Tomi
Két eset lehetséges.
Az elszámoló közgyűlésen a tulajdonosok látják a tavalyi biztositási összeget és megismerik a biztositó idei évre szóló indexálási ajánlatát,ami a tavalyi kárhányad szerint változik. Nem keveset sajnos(9-18%) között.
Ekkor a képviselő utasitást kap kedvezőbb biztositás kötésére.
Másik: mikor alkusz cégek keresik meg a társasházat kedvezőbb ajánlattal.
Ami lehet hogy kicsit drágább de tartalmilag előnyösebb. Példa: az Alfa idei évtől nem vállalja a különleges üvegek biztositását!
Ha más cég igen,persze hogy vált a képviselő mert az erkélyen 2 db kopilit üveg cseréje már 100 ezer ft lakatosmunkával...
Szóval előbb nézz utána a dolgoknak.
Mindkét esetben joga van a képviselőnek váltani.
Szerinted ha Mariska 100 ezer ft/hó ellenében takarit mig a szomszéd házban Julika 80 ezert ft ellenében közmegelégedésre,akkor a képviselő hivjon össze közgyűlést hogy válthat e?
Társasházak jogásza!
Tomi8822,
„Az egészben az a bosszantó, hogy a biztosító váltást megteheti a kk a társasházi közösség nélkül.”
Ha nincs konkrét határozat, akkor igen.
De a társasház ügyeiben természetesen a közgyűlés dönt, és ez kötelező a közös képviselőre, aki csak a végrehajtó - akinek bizonyos ügyekben szabad keze van, de a határozatok őt is kötik.
Úgyhogy győzd meg a lakótársakat az igazadról, ha tudod, és akkor a közgyűlés - ha lecserélni nem akarja a közös képviselőt -, konkrétan választhat biztosítót is akár. Ez esetben saját hatáskörben azt nem is változtathatja majd meg.
Persze, ha a leváltásra nincs meg a többség, akkor erre sem lesz egyszerű.
Ez sajnos ilyen. Ha a többség közönyös, lusta, érdektelen, pláne hülye hozzá, akkor így megy ez a közösségben. Nézz csak rá az országra...
osztap
Sajnos bizonyos okok miatt a többség nincs meg egyelőre, így a leváltás nem jön számításba.
A közös képviselő szerint az új biztosítás előnyösebb, de a számok alapján egyértelműen nem.
Az egészben az a bosszantó, hogy a biztosító váltást megteheti a kk a társasházi közösség nélkül.
Tomi8822,
Amit most írsz, azaz, hogy a biztosítás rosszabb és drágább, az más tényállás. Ezt a Tht nem szabályozza, de a Ptk. kártérítési szabályai igen, Ptk. 6:518. § és utána. Ehhez a társasháznak (mint károsultnak) bizonyítania kell a 6:520. § szerinti jogellenes károkozást. A kk. meg bizonyíthatja, hogy a károkozás nem volt felróható. Ezért érdemes lenne megkérdezni a közös képviselőt, miért váltott. Mert lehet, hogy annak a biztosításnak, ami régebben volt, felment a díja, vagy a biztosító maga mondta fel.
Mivel a kk mint a társasház képviselője nem fogja beperelni saját magát mint kk-t, az első lépés az, hogy fe kell mentenetek. A társasház közgyűlése bármikor, indoklás nélkül felmentheti a közös képviselőt. Ha megvan hozzá a többség. Megvan?
Köszönöm a válaszokat, és a LB döntésről szóló cikket is.
A 01. kérdéshez viszont lenne még egy kérdésem:
A közös képviselő tehát a biztosító váltást jogszerűen megtehette, mert az csak egy beszállító váltás.
Ezek alapján a közös képviselő akkor is jogszerűen jár el, ha az új biztosítás nem feltétlenül előnyösebb a közösség számára. Gondolok itt arra: az új biztosítás jóval drágább, a biztosítási összeg alacsonyabb a korábbinál, és kevesebb biztosítási eseményre terjed ki mint a korábbi.
osztap,
Persze, ez megvan, egyet is értek vele, a hitelesítés hiánya önmagában nem kell hogy érvénytelenítse a határozatokat, ahogy fordítva is, a hitelesített jegyzőkönyvben is lehetnek ugye törvénysértő határozatok. Ez világos. A tartalmi részt kellett volna támadnia (ha volt ilyen).
Szomorú örökös,
Biztosan nem olyasmi.
drbjozsef,
Az a másodfok véleménye volt. Az LB nem így gondolta. A végén ugyan az LB is elutasította a keresetet, de azért, mert az alperes a hitelesítés hiánya miatt kérte a határozatok érvénytelenné nyilvánítását, a határozatok tartalmát nem vitatta. Pedig, ha tette volna...
drbjozsef
Ez kb. olyasmi lehet, mint amikor készül egy bármiféle magánokirat, mondjuk egy adásvételi szerződés.
