, hogy a rendezési terv megváltoztatását nem hajtották át a képviselőtestületen. (mert ez egy jól összenőtt testület).

A 128 hrsz. - a térképből ítélve - nagyon úgy néz ki, mint egy építési telek a többiek sorában.
Meg kellene nézni a helyi építési szabályzatot, hogy mi az előírás az adott telekre?
A földed másfelől nem közelíthető meg? Vagy igen, csak ez volt a kényelmesebb?

Nagyon nem fair...
Vagyis ha semmi másként de szolgalmi út/átjárás akkor is kell hogy legyen biztosítva, és mível egyenlőre még mezőgazdasági területként van a tulajdonodban, oda akár kombánjnal/vontatóval stb. is be kell tudni jutni - nem hogy csak egy biciklivel. (Majd körbezárnak és eladhatatlan lesz ami a tiétek...)

Alaposan átnézni az eddig keletkezett papírokat és vélem a bírósággal is "leporoltatni" az előző/visszavont per aktáit.

128

Ha jól értem, a nagy terület a tiéd. Melyik az az ingatlan (hrsz) amin eddig bejártatok?

Kedves gitron & monalisa1 !

Úgy látom nem sikerült úgy leírni a történetemet, hogy egyértelmű és érthető legyen.
Aprózom:

Adva volt egy önkormányzat tulajdonában lévő belterületi ingatlan a lakóházak között, amely arra a célra szolgált, hogy azon keresztül járművekkel is meg lehessen közelíteni a szomszédos telkeket , valamint a közvetlenül határos külterületet..
Régebben voltak akik igényelték volna ezt a telket házhelyként, de a mindenkori községi vezetés ezt azzal hárította el, hogy ezt a területet nem adják el, mivel ez útként szolgál. Sajnos ezt a földhivatali nyilvántartásba nem vezették át.
Működött is ez így több tíz éven keresztül.
Egyszer csak, mint írtam – amikor a község egyéb útjait javították, hogy, hogy nem erre az útként funkcionáló beépítetlen területre is szilárd burkolat került.
Azt, hogy az a közúti igazgatóság engedélyével, vagy anélkül történt, csak az építtető tudja.
Aztán elkezdték beszélni, hogy a község fiatal jegyzője, megvette a két egymás melletti telek végét és ott kíván építkezni.
Az új úton járva megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az út nem teljes hosszában kapott burkolatot és a végében ki van tűzve egy házhely, melynek az „új” út a közepébe torkollik.
Itt kezdtünk először érdeklődni és megtudtuk, hogy a földhivatalban a korábban útként használt telek Dr.xy jegyző magánútjaként szerepel földhiv. nyilvántartásába.
Ekkor fordultunk első ízben a polgármesterhez, aki védve a bizonyítványát egy csomó süketséget összehordott. ( nem volt az soha út, akként nem használta senki, meg aztán ez a diplomás fiatalember igazán megérdemli a községtől, hogy támogassák a letelepedését, stb)
Többszöri levélváltás után is olyan vehemenciával védte a helyzetet- persze ezen időben lekerült az útról a magánút címke – hogy keresetet nyújtottunk be a közig.hivatalhoz felülvizsgálatért, valamint a bíróságra, az elbirtoklásos útszolgalom megállapítása végett, valamint írtunk a földhivatalnak is, hogy ne történjen addig elmozdulás, amíg a jelzett szervek állásfoglalása megszületik.
Úgy tapasztaltuk, hogy a bírósági kereset miatt mintha megijedtek volna valamitől (bár mi nem firtattuk a bíróságon, hogy miképpen állt elő a helyzet, csak az elbirtoklás jogosságát kívántuk megítéltetni.)
Ekkor már leereszkedtek és szóba álltak velünk.
Felajánlottuk, hogy a mi területünkből adunk a jegyző tekéhez, de ő konokul ragaszkodott ahhoz, hogy az út végébe akar építeni, inkább elállt a tervétől. Mi pedig a közig hivatal levelében megnyugodva, illetve a polgármester kérésére visszavontuk a bírósági keresetet.
Láttuk, hogy folyik az „új” út mellett és alatt a közművesítés (gáz, víz, csatorna, villany), de nem gyanakodtunk rosszindulatra, hiszen kézenfekvő volt, hogy a jegyzőnek kifizetett pénz, csak akkor kerülhet vissza az önkormányzati kasszába, ha értékesítik a telket és az csak közművesítve forgalomképes.
És megint jött a megdöbbenés . Az út végén megjelent a gázcsonk.
A régi, állapothoz képest annyi változás van, hogy az út folytatásaként a szomszédos telekhatáron, hagytak egy keskeny gyalogutat. Ez az út a fölhivatali nyilvántartás szerint közút, amely alkalmas gyalogos, esetleg kerékpáros közlekedésre, de nem arra, hogy a későbbiekben ingatlanjainkhoz elégséges szélességű, járművekkel való közlekedésre is alkalmas legyen. Tették ezt annak ellenére, hogy egyértelműen tudtukra adtuk, hogy tulajdonunkon művelési ág változást kívánunk végrehajtani és ott építési telkek kialakítását tervezzük. Ennek a lehetőségétől teljesen megfosztanak, ha ott építési engedélyt adnak ki.
A szilárd burkolatú út szerepel a földhivatalban, mint út. Mindkettő az önkormányzat tulajdonán van, ezért nem értettem az út és közút fogalma közötti különbséget.
A földhivatali bejegyzés szerint ezt az állapotot 20015. augusztusában hozták létre.
Erősítsetek meg, hogy a megosztásról nem kellett a szomszédokat értesíteni? Így elképzelhető, hogy arról sem kapunk értesítést, ha a telkekre építési engedélyt adnak ki, így aztán fellebbezni sem lesz módunk. Így előállhat olyan bebetonozott állapot amit már megváltoztatni sem lehet.
Könnyebb megértéshez gitron e-mail címére eléküldtem két térképmásolatot, mivel ide nem tudom azt becsatolni.
Kérlek, most adjatok tanácsot.

