Kovács_Béla_Sándor
2007.08.30. 09:50
A szántót nem adhatod el, csak az osztatlan közös tulajdonon belüli tulajdoni hányadodat.
termőföld eladás
matroz
#
2007.08.30. 09:42
Érdeklődnék ,ha a tulajdonomban levő szántóföld közös osztatlan tulajdonban van és el szeretném adni ,illetve a tulajdonostársak nem kivánnak élni a vételi jogukkal, a továbbiakban kinek van még elővásárlási joga, valamint az adásvételi szerződést ki kell e függeszteni az illetékes helyen. Ha a szántótól 100 km-re lakó magánszemély vásárolná meg a szántót, vele szemben van e elővásárlási joga valakinek.
-
Köszönöm a segitséget
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.08.18. 07:28
„Van 2 gyerekem, a nagyobbik idén lesz 18 éves. ”
Nekem négy. Mégsem bitorlok önkormányzati bérlakást.
ildifalco
#
2007.08.18. 04:14
Visszadni nem akarom, benne van kb 2 m. Ft-om. Van 2 gyerekem, a nagyobbik idén lesz 18 éves. Ha visszadnám, az önkormányzat nem fizetné ki ezt a pénzt, holott a szerződésben benne van, hogy mi az, amit önköltségi áron újítottam fel.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.08.17. 14:55
Vissza lehet adni a bérleti jogot az önkormányzatnak, hogy hadd adja ki a sorban álló rászorulók közül a következőnek.
ildifalco
#
2007.08.17. 14:43
Szeretném, ha valaki segítene megoldani a problémámat!
Van egy önkormányzati összkomfortos jó kis lakásom, de közben férjhez mentem, nem használom. Megvenni nem tudom, mert nem adják el. El tudnám én ezt cserélni valamire? Esetleg egy telekre, házra, stb. Tudni kell a lakásról, hogy saját pénzből újítottam fel ( gárcirko, ajtók, ablakok cseréje stb.), az önkormányzat jóváhagyásával.
Van valakinek valami ötlete, hogy mihez lehetne vele kezdeni?
Köszönettel Ildifalco
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.08.11. 09:01
Ja, a gruppenszex pedig 6-7 darab monogám párkapcsolat.
laurea
#
2007.08.11. 08:57
szerintem a csere 2 darab adásvétel.
"Ptk. 378.§ Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatására, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében."
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.08.10. 15:43
Az elővásárlási jog fogalma zárja ki, hogy cserére is kiterjedjen. Mert hogy a csere nem adásvétel. Dogmatikailag persze vitatható, ha a cserébe felajánlott dolog nem egyedi, hanem fajlagos szolgáltatás - de a gyakorlat egyértelmű.
laurea
#
2007.08.10. 14:55
a ptk.-ban, vagy a termőföldről szóló törvényben van benne, hogy csere esetén nincs elővásárlási jog??
ingatlan cseréje ingóságra esetében sem lép életbe az elővásárlási jog??
előre is köszönöm a választ
Szab22
#
2007.05.06. 20:49
Köszönöm a választ!
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.05.06. 19:30
Persze. Miért ne?
Szab22
#
2007.05.06. 11:45
Hogy az önkormányzati tulajdon cserélhető-e tulajdont egy helybéli lakos tulajdonával.
Elnézést, ha félreértettük egymást.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.05.06. 07:02
Hanem?
Szab22
#
2007.05.06. 06:32
Tudom, ezért folyamodtak cseréhez, és így védéték ki hogy jogosan megakadájozzuk a tulajdonosváltást.
De nem ez a kérdés!
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.05.05. 18:31
Cserére nem vonatkozik az elővásárlási jog.
Szab22
#
2007.05.05. 11:57
Üdvözlet!
A kérdésere szeretnék választ kapni.
Az önkormányzat tulajdonában van egy 15 ha-os megműveletlen terület (régi szemétlerakó, stb.). Nemrégiben az önkormányzat elakarta adni ezt a területet egy helyi lakosnak (későbbiekben: "személy"), amelyet a kifüggesztés ideje alatt jogosan "megtámadtunk" mivel helyi magyar mg-i gazdálkodók vagyunk. Az eladást visszavonták, mivel a személy jó kapcsolatban van a helyi képviselő testülettel.
Most egy, a személy tulajdonában lévő telket cserélik el a az önkormányzati területre.
A telek és a fölterület értéke körülbelül megegyezik.
Az a kérdésem, hogy egy önkormányzat cserélhet-e tulajdont egy helybéli lakossal.
És hogy van-e valamilyen lehetőségünk megszerezni a földertületet.
Előre is köszönöm a válaszokat!
ObudaFan
#
2006.08.23. 17:30
Ajándékozás esetén nincs elővásárlási jog. Ajándékozás esetén az "ál-ajándékozó" számára az mindenképpen kockázat, hogy ha a vevő nem fizeti ki az egészet egyben, akkor nem fizetés esetén nem tudja követelni a vételárat.
Elővásárlási jog esetén ha a jogosult felajánlja az ajánlatban írt összeg megfizetését, akkor az eladó neki köteles eladni az ingatlant.
