Társasházak jogásza!


Szomorú örökös # 2024.03.24. 15:43

osztap

a társasház tulajdonosai mögöttes felelősök a társasház kötelezettségeiért, tulajdoni hányaduk arányában.

Ez a szabály rendre elfelejtődik, amikor egy társasházban mondjuk a legfelső lakás beázik. Sorozatban hallom, hogy ilyenkor az alább lakók mind mondják, hogy csináltassa meg saját költségén az, aki beázik, mert őket nem érinti. Márpedig előbb-utóbb szerintem fogja. :-)

drbjozsef # 2024.03.24. 15:23

Magyarul ez a része erősen kétesélyes szerintem.

Ez a konkrét esettől függ, nem láttuk azt a csövet.
Ha tényleg olyan az a cső, hogy még laikusnak is cserére szorulna, akkor a szakértők valszeg nemigen mondanak egymásnak szögesen ellen, legfeljebb árnyalatában. Akkor pedig a társasház fizetni fogja.

osztap # 2024.03.24. 08:43

Pénzt nem ad hozzá a bíróság, anélkül pedig hiába kötelezik, én úgy gondolom.
Rosszul gondolod, a társasház tulajdonosai mögöttes felelősök a társasház kötelezettségeiért, tulajdoni hányaduk arányában. Társasházi törvény 3. § (3)

Szomorú örökös # 2024.03.24. 04:00

Ha a szakvéleményed alátámasztja, hogy olyan az állapota, olyan fokú a leromlása, hogy az közvetlen veszélyt jelent, akkor jó eséllyel kötelezhetik a társasházat annak felújítására, cseréjére.

Pénzt nem ad hozzá a bíróság, anélkül pedig hiába kötelezik, én úgy gondolom.

Persze kérhet a társasház igazságügyi szakértőt is a perben, amelyik mondhat ennek ellenkezően, ekkor elveszted a pert.

Magyarul ez a része erősen kétesélyes szerintem.

megnyered, és akár végrehajtással is kényszerítheted a társasházat a vezeték cseréjére, természetesen a társasház költségén.

Mivel a kérdező az elején ezt írta: „és persze cseréről szó sem lehet mert a háznak nincs pénze”, így kétlem, hogy később az erőszakkal perben kiharcolt lehetőségnél ez bármit változna...de egy próbálkozást megér nyilván.

cs.b # 2024.03.23. 21:56

drbjozsef,

Köszönöm a segítséget, igyekszem, intézni amit lehet :)

drbjozsef # 2024.03.23. 19:47

cs.b,

Elvileg bárkitől - hiszen az senkit nem kötelez semmire, se a társasházat, se a bíróságot.
Ha a másik fél nem ért egyet a szakvéleménnyel, ő is csináltathat, de az se számít.
Ha te kérsz fel egy egyébként igazságügyi szakértőt, peren kívül, per előtt, még azt is támadhatja a másik fél.
Ami számít, az az, ha a bíróság rendel ki egy igazságügyi szakértőt.

Egy lehetőség még van per előtt : közjegyzői előzetes bizonyítást kérni. Itt a közjegyző jelölhet ki szakértőt, tehát nem te kéred fel, annak a megállapításait általában elfogadja a bíróság is, ha perre kerül a sor.

https://mokk.hu/…-bizonyitas/

cs.b # 2024.03.23. 19:42

drbjozsef,

Köszönöm. Ilyen szakvéleményt egyébként kitől érdemes kérni? Igazságügyi szakértőtől, vagy lehet mezei vízszerelő is? Esetleg épületgépész, vagy vízművek? Erről fogalmam sincs.

drbjozsef # 2024.03.23. 19:27

cs.b,

A víz fővezeték a társasház tulajdona, a társasháznak kell azt karbantartania, felújítania, legfőképpen az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotát megszüntetnie.
Ha a szakvéleményed alátámasztja, hogy olyan az állapota, olyan fokú a leromlása, hogy az közvetlen veszélyt jelent, akkor jó eséllyel kötelezhetik a társasházat annak felújítására, cseréjére.
Persze kérhet a társasház igazságügyi szakértőt is a perben, amelyik mondhat ennek ellenkezően, ekkor elveszted a pert. De ha elég biztos vagy az igazadban, akkor megnyered, és akár végrehajtással is kényszerítheted a társasházat a vezeték cseréjére, természetesen a társasház költségén.

