Építési engedély


botoxdoctor # 2008.09.30. 17:53

Sziasztok!

Komoly témával kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni. Adott egy építési telek, jó környéken 150-200 milláért megveszi valaki. Be akarja építeni. Mi a szomszédai vagyunk, az önkormányzat elindítja az építési eng. eljárást. Ezután dönt, kiküldi a határozatot, ami a számunkra kedvezőtlen. Kiderül, hogy a szomszéd teljesen ránk építkezik. Mondanom sem kell megy be a fellebbezés, a közig hivatal másodfokon elutasít bennünket. Teljesen. Ezután nem történik semmi két hónapig, majd kiderül hogy a T. szomszéd újra építési eng. eljárást kezdeményezett, mert módosította a tervet. A terv még rosszabb mint az előző verzió. A minimális számok megvannak, az önkormányzat ismételten engedélyez.

Felháborító dolgok:
1.) szomszéddal nem lehet értelmesen beszélni, hiába kérjük, hogy messzebbre építkezzen, a kártérítési felhívó levelet figyelmen kívül hagyja illetve át sem veszi.

2.) sem az ök, sem a közig hivatal nem veszi figyelembe a szempontjainkat, mert arra hivatkozik, hogy a minimális távolságok és beépíthetőség megvannak.

3.) a fellebbezés után megszületett közig
határozatban minden az építtető igényei szerint alakul. Írok egy példát: beadjuk a fellebbezést amire az ügyvéd észrevételt tesz. Mi nem tehetünk észrevételt az ellenfél ügyvédjének a megállapításaira, sőt a másodfokú határozatba bele is veszik az ügyvédje észrevételeit.. Teljesen "zsír" a határozat nekik, mondhatni túlságosan is.

Kérdés: mit lehet ilyenkor tenni? Az egy dolog, hogy valaki építkezik, és a jogszabályi előírásokat (amelyeknek sokszor semmi értelme) betartja, de ezzel feleslegesen értékcsökkenést okoz.

Tud valaki tanácsot adni? Tud valaki beépítési százalékot számolni? Hátha valaki közig hivatalban v önkormányzatnál dolgozik és többet tud.

nanemaaa # 2008.09.30. 22:12

A másodfokú határozat ellen a kézhezvételétől számított 30 napon belül a bírósághoz kellett volna fordulni közig perben, ha azt vélelmezted, hogy jogszabálysértés történt.
Az ép hatóság határozata polgári jogi igényt nem dönt és nem dönthet el, ergo lehet, hogy ez által a telked értékcsökkent lesz. Ez ügyben szintén a bírósághoz lehet fordulni, de már polgári perben.
Az ép eng elárás keretében az építésügyi hatóság lényegében csak azt vizsgálhatja, hogy a telek beépítése és az épület kialakítása a helyi építési szabályzat előírásainak és az országos érvényű építésügyi jogszabályoknak megfelel-e.
Egy 200 millás telken vélhetőleg vállalkozás céljából épít az ember, ott meg természetes, hogy a haszon az elsődleges cél, ezért gyakorlatilag a lehető legnagyobb épületet építenek. Ha a módosítások következtében még kedvezőőtlenebb lett a helyzet, akkor a háttérben jogszabály változás lehet (pl szept 1-el változott az OTÉK).

botoxdoctor # 2008.10.01. 07:18

Igen amint írtam a jogszabályi feltételeknek úgy tűnik, megfelelt. Én viszont nem vagyok építész az önk. nem engedi, hogy fotózzam a terveket, csak megtekinteni lehet, ezért nem tudom 100%-osan eldönteni, ill. megmutatni másoknak. A telek családi ház építésére alkalmas, az egyik legdrágább részen, Budán. A helyzet az, hogy ha az építkezést nem is tudjuk megakadályozni, és azt sem tudjuk elérni hogy tegye arrébb a készülő épületet, akkor legalább az első tervet valósítsa meg, ami még mindig kedvezőbb volt, mint a mostani.

Csak 1-2 példa, hogy milyen "szabályoknak" kell megfelenie az építkezőnek: a szomszédnak a benapozottság szempontjából az egész ingatlanra 1 ÓRÁT kell hagyni. Eddig úszott a lakás a napfényben. Persze az 1 óra még mindig megvan, de ez a szabály pl. a belvárosban érthető lehet itt a zöldövezetben nagyon kevés. Vagy ilyen a két épület közti távolság, ami valahol csak 8 méter lesz. És ez is jó, mert a kerítéstől való távolságot a 3,2 min betartotta.

A kártérítés csak 2. körös, most még a veszteségek minimalizálása lenne a cél.

kalamalyka # 2008.10.01. 07:28

Kedves botoxdoctor!

