nonolet
2018.08.23. 14:50
Mindennek a fele...
Hacsak nincs MÁST kimondó használati megállapodás.
Osztatlan közös tulajdon
Toto002
#
2018.08.23. 14:38
Mi számít bele a közös költségbe 1/2 tulajonrésznél?Közmű, fűnyírás, átalakítás hogy mind a ketten tudjuk használni külön-külön?
drbjozsef
#
2018.08.23. 13:11
Ez egy ilyen dolog. Amelyik vevőd nem kockáztat ennyit, nem veszi meg.
Nem lehet hirdetni? Miért, az elővásárló kitörli a hirdetést a zinternetbűl? Ugyanmár.
Az elővásárlási jogosult szándéka akkor fog kiderülni (ha ő nem akarja előbb), amikor megkötötted a szerződést egy vevővel, és elviszed neki, hogy be akar-e lépni?
Teljesen korrekt ez. Ez az osztatlan közös tulajdonnal jár. Ha szerinted nem jó ez így, vedd meg tőle Te a részét, és akkor egyben adhatod el annak akinek és amikor és ahogy akarod.
alovererus
#
2018.08.23. 13:07
Köszönöm a választ, ezzel tisztában vagyok, azonban ahogy irtam is, nem tudjuk az ingatlant megfelelően hírdetni, korlátozza a lehetőségeket az előváráslásra jogosult. A vevőkkel szemben nem korrekt, hogy komoly ajánlatot tesznek és az elővásárlásra jogosult mégis belép a vásárló helyére akkor nem lesz a vevőé az ingatlan. Ingatlanközvetítők sem akarnak szerződést kötni az értékesítésre amíg nem tisztázódik az elővásárlásra jogosult szándéka.
drbjozsef
#
2018.08.23. 13:04
Egyébként írásban, előre lemondhat az elővételi jogáról a jogosult, ha akar, vagy írásban nyilatkozhat, hogy csak X összegig él a jogával. De a Te eseted nem tűnik ilyennek...
(Mellesleg, ha csak ez a baj, lehet a szerződésbe olyan feltételt bevenni, ami igencsak megnehezítheti az elővásárló helyzetét. Nem minden ilyen machináció szabályos, sőt, de a főszabály, hogy az elővásárló AZONOS FELTÉTELEKKEL lép be a szerződésbe.)
drbjozsef
#
2018.08.23. 12:43
Nincs ilyen.
Az elővásárlási jog lényege, hogy megkötött szerződésben lép az ottani vevő helyére azonos feltételekkel. Nincs olyan, hogy valaki megvenné, de ha az elővásárló akarja (mondjuk a tulajdonostársammal haragban vagyok), akkor inkább mégsem kötöm meg. Aki ilyen tulajdoni hányadot vásárol, kalkulálja ezt bele, pont. Lehet jófej az elővásárlási joggal bíró, hogy megmondja, mennyiért nem kell neki, de nem köteles (sőt, hazudhat is, és mégis élhet a jogával).
Nem az elővásárlónak kell vételi ajánlatot tenni. De ha tesz, mire mész vele? Ezzel nem mond le a jogáról, ha elutasítod, mert keveset ajánl, attól még beléphet egy magasabb összegű szerződésbe, ha akar.
alovererus
#
2018.08.23. 10:47
Tisztelt Fórumozók!
Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan 50%-ának tulajdonosa a hányadát el kívánja adni. Jelezte az elővásárlásra jogosult tulajdonosnak a szándékát, hogy nyilatkozzon szeretne e ajánlatot tenni. A választ elodázta, és azt mondta ha lesz egy ajánlat átgondolja hogy él e az elővásárlási jogával. Tehát meg kívánja venni, de amíg nem szükséges nem kíván sem ajánlatot tenni, sem pénzt befektetni. (jelenleg az ingatlan másik felét használja). Ez az eladónak hátrányos helyzetet idéz elő, mivel az érdeklődő vevők és ingatlan közvetítők sem szertenék kockáztatni, hogy az elővásárlási jogosult mégis él a jogával.
A kérdésem, hogyan lehetne az elővásárlási jogosultat olyan helyzetbe hozni, hogy tegye meg ajánlatát, vagy nyilatkozzon, hogy bizonyos összeg felett már nem kívánja megvenni az eladó 50%-ot. Van olyan ingatlan közvetítő aki ezért nem is szerződik az értékesítésre, tehát kevesebb érdeklődő vevő tud ajánlatot tenni a vásárlásra.
Köszönöm!