A jövedelem után SZJA-t kell fizetni, ennek a mértéke a következőképpen számítható. Az ingatlanátruházásából származó bevételbôl le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelô következô igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységébôl származó bevételével szemben költségként elszámolt:
- a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggô más kiadásokat;
- az értéknövelô beruházásokat;
- az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerzôdés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékû jog esetében a csereszerzôdésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékû jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termôföld, erdô mûvelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplô összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévô lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerzôdésben szereplô tényleges vételárat kell érteni.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követô öt évben történik, a fenti összeg . Ezt követôen a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követô évet elsô évnek tekintve -,
- a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
- a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
- a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
- a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
- a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
- a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
- a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
- a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
- a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
- a tizenötödik évben vagy késôbb történik, a számított összeg 100 százalékával.
Az ingatlan és vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására elôírt határidôig kell megfizetnie.
ObudaFan
#
2006.08.23. 17:23
2002. IX. 2. óta ez utóbbi a hatályos, az előbbi a korábban hatályos szöveg.
xAlex
#
2006.08.23. 10:00
Szia,
Köszi a választ!
Én ezt a jogszabályt találtam. Ebben a haszonbérlő szerepel a ranglista elején.
Te honnan vetted a beollózott részletet? Hol található a legfrissebb idevonatkozó jogszabály
? Köszi
10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
- a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;
- a helyben lakó szomszédot;
- a helyben lakót;
- a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
- a családi gazdálkodó;
- nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
- jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása feltételeként megvalósuló termőföld vásárlása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
swift
#
2006.08.17. 19:49
10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha a törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg :
- a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait - ebben a sorrendben -, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül határos;
- a közös háztartásban élő családtagot;
- a helyben lakó szomszédot;
- a helyben lakót;
- a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
- a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki;
- a Magyar Köztársaság 2001 és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 93. § (17) bekezdése alapján az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági társaságok közvetlen vagy közvetett magánszemély tulajdonosait azon földterületek vonatkozásában, amelyeket az eladás időpontjában a mezőgazdasági társaság jogszerűen használ.
Nem elég, ha csak te függeszted ki, az önkormányzat jegyzője a kifüggesztést hitelesíti. Ezt kéri majd a földhivatal is.
Ha ajándékozással valaki szerez tulajdonjogot, akkor ugye nincs elővásárlási jog, tehát nem kell kifüggeszteni. Valószínűleg ezen akar spórolni a vevő.
A bírói gyakorlat szerint az elővásárlási jog jogosultja a vételi ajánlatát elfogadó nyilatkozatával egyidejűleg köteles a vételárat megfizetni, vagy legalább ügyvédi vagy bírói letétbe helyezni. Ennek hiányában az elfogadó nyilatkozatot nem lehet "komolynak" tekinteni, így az nem hozza létre a szerződést. Tehát emiatt a " kiszúrás" lehetetlen.
xAlex
#
2006.08.16. 22:03
Sziasztok!
A szíves segítségeteket, tapasztalatotokat kérném az alábbiakkal kapcsolatban.
Néhány ha szántót adnánk el, amire már a vevő is meg van. Érdekelne röviden az átíratás lebonyolítás menete. Illetve a következő kérdések merültek fel.
1, Halottam, hogy az ingatlant hivatalosan meg kell hirdetni eladás előtt. Ez mennyire igaz? Értesíteni kell az elővásárlásra jogosult szomszédokat, vagy csak ki kell tenni a hirdetést az Önkormányzatnál?
2, Be is kell jelenteni az eladást az Önkörmányzatnál? A jegyző hitelesíti a kitett hirtést, vagy elég, ha csak én kifüggesztem? Illetve mi történik, ha másnap a hirdetőtábláról valaki leveszi, vagy ráragaszt egy másik hirdetést? Érvényes marad a meghirdetés?
3, Ajándékozásnál is kell meghirdetés és van elővásárlási jog?
4, Az ajándékozást a vevő feszegeti, hogy anyagilag előnyöseb lenne. Ez milyen hátrányokkal jár a Felek részéről? Illetve nem lehet -e később belekötni, hogy milyen alapon
ajándékoztam el egy földdarabot idegen embernek?
5, Mi történik, ha a meghirdetésre jelentkezik egy elővásárlási joggal rendelkező személy. Köteles vagyok neki eladni a szántót, ha ugyanannyit ajánl? Mi történik, ha később az elővásárlási joggal rendelkező személy nem fizeti ki, vagy eláll a vásárlási szándékától (kszúrás képpen) és az eredeti ajánlattevőnek meg már nem lesz aktuális?
6, A bevétel után milyen illetékeket, adót kell fizetni? (SZJA stb?)
7, Mit tudok tenni, ha mindenképp ennek a vevőnek akarom eladni a szántót (korábban megállapodtunk más üzlet kapcsán, hogy mindenképp csak neki adom el ezt az ingatlant)
Pl azzal szerezhet elővásárlási jogot, ha visszamenőleg használati-bérleti szerződést kötünk (a föld bérbe van adva művelésre ezért nem termeléshez köthető használatra gondoltunk, hanem pl sárkányrepülőzésre, vagy méhészkedéshez köthető bérlet)
Vagy inkább ilyenen ne is gondolkodjunk, mert erősen sérti az üzleti etikát?
Köszönöm
Alex