Ott is a tanúnak nem az a feladata, hogy a szerződést tartalmát megerősítse, ő csakis az aláírások hitelességét igazolja.
„Kitért arra: hitelesítő személynek nem feladata vizsgálni, a jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően rögzíti-e a közgyűlést.”
Tulajdonképpen mit hitelesít akkor a hitelesítő? Csak azt, hogy tényleg volt közgyűlés? Ha nem számít, mi van benne, mi az értelme egyáltalán egy jegyzőkönyvnek?
A kérdező problémája, gondolom, az, hogy szerinte a határozatok nem azok, amik a jegyzőkönyvben vannak, vagy akár nem is érvényesek. HA egy perben kétségbe vonná ezeket, AKKOR a társasház feladata azt bizonyítani, hogy mit határoztak, és hogy azt érvényesen tették-e, mert a jegyzőkönyv - hitelesítés hiányában - már nem teljes bizonyító erejű magánokirat. Érdekes cikk az LB-döntésről:
https://www.vg.hu/…tese-elmarad
02. Igy igaz.
Megjegyzem,a jegyzőkönyv hitelesitésének bármely okból történő elmaradésa nem jelenti a közgyűlési határozat érvénytelenségét!(LB).
Tomi8822,
- Igen. Hacsak nem volt egy közgyűlési határozat korábban arról, hogy a társasház csakis az X biztosítónál köthet biztosítást. Vagy hogy be kell mutatni az ajánlatokat. Különben csak beszállítót váltott, és teljesen jogszerűen járt el a Társasházi törvény 43. § (b) alapján.
- Nem. A Tht. 39. § (2) miatt. Akit a közgyűlés hitelesítőnek megválaszt, az hitelesít, nem más.
Kedves Fórumozók!
Az alábbi két társasházi témában kérem véleményeteket.
Nemrég jutott tudomásunkra, hogy a közös képiviselő 2023 őszén a társasház régi tömbbiztosítását felmondta, és egy másik biztosítótársaságnál újat kötött. A tulajdonosok erről nem tudtak, és utólag sem lettek tájékoztatva. Az új biztosítás megkötése után kb 7-8 hónappal, most szereztünk róla tudomást.
Közgyűlési határozat ilyen témában nem született, ami felhatalmazta volna a közös képviselőt erre. Biztosítási ajánlatokat nem mutatott be a tulajdonosoknak.
Kérdésem: Közgyűlési határozat és a tulajdonosok tudta nélkül a közös képviselő válthat-e biztosítást? (Az SZMSZ-ünk erről nem rendelkezik.)
A múlt heti elszámoló közgyűlésen az egyik megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő végül nem hitelesítette az elkészült jegyzőkönyvet, mert szerinte számos lényeges dolog másképp szerepel a jegyzőkönyvben, mint ahogy elhangzott, és az nem a teljesen valós képet tükrözi.
A közös képviselő ezeket nem javította, hanem megkért egy másik tulajdonost, aki ugyan ott volt a közgyűlésen, de nem lett megválasztva hitelesítőnek, hogy ő hitelesítse a jegyzőkönyvet.
Kérdésem: Az ilyen módon való hitelesítés szabályos-e? Érvényes-e így a jegyzőkönyv?
Köszönöm
T.
Nem, drbjozsef nem másként erőltette ezt korábban, és a véleményét továbbra is fenntartja.
Felhívnám a figyelmet az „ezeket az adatokat” fordulatra. Próbáld meg értelmezni, és az előző bekezdéssel együtt olvasni, és rájönni, vajon mire vonatkozik pontosan ez a vonatkozó névmás.
osztap
Igen, igazad van! Annyira belemerültünk ebbe a határozatba, hogy már teljesen háttérbe szorult az eredeti kérdés.
De miután te is megosztottad a mindenki által elolvasható verziót, érdekes dolgok derültek ki azért.
Lsd. 2024.05.05. 18:28 hozzászólást! Ha már valaki ezt is egészen másként erőltette korábban: lsd. drbjozsef 2024.05.04. 19:23. :-)
„Ha náluk az SZMSZ-ben van ilyen korlátozás”
„ A társasház SzMSz-e ezekre a kérdésekre nem tér ki. ”
Kevesebbet írni, többet olvasni.
Sőt még erre is rábukkantam:
„A kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az iratbetekintés, illetve a másolatok kiadása során ezeket az adatokat felismerhetetlenné kell tenni. ”
Tehát még az iratbetekintéskor sem láthatja a tulajdonos azokat az adatokat, amiket ő esetleg nagyon szeretne.
osztap
„Fent van a birosag.hu oldalon is”
Lehet akkor inkább azt kellett volna a kérdező számára belinkelni.
A laikusnak ugyanis nincs az általad linkelt oldalhoz jogosultsága. :-)
Egyébként ez is benne szerepel:
„A Kúria utal arra: nincs akadálya annak, hogy a tulajdonostársak a szervezeti és működési szabályzatban kifejezett rendelkezéssel korlátozzák az iratok megismerésével és a másolatok kiadásával kapcsolatos jogot, ugyanis - jogszabályi keretek között - ez a társasházi szabályzat tartalmazza a közös és a külön tulajdonnal kapcsolatos jogok gyakorlásának kereteit (Tht.13.§; 17.§).”