Tökéletesen megértem, hogy az uj épület felépítése után nem lesz oly világos a saját telek, ház, de talán amikor Önök vették/építették a házat, azzal számolni kellett volna, hogy nem valószínű, hogy a szomszéd telek mindíg üresen fog maradni, hanem egyszer oda is épül egy ház, ami miatt a sajátja nem úgy kap fényt, nem látszik oly szép nagynak az udvar....stb..

Ha minden előírást betartanak az építők, márpedig úgy tűnik, hogy a tűztáv, ill. előírások szerint terveznek, akkor javaslom ne akadályozzák tovább a ház megépülését, mert hónapokba, évekbe tellik mire a várthoz képest el tudják kezdeni az építkezést, s talán kárigényt is nyújthatnak be emiatt........

botoxdoctor # 2008.10.01. 10:54

Az a helyzet, hogy derült égből a villámcsapásként ért bennünket ez az egész. A szomszéd telken volt egy régi ház, és mi megalapozottan gondoltuk, hogy oda fog menni az új is. Ott senkit sem zavart volna.

Aztán 2004-től az ök kitalálta azt az előírást, hogy a telek elülső fele ami beépíthető. Ezzel valamilyen szinten meg van lőve az építtető is, de hangsúlyozom, hogy több mint 5-el(!!) vihetné távolabb az ingatlanát. Mi ez ha nem szándékos károkozás? Még akkor is szándékosnak mondanám, ha kiderül, hogy az építési mutatók be lettek tartva. A másik dolog, hogy senki sem kötelezte arra, hogy újra építési terv módosítást adjon be. Az új verzió pedig még hátrányosabb, nemcsak nekem, hanem az egész társasház számára.

Az, hogy most van megint egy elsőfokú határozat, az szerintem nem jelenti azt, hogy már rögtön le is kell mondjunk a fellebbezési jogunkról. Sőt: egy kártérítési per során is jól fog jönni, hogy minden lehetséges módon próbáltunk fellépni az építkezés ellen, azonban teljesen semmibe vette a szempontjainkat.. Megkeresésünkre sem reagált.

A másik, hogy ROSSZAK, értelmetlenek az előírások. Nem tudom például, hogy miért nem lehet figyelembe venni a helyi adottságokat. Miért nem lehet figyelembe venni, hogy ez zöldövezet? A belvárosban persze jónak számít, ha egy lakás 1 órát kap a napból, én viszont olyan lakásba nem mennék ahol csak ennyi a fény.

nanemaaa # 2008.10.01. 12:18

Csak nagyon röviden, mert úgy látom, inkább érzelmi szempontok vezérelnek, így a jogi háttér mellékes.

  1. Azt írod, hogy a terület családi házas beépítésre alkalmas. Ugyanakkor a tiétek társasház.... „(Az új verzió pedig még hátrányosabb, nemcsak nekem, hanem az egész társasház számára.)” Nem érzed ezt kissé visszásnak? Nekem lehet, neki nem....stb.
  2. Amikor a ti házatok épült, akkor a szomszédot hasonló kellemetlen benyomások érték, az ő élethelyzete is megváltozott. Akkor nem volt meg a mostanihoz hasonló együttérzés?
  3. Nincs olyan hatósági döntés, ahol az ellenérdekű félnek kötelező lenne lemondania a fellebbezési jogáról. Természetes, hogy az új engedély ellen is élehettek a jogorvoslati jogotokkal. Attól nem kell félni, hogy a jogorvoslati kérelem kártérítési igényt keletkeztet, mivel a jogorvoslat alkotmányos alapjog, s ezzel az építtetőnek eleve számítania kellett, amikor engedélyt kért.

A többit meg már a korábbiakban megírtam.

botoxdoctor # 2008.10.01. 15:22

Akkor én is rövid leszek.

1.) Igen, a szomszéd telek (mérete, aodttsága miatt) csak családi ház építésére alkalmas. (Különben már rég beépült volna). Esetleg mielőtt ilyet írsz megkérdezhetted volna, hogy ugyanolyan telekről van-e szó. Az, hogy nekem lehet.. Erről: Azt persze nem tudom megakadályozni, hogy építkezzen, de szerintem minden építkezésnél figyelembe kell venni a szomszéd érdekeit (a jogszabályi előírásokon túl is.) Ez már csak a kár minimalizálása miatt is így van. Ha ebbe érzelem vegyül, akkor az azért van, mert védem a saját ingatlanom értékét, mert itt szeretnék lakni stb. Azt gondolom, ez érthető.

