Majordomus
2023.04.12. 19:34
Igy van. Van illetéke de a kormányhivatal kiadja.
.
Nem akarok hülyeséget írni,most nem tudom mennyi, de én legutóbb 3.500 ft-ot fizettem egy címért jó pár éve.
Osztatlan közös tulajdon
osztap
#
2023.04.12. 12:19
tulipán1974,
Megadják a címet, ha igazolod jogos érdeked, ami közös tulajdon megszüntetése. Ezt egy tulajdoni lappal megteheted.
drbjozsef
#
2023.04.12. 11:24
tulipán1974,
Szerintem bárki. Itt nem számít az se, ha nem "érdekelt".
A póthagyatékira azonos szabályok vonatkoznak, mint az alapeljárásra : ha felmerül, hogy olyan vagyon van, amely az elhunyté volt, és az alapeljárásban nem rendelkeztek róla, akkor azt jelezni kell a jegyzőnek (elhunyt utolsó lakhelye), és neki kell intézkednie a hagyatéki leltárról, és az eljárás elindításáról a közjegyzőnél.
tulipán1974
#
2023.04.12. 11:13
drbjozsef,
ki indíthatja meg a póthagyatéki eljárást? Én, vagy ügyvéd, vagy a bíróság, esetleg más?
tulipán1974
#
2023.04.12. 11:11
osztap,
a kormányhivatalnál nemigen adják meg a társtulajdonosok címét, csak küldhetek nekik üzenetet, amire vagy válaszolnak, vagy nem. Hogyan lehet elérni, hogy adja meg a kormányhivatal a címüket?
osztap
#
2023.04.12. 05:51
(A per indítása előtt egyébként is érdemes kikérni a kormányhivatalból az összes társtulaj címét, közös tulajdon megszüntetése céljából, megspórolandó a felesleges köröket és költségeket. Ott kibukik, ha valamelyik halott. Meg az is, ha elköltözött, mióta tulajdont szerzett.)
drbjozsef
#
2023.04.12. 05:05
tulipán1974,
Az elérhetetlen tulajdonosnak ügygondnokot rendelnek, és ha megváltod a részét, akkor bírósági letétbe teljesíted a megállapított összeget.
De itt nem elérhetetlen a tulajdonos, hiszen az anyakönyvi nyilvántartásban ellenőrizhető, hogy az illető él-e még. Ha nem él, akkor nem elérhetetlen, hanem halott. Ez esetben póthagyatéki eljárás kell indítani, ott megállapítják az örökösét/örököseit (végső esetben a magyar állam lehet az), és ha ez megvan, akkor már megvan az alperes is, aki ellen indíthatod a pert.
Majordomus
#
2023.04.11. 19:47
Bekéri tőle az alperesek címét. Ha nincs szerintem akkor is az a vége hogy valaki magához váltja a többiek tulajdonrészét.
.
Kivéve az elérhetetlen tulajdonosét. Az övé narad a tulajdoni lapon,a többiek nyugodtan eladhatják a saját tul.hányadukat.
Ha előkerül a yulaj meg lehet velevegyezni vagy per a közös tulajdon megszüntetésére.
tulipán1974
#
2023.04.11. 18:17
Kedves Fórumozók!
Adott egy omladozó ház, átlagos telekkel, aminek van hét tulajdonosa. Az egyik igen idős, esélyes, hogy már nem is él, és a tulajdonrésze nincs lehagyatékolva. Ha menne a tulajdoni lapon lévő címére egy tértivevényes levél, valószínűleg visszajönne, azzal, hogy a címzett nem vette át.
Azon gondolkozom, hogy ha az egyik tulajdonostárs kéri a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól, mit csinál a bíróság ilyen esetben?
Majordomus
#
2023.03.07. 20:57
Értem én!
Erről beszélek hogy a külön lévő fogyasztás így mérhető,de az életben nem lesz 2 főmérő.
.
Csak akkor ha a két lakás önálló ingatlan lesz saját hrsz. Stb.
nanemaaa
#
2023.03.07. 08:27
Majordomus
Nincs önálló lakás! A kérdező egyértelműen leírta, hogy egylakásoos az ingatlan, csupán kétlakásosként szeretné használni. Gondolom egy-két szobát kiadna albérletbe és annak szeretne külön vízórát.