Valóban hiba volt a keresetet visszavonni, mert azzal, hogy a jegyzőtől az önkormányzat visszavásárolta a telket, semmi sem oldódott meg, a telek attól ugyanúgy ott maradt, a beépítés lehetőségével.
Viszont a keresetet újra be lehet nyújtani - szerintem.
A per megindítása nem zárja ki a megegyezést, sőt talán motiválja az önkormányzatot, hogy alternatívát ajánljon. Pl. biztosíthat egy másik utat a korábbi helyett, így - ha a telket közben megint eladta valakinek - nem kerül kínos helyzetbe.

Ezen kívül - vagy ezzel párhuzamosan - utána kellene nézni az illetékes építésügyi hatóságnál, hogy az adott területre mik az építésügyi szabályok? Egyáltalán beépítésre szánt terület-e, lehet-e ott építési telket alakítani, építeni? Ha nem volna szabad építeni, akkor egy esetleges építési engedélyt jó eséllyel lehet fellebbezni.

1. "Kevesen" voltatok a legutóbbi önkormányzati választáskor...
2. Azt akarod mondani (= elhitetni) hogy az a lakóház az út "közepén" fog épülni??! Vélem nem lehet az az út - ami eredileg tán csak egy dülő - autópálya szélességű, hogy egy cs.ház ráépülhessen. Ha elértettem, bocs.)
3. Ha már megvan a szilárd útburkolat - igaz hogy csak a jegyző birtokáig -, és a földgázt is kivitték odáig, akkor akik közelekedni tudnak a jó(bb) minűségü úton vélem élvezik hasznát, valamint a gázvezetékre is csak rácsatlakozhatnak majd. A "kimaradottak" meg fogjanak össze: no nem a vitában/veszekedésben, hanem társuljanak a közút és a gázközmű bővítés dolgában., pályázat + önerős pénzalap + bankihitel, valamint nem kevés saját kézkezi munka, és így tán nem is oly sokára nekik is lesz aszfaltozott útrészük valamint a kényelmes gázfütés lehetősége.

Kedves Monalisa1!

A baj csak az, hogyha az építési engedélyt kiadják, a lakóház megépül az út közepén, aztmár hiába is vizsgálja egyúj testület. Be van betonozva. Egyébként mimost sem rájuk szavaztunk.

Én csak annyiban, hogy a legközelebbi önkormányzati választáskor MÁSOKRA kell szavazni - és ehhez minél több embert meggyőzni -, aztán majd az új testület utólag megvizsgálja a dolgokat - vagy sem...

A helyi kiskirályok...

És sajnos minden az önkormányzat pénzéből!

Kedves gitron!