Toto002
#
2018.08.23. 10:41
Nálunk a közművek intéződnek,eljutottunk idáig.Az üzlethelyiségben 1/2 tulajdonunk van most is,de a mellette lévő közös udvarnak már a 3/4 része a miénk.Most szeretnék csinálni egy használati tervezetét,mert lenne bérlő az üzlet másik felére is. A mosdót és a mellékhelyiséget kellene először két oldalról bejárhatóvá tenni.Azt nem tudom ez közös költségként kellene megoldanunk?Valamint a közös udvar fűnyirása is közös költség lenne( arányosan elosztva)?
Mougins
#
2018.08.22. 21:16
Köszönöm szépen, igen építmény.
Hogy bizonyítsam? A postás nem dobott be értesítőt, így nem tudtam a levélről, akkor hogy vegyem át, ha nem tudok róla, hogy küldtek?
1 levélben voltak a nyilatkozatok és az időpont a tárgyalásra, ami visszament, hogy nem kerestem. Hát nem, ha nem is tudtam, hogy levelem jött, de a postán nem lehet fogást találni. A postás állítja, hogy dobott be értesítőt, én állítom, hogy nem találtam és ennyi. Mit hogyan bizonyítsak? Otthon voltunk az nap, utána 2-szer is voltam a postán, a postással is beszéltem és nem szóltak a levélről, értesítő meg nem volt. Mivel nem jelentem meg a tárgyaláson és nem küldtem vissza nyilatkozatot, kizártam magam a kimérésből, így visszamaradtam osztatlan közösbe. Nagyon remélem, ha bírósághoz fordulok az még ki tudja mondani a kimérés megismétlését és a mostani törlését! Ha erre nincs jogszabály a kézbesítési vélelemre, még a bíróság felül írhatja, remélem!
nonolet
#
2018.08.22. 18:22
Szerintem építmény...
http://www.terc.hu/…ujto-fogalma
- -
Tehát: kaptál egy levelet amiben az volt,
hogy
kifogást emelhetsz x ideig DE NEM vetted át?!
Ezért elbuktad a kifogás lehetőségét.
ÉS ....
Azt állítod erről, hogy NEM ÖNHIBA miatt nem vetted át?
HA ezt állítod akkor ezt kéne igazolnod...
Különben bajban vagy és maradsz is.
Mougins
#
2018.08.22. 14:01
Egyszerűen megcsinálták, ők ott ketten megegyeztek és berajzoltatták, én meg visszamaradtam osztatlan közösben, mert nem voltam ott. Ami nyilatkozatot vissza kellett volna küldenem, az pedig abban a borítékban volt, amiben a dátum is meg volt adva, mikor menjünk, amit nem kaptunk meg.
Megtaláltam a jogszabályt 374/2014, de kútról nincs benne szó, csak építményről. Most az a kérdés, hogy a kút építménynek számít-e?
Valahogy rá kellene húzni a kútra, hogy az építmény. Viszont a 2 kútból az egyik gémes kút és az van a papíron, hogy azt meg kell hagyni annak, nem szabad a gémes jellegét megszüntetni. Most ezt keresem, mert akkor lehet, hogy a gémes még is csak építmény, mert ha nem az lenne, akkor nem szabályoznák, de erről sem találok semmit sem, bár már közeledek a megoldáshoz. Minden ötletet, hálásan köszönök
nonolet
#
2018.08.22. 07:49
"AZ EGYEZSÉG ÉS A VÁZRAJZ, PEDIG 03. 08-án létrejött nélkülünk."
Ez hogy lehet?!
drbjozsef
#
2018.08.22. 05:21
Nikol,
a per szempontjából részben igen : elsősorban nekik kellene megváltaniuk a Te részedet, pláne, ha ott akarnak lakni. Viszont ha nem tudják, és neked kellene, vagy árverés van, akkor az, hogy lakott az ingatlan, nehezítheti a dolgot.
Mougins
#
2018.08.21. 17:13
Üdvözletem!
Előre is köszönöm, ha tudnának jó tanácsot adni!
Az osztatlan közös legelő területeknél a kutakra vonatkozó jogszabályt, vagy törvényt keresném én, mert az én véleményem szerint, valami nem jól van, a mi földünknél.
A kérdésem a következő: Ha van egy 60 hektáros osztatlan közös legelőterületben 6 tulajdonos és abból 3 kérvényezte a földjének kimérését, ebben az ingyenes lehetőségben, de a 3 főből 1 nem kapta meg a kiértesítő levelet, így visszamaradt az osztatlan közösben, mit tud tenni?