Tehát akkor térjünk vissza a kérdező kérdésére!
Ha náluk az SZMSZ-ben van ilyen korlátozás, akkor sajnos a kérdéses tulajdonos eltolhatja a bringát. :-)
Fent van a birosag.hu oldalon is: https://eakta.birosag.hu/…-hatarozatok
A keresőbe kell írni: 21.076/2014
Aztán kiválasztani a Kúria Pfv.21076/2014/5 számú határozatot. Majd a három pontnál letölteni.
(A direkt linket a fórum böngészője nem bírta nekem kezelni.)
osztap
„Pedig már kilenc éve kijött ez a BH”
Mi több, ez a „BH 2015.7.192” csakis jogosultsággal olvasható végig, ehhez képest bátran ajánlod egy laikusnak már az elején.
„Elolvastam, ezért is kérdezem, hogy a kúria mióta írhatja felül ”
Olvasd el még egyszer. A Ptk-ra vonatkozó meg a Ptk és a Tht viszonyát leíró részekre koncentrálj.
A helyedben az is gyanút keltene, hogy Kövér László még nem veri habzó szájjal az asztalt, hogy a Kúria felülírta az Országgyűlés által hozott Tht-t. Sőt, a többi képviselő sem, legyen ellenzéki vagy kormánypárti. Pedig már kilenc éve kijött ez a BH.
osztap
„Tényleg el kéne olvasnod a teljes indokolást.”
Elolvastam, ezért is kérdezem, hogy a kúria mióta írhatja felül Magyarország legfőbb törvényhozó testületének a határozatát - konkrétan a törvényt - ezzel a mondatával?
„a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat korlátozó előírásának hiányában a tulajdonostársnak a tulajdonjog részét képező rendelkezési jogából fakadó jogosultsága, hogy a társasház működése során keletkezett iratokba betekinthessen, jegyzeteket készíthessen, másolatot kaphasson és a másolatokat felhasználhassa”
Viszont ha jól látom, akkor ott szerepel az is, hogy a szervezeti és működési szabályzat korlátozó előírásának hiányában, azaz ha ebben korlátozva van a tulajdonosok betekintési joga, akkor még a kúria határozatát lobogtatva se nézhetnek csak úgy mindenbe bele.
„Tehát a kúria nem volt vevő az országgyűlés által megalkotott törvényre? Felettébb érdekes!”
Tényleg el kéne olvasnod a teljes indokolást.
osztap
„Hasonló érvei voltak a linkelt BH-ban a perben az alperesnek. A Kúria nem volt vevő rájuk”
Tehát a kúria nem volt vevő az országgyűlés által megalkotott törvényre? Felettébb érdekes!
Az alperes egyébként úgy néztem, hogy a saját maga által felvett pénzekről nem nagyon akart nyilatkozni, pedig az is ott szerepel az éves beszámolóban, tehát nem is igazán értem. Nyilván a könyvelő nem csalta csak úgy át a számára ezt a lóvét bizonylatok nélkül,
mert az már bizony bűncselekménynek számítana, félek ezt kevés könyvelő vállalná be. De akkor íme még egyszer: a tulajdonos törvény szerint csakis a jegyzőkönyvekbe és a határozatok könyvébe tekinthet bele, más nem tartozik rá: Egészen pontosan így szól a törvény:
„39. § (3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
45. § (2) A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.”
Egyébként meg érdekes, hogy a kúria határozatán lovaglunk, holott a kérdező egészen más iratok kiadásával kapcsolatban érdeklődött:
„Suska15 2024.05.03. 19:17
Az egyik tulajdonostárs 15 évre visszamenőleg kéri tőlem a tarsasház összes dokumentációját / befizetések, kiadások, meghívók, közgyűlési jegyzőkönyvek, kimutások, határozatok, stb./ Kéri továbbá a folyamatban lévő felújítási munkálatok tételes árajánlatait.”
Tehát én úgy gondolom, hogy ezeknek csak egy részébe van joga betekinteni. A határozatok könyvében elviekben úgyis ott van visszamenőleg minden éves beszámoló, ahol a befizetések és kiadások szerepelnek, igaz nem tételesen, hanem összevonva éves szinten. De hogy a vállalkozókkal kötött szerződésekhez is szimplán betekintési joga van - főleg 15 évre visszamenőleg - nos azt továbbra is erősen kétlem. Ezt még a NAV sem kérheti szerintem a társasháztól, ahogy tőlem vállalkozótól sem.
Szomorú örökös,
Hasonló érvei voltak a linkelt BH-ban a perben az alperesnek. A Kúria nem volt vevő rájuk, érdemes elolvasni az indoklást, hogy miért.