cs.b # 2024.03.23. 18:59

drbjozsef,

Köszönöm, ilyesmire gondoltam, de mi lenne a jogi alapja a pernek?
A biztosításnak utána nézek, megéri-e valamit pluszba kötni, bár van a háznak is.

drbjozsef # 2024.03.23. 16:19

cs.b,

Kérhetsz róla szakvéleményt, felszólíthatod írásban a közös képviselőt, hogy csináltassa meg.
Ha nem, akkor pert indíthatsz a társasház ellen.

Egybekben meg : kössél egy elég jó lakásbiztosítást.

Szomorú örökös # 2024.03.23. 06:38

cs.b

két szomszédos lakásban is bontani kellene hozzá.
Az egyik lakója elutasítja, hogy hozzányúljanak a lakásához,
a másik pedig el is van tűnve, nem ott lakik
......
Esetleg hivatalosan nem szólítható fel a ház a javíttatásra,
ha szakértő megállapítja, hogy a vezeték nem biztonságos?

Sajnos szerintem sokat nem lehet tenni (laikus vélemény), de ha majd csőtörés lesz, akkor nem lesz más választásuk.
Nyilván akkor is te leszel a hibás, nem a közös képviselő, erre azért nem árt felkészülni.

Ez a társasház vezetéke, de én még ki is fizetném a részemen

Félek, hogy a végén ez már nagyon kevés lesz, főleg ha a társasháznak nincs is rá pénze.

cs.b # 2024.03.22. 21:14

Tisztelt fórumozók!

Szeretnék tanácsot kérni. Van egy társasházi lakásom szuterén szinten (tehát legalul), ahol felújításkor kiderült, hogy a víz fővezeték nagyon rossz állapotban van, a vízszerelő szerint bármikor csőtörés következhet be. Ez a társasház vezetéke, de én még ki is fizetném a részemen, viszont két szomszédos lakásban is bontani kellene hozzá. Az egyik lakója elutasítja, hogy hozzányúljanak a lakásához, a másik pedig el is van tűnve, nem ott lakik. A közös képviselő még megnézetni sem hajlandó a ház szerelőjével, mert a felmérés is pénzbe kerülne (és persze cseréről szó sem lehet mert a háznak nincs pénze). Van ötlet, mit lehet tenni ilyenkor? Esetleg hivatalosan nem szólítható fel a ház a javíttatásra, ha szakértő megállapítja, hogy a vezeték nem biztonságos?

drbjozsef # 2024.03.22. 13:16

mexen,

Az SZMSZ-etekben nincsen részletesen meghatározva a közgyűlés eljárásával kapcsolatos szabályok?
Például, hogy mit fogad el helyben szokásos közlésnek?

Egy biztos : ha a tulajdonosokkal nincs közölve semmilyen módon az árajánlat, akkor érvényesen nem tudnak dönteni, az e nélküli határozat sikerrel támadható.

Ha helyben szokásos közlés a faliújságra kifüggesztés, akkor elég az, és nem kell csatolni. Mert a tulajdonosok számára megismerhető.

Én azt mondanám, hogy ha a közgyűlési meghívóban benne van, hogy a részletek a faliújságról megismerhetőek, akkor TALÁN ez is elég, de ebben nem lennék biztos. Mindenesetre nehezebben támadható, mert a megismerés lehetősége, a megalapozott döntéshez szükséges adatok megismerhetősége azért biztosítva van.

Ha se az SZMSZ-ben nincs szabályozva, se a meghívóban nincs utalás, az biztosan nem jó.

mexen # 2024.03.22. 12:26

Tisztelt Fórumozók!