Szerintem ez nem fog menni.
Szomorú örökös
#
2023.03.07. 05:51
bcs0505
Szerintem is az elszámolást segítő mellékmérő a jó megoldás a másik lakásra. Én is így oldottam meg anno, amikor a rokonommal közös ingatlanban együtt kellett laknunk sok évig két külön lakásban. Igazából egy csőtörés után jött az ötlet, mert rengeteg vita volt a magas vízfogyasztás miatt, amit nem akart elismerni, hogy annak javarészét ő használja el. Ezek után a csőtörés kijavítását követően beszereltem egy előttem keveset használt almérőt - amit használtan és leplombázva megvettem, mert feltételeztem, hogy előttem hibátlanul működött az előző helyén - és kiderült, hogy éveken keresztül jóval többet fizettem, mint a saját vízfogyasztásom, igaz a korábbi fogyasztásom, amikor a másik lakás még üres volt, tökéletesen igazolta, hogy a mellékmérő is pontosan azokat az értékeket mérte, amelyeket korábban a főmérőm. Szóval a mellékmérő a jó megoldás, de arra is lehet hivatalos felszerelést is kérni, ha a másik lakás más nevén fog majd futni. Ellenkező esetben szerintem nem.
Majordomus
#
2023.03.06. 20:22
Nem fog menni,de semmi akadálya nincs annak hogy egy almérőt építs be a másik lakásba,plombázott kivitelben,ami a továbbiakban az elszámolás alapját képezi.
Tehát a továbbiakban az elszámolás megoldható,a fogyasztás mérhető lesz,de mivel hivatalosan egy lakás az ingatlan,a továbbiakban is neked számláz a Vízmű és neked kell a másik lakás fogyasztását leolvasnod,a pénzt befizetned a Vízműnek.
Amig hivatalosan nem képeztek 2 külön lakást addig ez így működik.
bcs0505
#
2023.03.06. 17:18
Tisztelt Fórum !
Segítséget szeretnék kérni egy "ikermérő"-t érintő kérdés megválaszolásában ,
a helyzet egy jelenleg 1/1 tulajdonu családi házról szól , amelyben ki lett alakítva 2 lakás (továbbra is 1 rendeltetési egység az ingatlan , csak funkcióját tekintve 2 lakásként haználható).
szeretném ikresíteni a vízórát , viszont a helyi vízmű megtagadja az ikermérő felhelyezését , mivel nincs 2 önálló rendeltetési egység kialakítva.
"ikermérő felszerelésénél is, a bekötési vízmérő felszerelésére érvényes szabályok az irányadók" - ezt az információt kaptam tőlük,
tehát az ikermérőt , főmérőként tekintik , ebből következik , hogy 2 főmérő nem lehet 1 helyrajzi számon
Mivel a "helyi" vízügyi hatóság nem volt túl segítőkész , ezért beszéltem a budapesti vízművel is , csak hogy esetleg megtudjak többet az érintett kérdésről , de úgy néz ki , hogy ez "helyi" sajátosság és máshol nincs ilyen probléma.
- A kérdésem az lenne
- az ikermérőt érintő feltételek , központilag szabályozottak -e , vagy helyileg elbírálható a kiadása ?
Köszönöm
Majordomus
#
2023.03.01. 21:45
Azért ez teljesitményfüggő.
.
Egy 4 lakásos házra nem tudnak olyan teljesitményű adót épiteni hogy veszélyes legyen.
Szomorú örökös
#
2023.03.01. 05:48
Frezia
„A ház tetején lévő közös teret adjuk bérbe a 3 mobil szolgáltatónak (antennáinak)”
Azért ezt egyéb okok miatt alaposan gondoljátok végig. Rohadtul nem lesz egészséges az állandó elektromágneses sugárzás miatt ott lakni. Utána sokkal nehezebb lesz ott a lakásokat később értékesíteni is, mert bolond lenne ilyen házba költözni bárki is. Nyilván az általuk állandóan fizetett bérleti díj nagyon kecsegetető ajánlat, de nagyon megfontoladnó, hogy érdemes-e ilyet felvállalni.