2.) A másik szomszéd háztól mi is távol vagyunk. Ritkán is látom. :)

3.) A fellebbezési jogot én úgy látom, hogy szimbolikus. Ugyanúgy látom a határozat bírósági felfüggesztésének a kérését. Annyit leírok, mégegyszer leírom, hogy beküldtük a fellebbezést az ellenfél ügyvédje válaszolt rá a hatóság előtt, erről minket nem értesítettek, viszont a határozatba tényként belekerültek az ellenfél megállapításai. Mi erre észrevételt nem tehettünk. Azt gondolom, hogy mi ez, ha nem elfogult eljárás? Ezért írtam, hogy minden "zsír" volt az ellenfél szempontjából. Vagy: például nem ellenőrizték helyszínen a valóságot.v Azt mondta az ellenfél, hogy nincs kilátás abba az irányba, holott van.. Vagy: engem nem értesítettek az építési eljárás megindulásáról és arra hivatkoztak, hogy ez a posta hibája.. Na persze perelni nem lehet őket (sem a postát, sem az ök-ot), a felelősséget hárítják. Az elsőfokú határozattal meg már kész tények elé vagy állítva, mert az már egy kész döntés.

nanemaaa # 2008.10.01. 16:10

1. A nem "ugyanolyan telekről van szó" csak abban az esetben értelmezhető, ha a szomszéd telekre a helyi építési szabályzat már eltérő előírásokat tartalmaz. Ez egy telektömbön belül elég ritka, így az építési jogai - vélhetőleg - azonosak a ti telketekével. Az, ha kisebb a területe pl, az mindössze annyit jelent, hogy a telek területével arányosan kisebb alapterületen terülhet el az épület. Ezért is nem kérdeztem, mert ezen kérdést nem a helyszín, hanem a szabályzat dönti el. A helyszín majd akkor kap kiemelkedő szerepet, ha az építési szabályoknak megfelelően nem lehet beépíteni a telket pl a szomszédos telkek beépítettsége okán. Az eljárás során a szomszéd egyéni érdekeit nem lehet figyelembe venni, csak a jogos érdekeit. Az pedig annyit tesz, hogy a jogszabályokkal alátámasztható igényeket.... ergo a szabályoknak megfelelő épületre lehet engedélyt adni. Ez meg megtörtént.
2.Ha olyan távol vagy a szomszédtól, hogy ezen oknál fogva látod ritkán, akkor az nem építési telek, hanem tanya.... s szántóföld, meg erdő veszi körül. Egyébként meg őt azért nem látod, mert vele nincs egyéb bajod. Ha lenne, akkor ő is borzasztóan közel lenne...
3. Ha ennyire biztos vagy benne, hogy mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú eljárás szabálytalan volt, akkor miért nem mentél ellene a bíróságra? Olcsóbb is, mint egy fellebbezés, és ráadásul törvényes jogorvoslat az is. Vagy már a bíróság is "le van zsírozva"? Szerezz bizonyítékot... és akkor ott az ügyészség.... De ha mindenki szembe jön az autósztrádán, akkor kezdj inkább gyanakodni, hogy nem ők mennek a forgalommal szemben. :)

nanemaaa # 2008.10.01. 16:18

....szerintem minden építkezésnél figyelembe kell venni a szomszéd érdekeit (a jogszabályi előírásokon túl is.) Naneeeeemááááá !!!! .... És akkor ő mondaná, hogy lezsíroztad a hatóságot ???? Bár tény, hogy az építésügyi hatóság feladatai között nem szerepel, hogy a bíróságtól átvállalja az igazságosztó szerepét (ha akarná sem tehetné meg), de egy dolog mindenképpen elvárható tőle.... mégpedig az, hogy pártatlan legyen. Így hát joggal várhatod el tőle, hogy az építettővel szemben jogszerűen járjon el, de azt semmiképpen sem, hogy veled szemben a jogszabályokon túlmenően legyen kedvedet kereső.

komondor # 2008.10.03. 07:43

Sziasztok,

Laikusként lenne egy kérdésem:

Új építésű társasházban lakom a legfelső emeleten. Fölöttem a tetőtér van. A vállkozó, aki a házat építette (nem mennék bele, hogy minden silány minőségű, nincs szigetelás stb szokásos gengszter tempó, amit a bentlakás után veszel észre..). szeretné a tetőteret beépíteni. ??

A lakásvásárlásnál a legtöbb felső emeleti lakónál az volt a szempont és az ÍGÉRET is egyben, hogy ne legyen senki fölötte. Volt aki ezért több lakést vett meg és nyitott össze (nem mi). A vállakózóval perben áll a társasház, mert a mai napig nem csinálta meg a garanciális javításokat és nem fizeti a saját albetétei után a díjakat.