Ha a közös képviselő nem csatolja a közgyűlési meghívóhoz a társasház felújítására, a vállalkozóktól bekért árajánlatokat/pályázatokat, jogszerű-e a határozathozatal a tárgyban?
A pályázatok csak a lépcsőházak faliújságjain lettek kifüggesztve.
A Th. tv. 34.§ (2.) bekezdését én úgy értelmezem, hogy kötelező lenne mellékletként csatolni, de nem értünk egyet.

Köszönöm szépen,
egy Tulajdonos

mexen # 2024.03.22. 12:26

Tisztelt Fórumozók!

Ha a közös képviselő nem csatolja a közgyűlési meghívóhoz a társasház felújítására, a vállalkozóktól bekért árajánlatokat/pályázatokat, jogszerű-e a határozathozatal a tárgyban?
A pályázatok csak a lépcsőházak faliújságjain lettek kifüggesztve.
A Th. tv. 34.§ (2.) bekezdését én úgy értelmezem, hogy kötelező lenne mellékletként csatolni, de nem értünk egyet.

Köszönöm szépen,
egy Tulajdonos

drbjozsef # 2024.03.20. 06:21

frzn,

Vannak problémáid egyébként a meghozott döntésekkel, a közgyűlési határozatokkal?
Ha nem, akkor feleslegese lenne ugrálni.

Ha nem tetszik valami, akkor megtámadhatod a közgyűlési határozatot, feltehetőleg nem szabályosak, megsemmisíthetőek.
(De ha másoknak nincs vele baja, akkor újra meg lesznek szavazva, tehát megintcsak felesleges izmozni)

SZVB tag biztosan nem lehetett volna, a közgyűlésen ha nincs tulajdonosi meghatalmazása, nem szavazhatott volna.
De ezeket külön, önmagában nem bünteti a Btk.

Ha konkrétan a közös képviselő nem tetszik neked, akkor lehet kezdeményezni a leváltását, és a többség összegyűjtését ehhez.

Szomorú örökös # 2024.03.20. 04:39

frzn

De komolyra fordítva a szót ha a tulajdonos nem kívánt jelen lenni a közgyűlésen és jogszerű meghatalmazást adott a bérlőnek, akkor tök mindegy, minek nevezte a közös képviselő a lakóközösség előtt - szerintem gyanús, hogy valamit nagyon félreértettetek - a közgyűlésen részt vehetett, szavazhatott a tulajdonos helyett, a tulajdonos tulajdoni hányadának megfelelően. Mivel feltehetően a napirendi pontokról a tulajdonos tájékoztatva lett korábban levélben, így nagy valószínűséggel a szavazati szándékát is megbeszélték ők ketten előtte. Az, hogy számvizsgáló biztosnak megszavazták, az már más kérdés, erre majd az igazi szakosok adnak választ - pl. Majordomus. A kifizetések aláírását pedig csakis te feltételezed egyelőre, úgyhogy nagyon nem emlegetném a helyedben, nehogy a végén még hamis vád legyen belőle.

Szomorú örökös # 2024.03.20. 04:00

frzn

Milyen lépéseket lehet tenni a közös képviselő ellen, ez minek minősül?

Felnégyelni, máglyán elégetni, majd felakasztani? Erre gondoltál?

frzn # 2024.03.19. 21:40

Tisztelt hozzáértők!
A közös képviselő egyik közgyűlésen tulajdonosként mutatott be egy lakót, valamint javasolta jegyzőkönyv vezetőnek és számvizsgálóbiztosnak is, megszavaztatta a tulajdonosokkal; megválasztva hozzáférést kapva a társasház számláihoz is.
Ez a lakó kettő közgyűlésen is vezette a jegyzőkönyvet, számvizsgálóbiztosként vett részt rajtuk, valamint szavazott is a ház ügyeiben is többször és lehet, hogy alá is írt kifizetéseket jogosulatlanul.
Elköltözött és azóta kiderült, hogy csak lakó volt, nem tulajdonos a házban.
Milyen lépéseket lehet tenni a közös képviselő ellen, ez minek minősül?
Köszönöm

Majordomus # 2024.03.17. 21:23

Józsi.
Ne beszélj zöldségeket.
Ha egyszer már tulajdonos vagy,nélküled nem tudnak Alapító Okiratot módositani.kirakni meg főleg nem.
Nem kell fosni:béke van.
A közüzemekkel nem kell "szerződést kötnöd",hanem az előző tulajjal menj be hozzájuk és írasd át a szolgáltatésokat Diogénész József névre.
.
Látszólag ugyanarról van szó de mégsem.
Ha az adásvételi szerződéssel mégy be átiratni,a kutya meg nem kérdezi hogy ott akarsz e lakni vagy pékséget üzemeltetsz.
.
A szemétszállitás a legnyűgösebb a kéttarifás rendszerrel,de azt úgyis a társasház fizeti.