De ez már innen kezdve egyáltalán nem jogi kérdés.
Majordomus
#
2023.02.28. 21:20
Hiányos a tájékoztatás.
Ki kötött szerződést a mobilszolgáltatókkal???
Anélkül azok nem fizetnek egy kanyit sem.
Ráadásul mivel törvény kötelezi őket,ők a kifizetett összegből levonják az szja-t.
.
Tehát nincs miről vitatkozni!
.
drbjozsef
#
2023.02.28. 12:57
Frezia,
A tulajdoni lapon is?
Vagyis van két tulajdonos akinek 3/10 tulajdoni hányada van, és egy, akinek 4/10 hányada?
„A lakók a három különböző nettó jövedelmet a tulajdonhányad arányában osztják el. Vita tárgya az adó, véleményem szerint az adót is a tulajdonhányad arányában kellene felvállalni.”
Mindenkinek ugyanaz az adókulcs. Ha a nettó bevételük tulajdoni hányad arányos, akkor értelemszerűen a befizetett adó is tulajdoni hányad arányos kell legyen.
Miért nem a bruttó bevételt osztják meg arányosan (mindegy ki mit "adminisztrál"), aztán fizetnek adót? Ami elvileg ugyanaz lenne, nem is értem hol jön ki a különböző adó, és miért fizett többet valamelyikük.
Remélem, az "adminisztrál" alatt nem azt érted, hogy az egyes bérlőkkel csak egyes tulajdonos kötött szerződést?
Majordomus
#
2023.02.27. 20:19
Társasházról beszélünk?
Hány lakás van a házban?
drbjozsef
#
2023.02.27. 19:17
Frezia,
Ezt egy kicsit még pontosítsuk.
A "lakó" fogalma nálad a "tulajdonos" akar lenni?
A "közös rész" bérbeadása mit jelent? Miért adminisztrálják külön, ha közösen használják? Mi a "közös rész"? Ha van ilyen, akkor mi az, hogy "nagyobb bérlemény"?
Közös tulajdon bérbeadása esetén főszabály szerint a tulajdoni hányad arányában kell szétosztani a bevételt, és értelemszerűen így is kell adózni utána. De ezt sok minden módosíthatja, például ha a bérbe adott résznek az egyik tulajdonos a kizárólagos használója, akkor övé az egész bevétel, és ő is adózik utána. Valami ilyesmi van itt is?
Frezia
#
2023.02.27. 19:08
Tisztelt Szakértő!
Egy osztott tulajdonú házban, 3 lakó bérbeadta a közös részt 3 bérlőnek, amelyet a 3 lakó külön adminisztrál az egyes bérlővel. A lakók a három különböző nettó jövedelmet a tulajdonhányad arányában osztják el. Vita tárgya az adó, véleményem szerint az adót is a tulajdonhányad arányában kellene felvállalni. Jelenleg a nagyobb bérlemény után fizető de kisebb tulajdonhányaddal renelkező nagyobb adót fizet. Mi a szakvélemény erre vonatkozólag? Ha ez további egyezetést igényel majd kihez lehetne fordulni?
Köszönettel.
Frezia
Majordomus
#
2023.02.21. 21:01
Ha van pénzed vedd meg a társtulajtól vagy kérd a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól.
.
Akkor a méheket is megkapod...
drbjozsef
#
2023.02.21. 18:34
Még csak egy bibi lehet : itt a kérdező NEM "szomszédos ingatlan". Hanem pont ugyanaz.
Szomorú örökös
#
2023.02.21. 17:59
Szóval én a jegyzőnél azonnal birtokvédelmet kérnék, de nem a bérlő ellen, mert vele továbbra sincs jogviszon.
Hanem inkább a tulajdonost támadnám vele, aztán ő intézze el úgy a bérlőjével, hogy ne büntessék meg érte.
Szomorú örökös
#
2023.02.21. 17:57
Egy méhekkel foglalkozó barátomat megkérdeztem névtelenül erről a sztoriról. Ezt a választ kaptam, szerintem hasznos lehet:
„(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.
(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani.”
