Osztatlan közös tulajdon


Petra513 # 2016.01.15. 09:45

Használat megosztási szerződéssel az osztatlan közös tulajdonra való építkezés során mennyire rekesztheti meg a társtulajdonos a folyamatot? Mit kell aláírnia, mibe köthet bele jogilag? Mennyire fajulhat el a dolog?

Petra513 # 2016.01.15. 09:57

Egy családi ház 1/3-ad részének tulajdonosa 50 éve disszidált, azóta nem fellelhető, valószínűleg meghalt. Örökösei sem jelentkeztek. Ettől a tulajdonostól anno zsebszerződéssel megvette egy másik ember, aki lassan 20 év nem él. A 20 éve elhunyt illetőtől édesanyám, a ház 2/3-adbeli tulajdonosa megvásárolta a fennmaradó 1/3-ad részt. A terheket azóta is ő viseli, ő tartja karban, ő lakja és használja az ingatlant. A tulajdoni lapon még mindig az eredeti tulajdonos van feltüntetve 1/3-ad arányban, a földhivatalnál nem lett töröltetve, merthogy nincs hivatalos szerződés. Édesanyám élhet az elbirtoklás jogával? Mennyire könnyen fogadják el az ilyet? Mennyi annak az átfutási ideje, hogy az ügyvéd pert indít és a tulajdoni lapon már az édesanyám neve 1/1 arányban szerepel?
Köszönöm a választ!

Immaculata # 2016.01.15. 10:06

Igen, élhet.

A hatóságnál nem kell a tulajdonostárs hozzájárulása, azonban birtokvédelmet kérhet, polgári pert indíthat.

Petra513 # 2016.01.15. 10:56

Köszönöm!

Mit jelent a gyakorlatban az, hogy birtokvédelmet kérhet?

erbium # 2016.01.15. 13:21

Kedves Fórumozók!

Próbáltam a jogszabályban eligazodni..., de sajnos nem megy.

Adott egy kb. 2200 nm telken 140 nm 2 részból álló, de összeépített, két bejáratú családi ház.

Tulajdoni viszonyok:
papíron osztatlan közös tulajdon, melyet két család (köztük testvéri kapcsolat) 50-50%-ban birtokol. Legyenek ők C, D személyek.

A jövőre nézve, C gyermekének ajándékozná a részét, legyen Ő E. D beleegyezésével teheti csak meg?

Kérdés:
Hogyan építkezhet E a telken? (600 nm elegendő az új ingatlan építéséhez) Mármint ez esetben megmarad D tulajdonjoga is? (gondolom igen)

Hogyan építkezhet E C, D közös házára emeletráépítéssel, csak C házrész felett?

Ha megszüntetnék az osztatlan közös tulajdont, akkor olvastam ilyet:
Amennyiben olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.Ptk.

Ez mégis mit jelent?

Megoldaná-e D számára, építkezést tekintve- első olvasatra nekem nem tűnt jó megoldásnak - ha az ingatlan társasház lenne?

Aki esetleg tudna jogi tanácsadást is nyújtani, kérem jelezze.

Köszönöm, Zsuzsa

cajmika # 2016.01.28. 12:44

Tisztelt Fórumozók!

El akarom adni az osztatlan közös tulajdon beli részem egy tulajdonostársamnak. A kérdésem az lenne hogy így is le kell-e hogy mondjon a többi tulajdonostárs az elővásárlási jogáról,mintha "külső" személynek adnám el, vagy mivel tulajdonostársak közt jön létre a megállapodás, nincs szükség erre?

Köszönöm a válaszokat.

lewho # 2016.01.28. 12:46

nincs erre szükség

Immaculata # 2016.01.28. 13:14

erbium

A jövőre nézve, C gyermekének ajándékozná a részét, legyen Ő E. D beleegyezésével teheti csak meg?

Nem. Ajándékozásnál nincs szükség más tulajdonostárs beleegyezésére.

Hogyan építkezhet E a telken?
Az építési szabályok betartásával. Nem csak azt kell figyelembe venni, hogy elfér-e, hanem azt is, hogy a helyi építési szabályozás szerint lehet-e?
A jelenlegi viszonyoktól eltérően, ahogyan nő E ingatlanának nagysága, úgy nő vele együtt tulajdoni hányada, viszont D tulajdoni hányada ennek megfelelően csökken.