Szomorú örökös # 2024.03.17. 20:26

KEJozsef

Ezek után a közműszolgáltatókkal való szerződéskötés magánszemélyként azt mondod nem fog menni?

Pontosan ezt próbálták előttem elmagyarázni!
Ha nem tudod lakássá nyilvánítani, akkor nincs lakossági tarifa.
Gondolom nem piaci árat szeretnél az energiáért fizetni.

KEJozsef # 2024.03.17. 18:04

Kedves Alapos és drbjozsef,

Köszönöm! Először meg szeretném venni és birtokon belül kerülni.
Tulajdoni lapon marad kisüzem, aminek van saját címe és oda bejelentem magam. Ezek után a közműszolgáltatókkal való szerződéskötés magánszemélyként azt mondod nem fog menni? Gyakorlatilag ez ellehetetleníti az ottlakást. Létezik erre megoldás?

A kisüzemben minden adott az ottlakásra. Őszintén ez zavar a legjobban, hogy tulajdoni lapon kisüzemben lakok: társasházi szomszédok feljelentenek vagy társasházi gyűlést hívnak össze - hat lakás, kis közösség - átírják az alapító okiratot és kiraknak onnan. Tudtok jogszabályt említeni, ami biztosítja az ottlakáshoz való jogot?

Köszönettel!
Józsi

Alapos # 2024.03.17. 17:13

Egy személy bárhol lakhat, ha felnőttkorú A klasszikus hordón kívül híd alatt, fészerben, ólban stb..
Viszont egy építmény lakásnak csak akkor lehet tekinteni ha:
legalább egy helyisége meghaladja a 15 nm-t és
egy ablaka a szabadba néz,
lehet benne fűteni (kémény van), a fala bizonyos vastagságot meghalad korábban 25 cm, majd 38 cm.
Aztán azt se árt ha van benne víz és villany, de ez már komfort kérdés. Komfort nélküli,félkomfort,komfort,összkomfort.
Tehát hogy valaki lakik egy üzlet helyiségben az egy dolog (nem tiltott) és hogy egy üzlethelyiséget lakásnak minősítsünk az egy másik.

drbjozsef # 2024.03.17. 17:02

KEJozsef,

"Lakhatásra használni" tulajdonképpen bármit lehet, egy hordót is akár - kérdezd meg Diogenészt.
De hivatalosan lakásnak nyilváníttatni, az valszeg nem fog menni az általad írt feltételek mellett.
Nem tudsz lakossági szerződéseket kötni a szolgáltatókkal például, de ha nem zavarsz senkit, akkor nagyon nincs mitől tartanod.
Már ha "használni" akarod, és nem megvenni, kibérelni, hivatalosan.

KEJozsef # 2024.03.17. 12:29

Kedves hozzáértők!

Társasház földszintjén kisüzemként bejegyzett helyiség használatát illetően lenne kérdésem. Csak kereskedelmi és szolgáltató egységként lehet használni? Lakhatás lenne a cél.
HÉSZ besorolás szerint egy telken legfeljebb 6 lakás létesíthető, melyeket egy épületben kell elhelyezni. 6 lakás már megvan. Gondolom lakássá akkor nem lehet átminősíttetni, az alapító okirat módosításával sem. Lehetne mégis lakhatásra használni a szomszédok és a jogszabályok betartása mellett? Gondolom a szomszédok is jobban örülnének neki, ha én laknék ott nem pedig kocsmát nyitnék.

Köszönök minden ötletet és hozzászólást!