A 60 hektárban van 1-es, 2-es, 3-as, 4-es besorolású alterület is és az első háromnál szerepel 1-1 kút a tulajdoni lapon. Az 1-esnél hiába van írva a tulajdoni lapra, ott nincs kút. A 2-es, 3-asnál lévő kutakat pedig 1 embernek a területéhez mérték, a többi tulajdonos társnak nincs lehetősége víz vételezéshez így. Pedig mikor megvásároltuk a legelőt, fontos szempont volt, hogy van ott 2 kút, a jószágok itatása szempontjából. Most fúrassunk új kutat, mert az illető le akarja keríteni a kimért területét, benne a 2 kúttal együtt?
Nekem adtak olyan tanácsot, hogy a földhivatalnak, mielőtt átadták a területet kimérésre, a 2 db kút helyszínét ki kellett volna venni a területből és új hrsz-t kellett volna neki adni, így a kút maradt volna kivett terület és arányában a 6 tulajdonos osztozott volna rajta továbbra is, hisz mindenki tulajdoni lapján szerepel a kút, tehát ez mindenkié kellett volna maradjon arányosan a terület nagyságával osztatlanban.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ez valóban így van-e? Hol lehet erre törvényt, vagy jogszabályt keresni? Tud-e konkrét paragrafussal segíteni? Péntekig kell beadnom a fellebbezést a bíróságra, de a bírók jogszabályból dolgoznak, az én elmondásomra így, nem sokat adnak, elfogják a utasítani a kérésem, ami az lenne, hogy ezt a kimérést ne hagyja jóvá a bíróság, mert 5 tulajdonosnak érdeksérelmet okoz. Főleg nekünk, mert ott van a majorunk, ami 4.6 hektár és 1200 négyzetméternyi épületek vannak rajta és nincs hol itatni a jószágokat, mert ezt a 2 kutat, annak idején a majorhoz ásták, de nem annak a hrsz-ébe esik, hanem fentebb van.
A kiértesítő levelet 30 nappal, vagy 15 nappal előbb kell kiküldeni? Erre van-e jogszabály? A mi levelünk 02. 21-én érkezett a postára, nem tértivevényesen, hanem csak ajánlva. Otthon voltuk, de a postás nem csengetett, de értesítőt sem dobott be, így nem tudtunk róla. 03. 14-én, nem kereste jelzéssel ment a levél vissza, pedig kétszer a postán is voltam abban az időszakban. AZ EGYEZSÉG ÉS A VÁZRAJZ, PEDIG 03. 08-án létrejött nélkülünk. Nincs meg a 30 nap. A földhivatal elutasította a fellebbezésünket és jóváhagyta, hogy mi a visszamaradó területben maradtunk, kút nélkül. Kézbesítési vélelemre sem tudtunk hivatkozni, nincs rá jogszabály.
A "kedves szomszédnak" érdeke, hogy a major kút nélkül maradjon és majd ő olcsón hozzájusson, mert szemet vetett rá. A postás valószínű eldugva tartotta a levelet, véletlenül se kapjuk meg, de bizonyítani nem tudjuk.
Minden jó tanácsot, segítséget hálásan köszönök előre is!
Maradok őszinte tisztelettel!
Nikol007
#
2018.08.21. 07:16
Milyen hátrányt jelent a házaspár bentlakása a közös ingatlanban?
Ha csak annyit hogy elsősorban ő jogosult megváltani a másik részét akkor az nem gond, mert amúgy is szabadulni szeretne az ismerős.
A eladási, vételi árban vagy az árverési bevétel felosztásában a bentlakás számít?
drbjozsef
#
2018.08.20. 17:34
(felület = felperes)
drbjozsef
#
2018.08.20. 16:05
Nikol,
pert kell indítania bíróságon a közös tulajdon megszüntetése iránt. Némi költséggel jár, de 100%, hogy megszüntetik : vagy magához válthatja a felület, vagy meg kell venniük adott áron, esetleg elárverezik az egészet. Elsősorban a felperes kérése az irányadó, de a bentlakás is előnyt jelenthet.
Ha igazolhatóan felszólította őket a többlethasználati díj fizetésére, akkor onnantól számítva utólag is jár, behajtható.
Nincs más út, csak a per, ha nem hajlandóak megegyezni.
Nikol007
#
2018.08.20. 15:59
Egy ismerősömnek van 50%-a egy ingatlanban amiben a másik 50% egy házaspáré akik a házban laknak.