Hogyan építkezhet E C, D közös házára emeletráépítéssel, csak C házrész felett?

Elvileg az C-D házrésze felett, kérdés, hogy D ezt nem támadja-e meg.

a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi,

Természetben megosztott háznál a bíróság nem kötelezi a másik felet ilyesmire.
Közös tulajdon megszüntetését lehet kérni, de természetbeni megosztásnál még az sem biztos, hogy a másik fél akarata ellenére megszüntetésre kerülne a közös tulajdon.

Hajmási # 2016.01.29. 00:14

Üdvözlet!
Soha nem voltam még ekkora bajban és nagyon el vagyok keseredve. Jogi kérdésekben szeretnék segítséget kérni az alábbi ügyben.
A helyzet tömören: Egy osztatlan közös tulajdonban ( 2 szobás lakás)1980 óta édesapámnak 2/4, bátyámnak: Andornak 1/4 és nekem 1/4 tulajdonrészem van örökségből, majd cseréből. Apám megnősült, én pedig elköltöztem onnan 1990 ben, mert az új nő valósággal kitúrt onnan. Teltek az évek, született egy gyermek is: Ádám. Édesapám (és állítólag Ica is, azaz együtt) nekem ajándékoztak 1999-2008 között részletenként 600 ezer forintot, amikor vettem a lakásom.
2 éve Édesapám elvált Icától és egy éve ki is költözött a lakásból, mert őt is kitúrta. Így most csak ketten a volt feleség: Ica és az Ádám laknak a lakásban.A lakáson lecserélték a zárat, hogy ne tudjak bemenni oda, nem is állnak szóba velem. Ha felmegyek és csengetek: "nincsenek otthon"...
Icának volt egy másik lakása, de a vállás miatt elajándékozta Ádámnak, de a haszonélvezetet megtartotta magánál. Lakhatási gondjuk így nem lehet.
Édesapámmal eltartási szerződést kötöttem 7 hónapja az ő 2/4 tulajdonára, így már most 3/4 tulajdonom van.
Erre Ádám és Ica holtig tartó haszonélvezeti jogot alapított a bátyám 1/4 tulajdonára.

1.,Követelheti-e Ica az ajándék felét vissza: a 150 ezer forintot? ( ugyan erről akkor papír nem született.)
Ha én Értékbecslővel felértékeltetném a lakást, akkor
2., Kérhetek- e perben visszamneőleg lakáshasználati díjat Icától és Ádámtól az 1/4 tulajdoni részem használatáért a ami napig? 1980-ig, vagy csak 1990-ig? Illetve Ádámtól csak 18 éves korától?
3., Kérhetek- e perben visszamneőleg lakáshasználati díjat Icától és Ádámtól a 2/4 tulajdoni részem használatáért 7 hónapra a ami napig?
4., Ezekre kamatokat is ?
5., Ica és Ádám, vagy a bátyám milyen költséget követelhet tőlem, ha ott lakott és én eddig nekik semmit sem fizettem? Pl.:Rezsi, vagy valami?
4., Közös tulajdon megszüntetése esetén kérhetek-e kártérítést a bátyámtól a haszonélvezetijog alapítása miatt engem ért kárért? Mert így csak sokkal olcsóbban tudom eladni, ha megveszik egyáltalán..
5.,Vagy kérhetem-e a bíróságtól, hogy váltsák magukhoz a 3/4 részemet, hamár bejegyezték a haszonélvezetijog alapítását?
6., Ha az előzőt nem lehet, mert azt mondják, hogy nincs pénzük, akkor én magamhoz válthatom-e a bátyám 1/4 tulajdonát, ha beszámítják a lakáshasználatot, mint tartozását?
7.,Milyen és mennyi költségre számíthatok, ha a lakás értéke kb. 6 mFt?
8.,Ha jól tudom 6 % a perköltség / illeték, De ha én veszem meg a 1/4 részüket, akkor a 6mFt / 4 és ennek a 6% lesz az illeték? azaz 90 ezer forint?
9., Az ügyvédi költség ugyan ennyi 6 % ?
10., Hogyan érjem el, hogy az értékbecslőt beengedjék a lakásomba?
11., Az értékbecslő számláját ki kell-e fizetniük, hogyha ezt kérem a bíróságtól?