Ez a harmadik alkalom, amikor is megkísérelem a hozzászólást, de valami miatt nem megy át.
Történetem nem most,hanem még 2004. évben kezdődött. Külterületi ingatlanomat, amely a belterülettel közvetlenül határos, egy- a 70-es években regnáló közös tanács által erre a célra vásárolt - beépítetlen földterületen keresztül tudtam megközelíteni. Nem csak én használtam ezt az „utat”, de a belterületi ingatlanok tulajdonosai, akik kertjük végéhez így juthattak el járművekkel.( traktor, fogat, eke, stb.)
Nem művelte/műveltette a tulajdonos önkormányzat, mi több elhasználódása után a bekötő árkot áthidaló hidat is megjavítatta.
Történt 2004. évben, amikor a község 1-2 útjának felújítása folyt, ez a bekötő út is szilárd burkolatot kapott. Csodálkozásukra nem teljes hosszában. Az út végén egy építési telek került kialakításra, amelyen a község fiatal jegyzője kívánt (?) házat építeni, elzárva ezzel a külterületi ingatlanhoz és a kertekhez való jutás lehetőségét. Először csak a polgármesterhez fordultunk, azzal az igénnyel, hogy fordítsák vissza ezt az állapotot, mivel ezzel többünknek értékcsökkenéssel járó érdeksérelmet okozott, mivel mi is szeretnénk ingatlanunkon építkezni,mi több a távlati terveink között szerepelt építési telkek kialakítása és annak értékesítése is.
A polgármester mereven elzárkózott a kérésünk elől, sőt nagy vehemenciával kívánta megvédeni hibás döntését, arra való hivatkozással, hogy az alig 1-2 éve ott dolgozó jegyző igazán megérdemli, hogy ezt a lehetőséget megkapja a községtől, mert a község még sokat profitálhat ebből a gesztusból. Mi ajánlottunk kompromisszumot is, saját ingatlanunk terhére, de a jegyzőnek, csak az út vége felelt, meg fészekrakó helynek.
Mivel a képviselő testület is a jegyző és polgármester ötletét támogatta, a megyei közig. Hivatalhoz fordultunk,valamint keresetet nyújtottunk be a városi bírósághoz, hogy mondja ki az elbirtoklásos útszolgalmat a területre, mivel az kb. 40 évig útként funkcionált.
A Megyei Közigazgatási Hivatal levelét idézem egy az egyben.
„ A ……..011 helyrajzi számú ingatlana megközelítésével kapcsolatos beadványára válaszolva tájékoztatom, hogy Dr. x.y. jegyző az általa megvásárolt 128 rsz. inatlant felajánlotta az önkormányzatnak visszavásárlásra. A képviselő testület 2004.május 26.-i ülésén az ajánlatot elfogadta,ezáltal az eredeti állapot helyreállt.”
Válaszukat elfogadva, abban megnyugodva, valamint a polgármester személyes kérdésére a bírósági keresetünket visszavontuk
Most megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a vitatott út tengelyvonalában – ahol is korábban a jegyző építkezni akart tehát pontosan az út közepén megjelent egy gázcsonk. Tehát az önkormányzat juszt is elfoglalta a kijáratot és szemmel láthatólag, mint építési telket értékesítette azt.
A terület újbóli megosztásáról minket nem étesítettek,így arról, hogy ez az eltelt időben mikor történt, nincs ismeretünk. Nem ismerjük a tulajdonosokat sem . Furcsálljuk, hogy a közig.hivatal – értelmezésünk szerint – egyértelmű állásfoglalása ellenére az önkormányzat ezt a lépést megtette/megtehette.
Lehet-e még itt valamit tenni?, ha igen mit?

„1988. évi I. törvény
a közúti közlekedésről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel
Tv. 29. § (1) Utat létesíteni, korszerűsíteni (a továbbiakban együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad.
(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására, vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az ahhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.”

Ebből következik, hogy az út gyűjtőfogalom, beletartozik a közút, a magánút (közforgalom elől elzárt és közforgalom számára megnyitott), valamint a telken belüli út is. Ezekből pedig világos, hogy a közút az valamilyen köztulajdonban (állami, önkormányzati) lévő út.

Tisztelt hozzáértő fórumozók!
Kérlek segítsetek értelmezni a közút és az út közötti különbséget.
Az internetes ingatlankeresőn szerettem volna azonosítani egy ingatlant, melyet az önkormányzat megosztatott.
Eredmény: beépítetlen terület. Ezt értem: házhely. Azután van egy út, amely alatt a közművek (gáz, víz, csatorna) vannak. Továbbá, van a telek mellett egy gyalogút jellegű rész, amelynek funkciója az építési telek mellett a szomszédos külterületi ingatlanok megközelíthetősége. Ennek a területnek a földhivatali megnevezés szerint: közút a neve.
Elsődlegesen az út, és a közút fogalmát szeretném tisztázni, aztán egyérdekes témáben kérném állásfoglalásotokat.