A terve, h az egész tetőteret érvényes építési engedéllyel akarja eladni valakinek, aki az egészből EGY lakást alakítana ki.

Építkezhet a szomszédok vagy a társasház engedélye nélkül?
Megfellebbezhetjük az engedélyét?

Előre is köszönöm a segítségeteket!

Komondor

nanemaaa # 2008.10.03. 07:59

A társasház tulajdonosainak tulajdoni hányad szerinti 4/5-ének hozzájárulása kell az építettő építési jogosultságának igazolására. Megfelelő építési jogosultság hiányában a jogszabályok keretei között építési engedély nem adható.
Az ingatlannal rendelkezni jogosult tulajdonosnak természetesen fellebbezési joga van a kiadot határozat ellen. Persze ha időben tudomást szerez róla, mivel a határozatot a közös képviselőnek küldi a hatóság. Ha egyébként is rossz a viszony a beruházóval, akkor remélhetőleg nem ő a közös képviselő.
Mellesleg a társasház hozzájárulása (a közgyűlés határozata) nélkül nem is adható el a padlástér.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.03. 08:00

Ugye, viccelsz?

nanemaaa # 2008.10.03. 08:01

Ha véletlenül kiderülne, hogy a valóságban még nem is társasház az a társasház, akkor a helyzet még jobb.... mivel akkor mindenki hozzájárulása kell.

nanemaaa # 2008.10.03. 08:01

Mire gondolsz?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.10.03. 08:19

Bocs, komondornak szántam. :) Keresztbe írtunk.

nanemaaa # 2008.10.03. 08:55

Még mindig jobb, ha csak keresztbe írunk, mint ha keresztbe tennénk. :) ;)

botoxdoctor # 2008.10.03. 14:06

komondor: Biztonságban vagy, ha felújít, akkor is közös tulajdonban marad a helyiség, ezért szokták azt csinálni, hogy egy közgyűlésen döntenek a felújításról v. beépítésről és az elidegenítésről. Ha jól emlékszem a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem elégséges a 4/5-ös határozat az elidegenítésre. Ha viszont nincs ilyen határozat, akkor felújíthat (beépíthet) de az sajna marad közös tulajdonban.

botoxdoctor # 2008.10.03. 14:24

nanemaaa: Ahogy azt írtam rosszak az építési szabályok, ami a belvárosban jó lehet az itt nem. Régebben mások voltak a szabályok, a mi épületünk 8 lakásos, akkor ez szabályos volt, ma már nem lenne az. A szabályok tehát folyton változnak és nem feltétlenül jó irányba. A bírósági felülvizsgálatnak nem látom értelmét, esetleg még a szomszéd perelhet kártérítésre..

Az, hogy zsír volt a határozat azt azért gondolom, mert az ügyvédje reagált a Mi fellebbezésünkre, mi meg nem tudunk rá reagálni, mert csak a kész határozatból értesültünk, hogy észrevételeket tett. Természetesen "bizonyítékok" (hangfelvétel pl.) nem készült, de ott van maga a határozat. Ott vannak a fa méretek, nem mindegy, hogy mennyi fát vágnak ki. Persze a szomszéd oda akar építkezni, ahol a legtöbb fát kell kivágni. Ez is értelmetlen dolog (mégis a hivatal szerint szabályos). Nem adják oda a terveket, ezért sérül az ügyféli jogunk. Mondja már meg valaki, hogy milyen alapon tagadja meg a hivatal, hogy lefényképezzem v. másolatot kérjek az építési tervekből? Ez is csak az ellenfél érdekében van így.

A másik szomszéd is régebben építkezett és messzebb is van, de nem tanya!! Van különbség, hogy valaki a minimál távolságra építkezik v. 5 méterrel messzebb. A hivatal mossa kezeit, mert a rossz szabályoknak megfelelt. Elveszik az intim zónája a lakásomnak, értéke csökken. Ez szerintem szándékos károkozás a szomszédtól, sokkal messzebb is építkezhetett volna, de nem tette. Ezzel elkerülhette volna a károkozást. Én nem szeretem ha belenéznek a szomszédok a számba.

nanemaaa # 2008.10.04. 22:27

A tervek szerzői jogi oltalom alatt állnak, azért nem lehet másolni őket. Persze, ha beszerzed a tervező hozzájárulását..... Persze akkor már akár közvetlenül tőle is kérhetnéd a másolatot.
A telken belüli fák kivágásához pedig meg nem kell engedély, azokkal az ingatlan tulajdosa rendelkezik.