Remélem sikerült minden fontos dolgot leírnom a sok jelentéktelen részletet, pedig kihagynom...

Előre is köszönök minden segítséget!

ObudaFan # 2016.01.29. 06:27
  1. Ha ajandekozott, akkor konnyen lehet, hogy igen. Csakhogy nem irtad, hogy lett volna mit ajandekoznia.
  2. Az Adamtol biztos nem, hiszen nem sajat jogon lakik ott. A tobbiektol meg legfeljebb akkor, ha igazolod, hogy sulyosan felrohato magatartasukkal eluldoztek, ami nem egyszeruen igazolhato altalaban akkor sem, amikor igy van.
  3. Ugyanaz, mint az elozo. Illetve a jovore nezve ha kered, hogy koltozhess be es ezt megtagadjak, azt ezt koveto idore mar kerhetsz.
  4. Amelyik idoszakra kerhetsz tobblethasznalati dijat, az utan kamatot is kerhetsz.
  5. Azokat a koltsegeket, amik nem a fogyasztassal aranyosak. Pl. Kozos koltseg, rezsi alapdijak.
  6. A haszonelvezet miatt a megvaltassal problema lehet.
  7. Igen.
  8. Az ugyvedi munkadij szabad megallapodas targya.
  9. Majd a birosag altal kirendelt szakertot beengedik. Maganszakertonek sok ertelme ugysincs, a birosag nem fogadja el.
  10. Ha maganszakertovel dolgoztatsz, azt te fizeted. Ha a birosag rendel ki szakertot, azt foszabaly szerint kozosen.
Hajmási # 2016.01.29. 13:47

Köszönöm a választ!
Írtam a "tulajdonjog - haszonélvezeti jog" topikba is, mert nem tudtam, hogy melyikbe is illik ez a story igazán.

Az 1., hitelt vett fel édesapám és a felesége volt az adóstársa a közös tulajdonú lakás volt rá a jelzálogfedezet, ebbe beleegyezett mindenki. Úgy állapodtunk meg, hogy fele-fele fizetjük a törlesztőket (én a felét minden hónapban odaadom KP.)A hetedik évben 2008-ban lejárt a Fundim és végtörlesztettem.Ica most a havi törlesztők negyedét követli rajtam összesen 300-at.
2., Engem, amikor bejelentettem, hogy használatba szeretném venni a lakást, feljelentettek a gyermekvédelemnél, hogy nem vagyok jó szülő. Aztán mindenkinek terjesztették, hogy elloptam a közös telekről 30 kg haszonvasat...ez persze egyik sem igaz és én meg akkor feljelentettem őket rágalmazás, becsületcsorbítás ügyében a bíróságon...Azaz lesz rá bizonyíték.
Sajnos most vettem észre, hogy elszámoztam a kérdéseket és így a 4-es és az 5-ös kétszer van...
Nem kaptam választ a 4/2 és az 5/2 kérdésre:
4., Közös tulajdon megszüntetése esetén kérhetek-e kártérítést a bátyámtól a haszonélvezetijog alapítása miatt engem ért kárért? Mert így csak sokkal olcsóbban tudom eladni, ha megveszik egyáltalán..
5.,Vagy kérhetem-e a bíróságtól, hogy váltsák magukhoz a 3/4 részemet, hamár bejegyezték a haszonélvezetijog alapítását?
és akkor legyen az övék az egész azt sem bánom, csak mozduljunk már el végre valamerre ezzel az üggyel...

6., Ha Ádám, Andor vagy Ica vennék meg tőlem nem zavarna a haszonélvezetük, fizessék ki részletre, nekem úgy is jó. De ha ezt egyikük sem akarja:
Mit tehetek a haszonélvezetüket megszüntetésse a bíróság? És -jobbhíjján- magamhoz válthassam és azután eladjam pl.:harmadik félnek...

ObudaFan # 2016.01.29. 13:56
  1. Ismerni kellene annak a megállapodásnak a pontos tartalmát.
  2. Nem fogja a bíróság megszüntetni.
laszloszabo # 2016.01.29. 20:43

Sziasztok!
Kérdésem a következő:Osztatlan közös tulajdonú külterületi kert egyik résztulajdonosával szemben végre hajtás van.Az ELMÜ bevezettette a tartozást a tulajdoni lapra.Kell tartani a másik tulajdonos társnak végre hajtás esetén ,hogy elveszhet a vétlen tulajdonos társ része is a folyamatban?Köszönöm a válaszokat.
László

Immaculata # 2016.01.30. 08:01

Igen, kell.