Örökségként jutott hozzá, az örökhagyónak ismerőse a házaspár és volt is köztük valami bérleti megállapodás (ingatlan gondozása), amit az ismerős nagyon előnytelennek tart.
A házaspár ellenséges, sem eladni nem hajlandók a részüket, sem megvenni az ismi részét.
A használatért fizetni nem hajlandók.
Ismerős küldött felszólítást a többlethasználatra, hogy annak díját fizessék meg a továbbiakban. Kérte a természetbeni megosztását a háznak (megosztható lenne fizikailag). Tett eladási és vételi ajánlatot is. Semmire sincs válasz.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Hogy érhető el a legjobb eredmény?
Elsősorban eladni szeretné a 1/2 részét hogy pénze legyen, de meg is venné a másik felét hogy az egészet el tudja adni.
Bárhogy jó, ha a 50%-ot használni, eladni tudja.
Érelemszerűen a fő akadály a házaspár akik úgy gondolják, hogy nekik így megfelel és hagyd ugráljon majd megunja.
Cassy
#
2018.08.20. 15:56
Sziasztok, nagyon-nagyon szépen köszönöm, ez igazán gyors és hatékony volt! Az eltartási nagyon jó ötlet,javasolni fogom. Köszönöm még egyszer, és további kellemes napot!
nonolet
#
2018.08.20. 15:32
1. igen
De ezt SEM követelheti!
Csak ajánlatot tehet a része eladására, nekik vagy akár egy "idegennek" is.
A tesó+mama ugyanis nem köteles őt kifizetni.
Nem köteles megvenni a részét tőle SENKI!!!!
A még csak várható örökséghez meg semmi köze.
Az is lehet, hogy nem is örököl majd.
Lehet végrendelet, tartási szerződés, stb. is.
2.
Milyen per?
Közös tulajdon megszüntetése iránti?
Ebben az esetben az gyakorlatilag marhaság, egyelőre.
(vannak életvitelszerűen ott lakók, az egyik gondozásra szorolú idős és ráadásul övék a 3/4 rész)
3.
Ki és hová akarja beszámolni?!
Nem igazán van értelmes beszámítási cél és ok...
Köss tartási/öröklési szerződést és akkor megtérül.
A másik "kárára".
drbjozsef
#
2018.08.20. 15:23
Igen, igen, eltartási szerződést kellene kötni.
Cassy
#
2018.08.20. 15:19
Sziasztok! Hosszú idő után szeretném ismét a tanácsotokat kérni. Adott egy lakás, tulajdonviszonyok: anyuka 1/2 részben, a fia 1/4 részben, a lánya 1/4 részben. A lakásban anyuka (90-en felül), és a fiú él. Az édesanyáról gyakorlatilag a vele élő fia gondoskodik (állandó ellátásra szorul, nem lehet felügyelet nélkül hagyni, mentálisan nagyon leépült.) A lány közel 30 éve saját lakásban lakik, és édesanyja gondozásához nem igazán járul hozzá sem anyagilag, sem egyébként. Most viszont szeretné a lakás őt illető 1/4 részéért ÉS az édesanyja után MAJD neki járó másik 1/4 részért MOST megkapni a lakás pillanatnyi piaci árát. (Brutálisan megugrott azoknak a lakásoknak az értéke az elmúlt 1 évben.) Fiú viszont nem szeretne megválni tőle, ő szeretné megtartani, viszont ennyi pénzt sem tud kifizetni. Kérdéseim: 1: ha testvér ragaszkodik ahhoz, hogy mielőbb pénzt kapjon, akkor csak saját 1/4 részét követelheti, a jövőbeni örökséget nem, ugye? 2: ha per lesz, akkor saját édesanyja is perbe lesz vonva, nemcsak a testvér, ugye? 3: van-e valami módja annak, hogy a szülőről történő gondoskodás beszámításra kerüljön, vagy azt csak egy teljesen külön perben lehet érvényesíteni? Köszönök minden segítséget!
nonolet
#
2018.08.08. 18:34
gabovszky
Mindig van ANNYI pénz amiért eladó lesz valakié mégis :-)
Családi vita ide-oda.
Vadászd le egyenként őket a családi tömbről.
gabovszky
#
2018.08.08. 14:30
Köszönöm a tanácsokat!
oligaliga
#
2018.08.08. 13:17
gabovszky
Ha árverésre kerülne sor, megveheted. Szinte biztos, hogy alacsonyabb áron, mint amennyit most adnál érte.