Hogy károd származik, vagy sem, az már polgári jogi kérdés.... nem az építésügyi hatóság hatásköre....(de ezt már írtam).

botoxdoctor # 2008.10.05. 20:33

Hol van leírva, hogy nem kaphatok másolatot egy ENGEM ÉRINTŐ tervrajról? Melyik konkrét jogszabály mondja ezt ki? Idézd már be, lécci!! Ilyen alapon egy bírósági ítéletet sem kaphatok meg, mert szerzői jogvédelem alatt áll! Sőt: azért nem adtam be a fellebbezést, mert annak hatóság által történő megismerése sértette a szerzői jogaimat.

A másik:

Az Étv. 34.§(4) szerint az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során érvényt szerez a jogszabályokban foglaltaknak és az építészeti-műszaki szakszerűség követelményeinek. Biztosítja továbbá az eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét.

Szerintem lényeges szabályt sértett mind az Önk. mind a Közig Hiv. mert ezt a szakaszt figyelmen kívül hagyta!

A jogos érdekben benne van az is, hogy ne engedélyezzen olyat, ami a szomszédok alapvető érdekeit (benapozottság, intimitás stb.) sérti (amely ellen jogosan tiltakoztunk). A Mi jogos érdekünket nem vizsgálta tehát a hatóság, csak az építésre vonatkozó műszaki-építészeti szabályokat. Akkor meg hogyan biztosította? Sehogy!

Így még szerintem akkor is jogsértő a határozat, ha a műszaki előírások betartásra kerültek.

Én szerintem Nekünk van igazunk.

botoxdoctor # 2008.10.05. 20:39

Egyébként meg a jogos érdekbe benne van a szükségtelen leányékolás elleni, és a kilátáshoz való érdek is. (Ket kommentár)

gitron # 2008.10.06. 06:12

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

nanemaaa # 2008.10.06. 08:16

A jogos érdek nem azonos a minden érdekkel. De erről már írtam.... ismételgetni meg felesleges, hiszen csak a magadét szajkózod.

Egy példa ... hátha így könnyebb lesz megérteni:
Nekem pl jogos érdekem lenne, hogy fiatal keménycsecsű lányok legyezgesssenek naphosszat... s lessék minden kívánságomat. Kérdés, hogy mit szólna ehhez b. nejem, aki jogos felháborodásában törné szét a fejemen a kínai vázát. És ha ennek okán orvosi kezelésre fogok szorulni, akkor mindezt hogyan verjem le az építésügyi hatóságon?

Ha már olvasgatod az építésügyi törvényt, s eljutottál a 34. §-ig, akkor miért nem olvastad el a 32. § (11) bekezdését? Lehet, hogy az olvasás is szelektíven megy? "Ami rám nézve nem kedvező, azt már nem is látom?".... Pedig ott is írva vagyon, hogy az építészeti műszaki terv szerzői jog védelem alatt áll.

botoxdoctor # 2008.10.06. 13:30

Leírtam már a múltkor is, most is leírom, hogy a jogos érdekbe pont ezek a dolgok (kilátás, napozás, intimitás) tartoznak bele.

Nem értem ezt a szelektív dolgot és a példát! A legyezgetés szerintem nem jogi érdek, a benapozottság az! Ezek a döntések például kimondják: BH 2000 244, BH 1998 272, BH 1994 509, folytassam?? Javaslom, nézz utána!!!

gitron: Az hol van benne a szerzői jogi törvényben, hogy mint ÜGYFÉL nem vagyok jogosult lemásolni a dokumentációt? Én nem vitatom, hogy a tervek védelem alatt állnak. De elmondom, hogy ez a mondat amit leírok ez is szerzői jogi védelem alatt áll. Akkor meg mégis hol van, hogy nem kaphatok másolatot? Hol van az a paragrafus?? Segítsetek máá'!

nanemaaa # 2008.10.06. 14:18

Az általad kimondottak, vagy leírtak majd akkor kerülnek szerzői jogi oltalom alá, ha azt is kimondja a törvény. Addig viszont meg kell elégedned a szólás szabadságával. :)
"Jogi érdek" kategóriáról még nem hallottam.... A te teóriddal pedig ("napozás")az én érdekem ... tudod... fiatal...stb is "jogos".
Egyébként meg, ha az ember valamennyi vágyát kötelező lenne kielégíteni, akkor az utcák tele lennének halottakkal és terhes nőkkel.

Egyébként meg még mindig nem értem, ha ennyire biztos vagy az igazadban, akkor mitől félsz? Ha kiadják az engedélyt, te megfellebbezed... és "győz az igazság". Vagy veled, vagy nélküled... :)