Bea1 # 2016.01.30. 09:06

Van-e használati felosztás?

Immaculata # 2016.01.30. 10:44

Közüzemi tartozás esetén egyetemleges a kötelezettség.

Immaculata # 2016.01.30. 11:01

Természetesen, ha ez a tartozás másik ingatlanra vonatkozik, akkor az adós a saját tulajdoni hányadával felel.

Hajmási # 2016.01.31. 00:56

Tisztelt ObudaFan!

1., Sajnos ez csak szóban egymás között történt, írás nem született.= elég nehéz bizonyítani ezt mindkét fél részéről.Én az igazságot akarom érvényesíteni akkor is a saját lelkiismeretem megnyugtatása miatt.
2.,Ha nem szüntetné meg a haszonélvezeti jogot a benne lakóktól, akkor nem is érdemes nekem beadni ezt a közöstulajdon megszüntetését a magas illeték-költség miatt..Jól gondolom?

3., Ettől azaz a a közöstulajdon megszüntetése nélkül kérhetek a többlethasználati díjat, igaz?
4., Ezt mi alapján lehet/szokták megállapítani?
Úgy értem, hogy van-e rá szabály? Mint az illetékre, hogy az 1 éves többlethasználati díjnak a 6 %-a? Az ingatlan forgalmi értékétől függ?
Köszönöm előre is a válaszát!

Susuka1995 # 2016.01.31. 14:27

Tisztelt Jogi fórum!

Örököltem osztatlan közösből egy részt, pontosan 6/24-et. Ez a terület kisebb, mint egy hektár. Ezt szeretném elajándékozni, vagy eladni, vagy bármilyen módon egy rokonomra átruházni (elhunyt édesapám testvérére). A lényeg az lenne, hogy minél kevesebb költséggel járjon a dolog, illetve, hogy minél kevesebb utánajárást követeljen meg, illetve, hogy mindenféleképpen lekerüljön a nevemről a földterület. Mi lenne ennek a módja?

Várom válaszukat,

Sukta Norbert

Bea1 # 2016.01.31. 16:34

a hagyatéki már megvolt?

ObudaFan # 2016.01.31. 17:58

Hajmási

Érdemes beadni, ha azt szeretnéd, hogy ők váltsák meg a te részed és ők teljesítőképesek.
Többlethasználati díjat akkor kérhetsz, ha igényt tartasz arra, hogy beköltözhess és ezt megakadályozzák, vagy ha egyértelműen az ő magatartásuk vezet oda, hogy szándékod ellenére nem tudsz beköltözni. Nyilván a forgalmi értéktől nem független a használati díj mértéke, de közvetlenül inkább a környékbeli hasonló ingatlanok bérleti díjával arányos.

ObudaFan # 2016.01.31. 18:02

Susuka1995

Ez termőföld? Mert akkor ajándékozás csak közeli hozzátartozó felé jöhet szóba, az édesapád testvére pedig nem az. (Esetleg úgy, hogy édesapádnak, majd ő a saját testvérének.) Akkor egyébként csak a termőföldre vonatkozó speciális szabályok szerinti adásvétel jöhet szóba.

laszloszabo # 2016.01.31. 18:39

Kedves Bea1! Az micsoda? A takarnetes nem hiteles tulajdoni lapból meg lehet állapitani?Adjatok tanácsot mi tévőek legyünk.A lump tulajdonos társ adósság csináló életmódjáért ihazságtalannak érzem hogy becsületes emberek álljanak helyt anyagilag.

Bea1 # 2016.01.31. 18:53

A használati szerződés egy, az osztatlan közös tulajdonok használati viszonyait lefektető hivatalos irat, amin jelölik, hogy a közös részből ki melyiket használja.

ez nincs rajta a tulajdoni lapon, ez a felek között készült irat. nekem ez egy a/4-es lapon volt, én voltam a kék rész, a másik tulaj meg a piros rész. :-)

laszloszabo # 2016.02.01. 13:50

Szia.
Ilyen papír nincs.Csinálunk egyet ma-holnap az jó?