Osztatlan közös tulajdon


nanemaaa # 2017.08.22. 07:43

nonolet
Nem azért nem vitatkozom veled, mert igazad van....

nanemaaa # 2017.08.22. 07:41

lajcsó
természetesen lehet, de ez nem azt jelenti, hogy maga a terület, vagy a telek beépítésre szánt. Az elsődleges cél a művelés, és nem a beépítés.
Üdülőt nem lehet építeni, azt gazdasági épületnek hívják. ;)

Nagy_István # 2017.08.22. 06:48

Tisztelt Fórumozók!

Egy külterületi telek 2/3 tulajdonosa vagyok.A másik 1/3 rész tulajdonosával nem vagyunk jóba.Ha én szeretném a telket megosztatani hivatalos úton akkor annak a mi a gyakorlati menete?Ennek a költségeit közösen viseljük,vagy mivel én kérném ezért csak én?Értéktelen terület,eladni nem akarja,de engem csak hátráltat a telepítésben,művelésben.

köszönöm ha válaszolnak!

nonolet # 2017.08.21. 14:40

NEM LÉTEZIK zártkert már évek óta.
Az idézet ezért idejét múlt és téves is.

Főleg ez a része...

"ami mezőgazdasági terület lévén
mindig
beépítésre nem szánt területnek minősül."

lajcsó # 2017.08.21. 12:49

"A zártkert a mezőgazdasági területek egyik speciális fajtája, ami mezőgazdasági terület lévén mindig beépítésre nem szánt területnek minősül."
Ezzel azért vitatkoznék. A zártkertben is lehet létesíteni olyan építményt ami a terület rendeltetésével összhangban áll (üdülő, présház, stb.)

nanemaaa # 2017.08.21. 07:58

Hiányos tudással az ember könnyen elveszik a jogszabályok sűrűjében.
A zártkert a mezőgazdasági területek egyik speciális fajtája, ami mezőgazdasági terület lévén mindig beépítésre nem szánt területnek minősül. Helyi építési szabályzatban valóban lehetne telekméret követelményt meghatározni rá, bár én még olyat nem láttam.
Ugyanakkor helyi építési szabályzatban az önkormányzat egykori zártkertek területét természetesen átsorolhatja beépítésre szánt területbe, de az onnantól nem is lesz zártkert. Egy telek egyszerre egy időben nem lehet beépítésre szánt és beépítésre nem szánt.

nonolet # 2017.08.20. 16:30

" és beépítésre nem szánt területre. Az utóbbiban - ahova a zártkertek is tartoznak - nincs legkisebb telekméret,"

Szóval: EZ az állítás nem igaz így!

A zártkertek jelentős része lett beépítésre szánt terület.

Egyébként továbbra is külterületen.

Mert az az elképzelés, hogy:

a beépítésre szánt terület
ÉS
a belterület

egybeesik nem igaz, ezért téves gondolat.

nonolet # 2017.08.20. 16:26

" Az utóbbiban - ahova a zártkertek is tartoznak - nincs legkisebb telekméret, mivel a telek sem igen értelmezhető (az ugyanis szűkebben értelmezve "építési telket" jelent.)"

Egyszer azért meg kéne nézned végre pár HÉSZ-t a maga valóságában...

A volt zárkertek helyén ugyanis
a gyakorlatban MINDENFÉLE övezet előfordul!

Az enyém környéke esetén pl. ezek lett belőle.

  • Vt (vegyes, azaz városi) a mosatni városszéli oldalon
  • Lfk (kertes, falusias egy kicsit kintebb
  • Mkv (város környéki kertes) a várostól messzebbi részen ami ~2+ km a város mostani szélétől

Ezekből a Vt és az Lfk övezetre van méret minimum a HÉSZ-ben. Pedig zártkert VOLT, anno ugyebár.

A szemléleted-logikád tehát téves.
Mert nem lehet úgy általánosítani, ahogy te próbálod.

-

Megjegyzem a telek sem értelmezhető szűken vetten.
Mivel orbitális a különbség a két fogalom a között.

Hiszen,

Telek:
Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület
[1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 21. pont] - a telek egyéb jogszabályi fogalmát

Ezzel szemben...

Építési telek:
Az a telek !!!!,

  1. amely beépítésre szánt területen fekszik,

(és ez lehet a volt zártkert is, sőt gyakran az)

  1. az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
  2. a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
  3. amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m
Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.20. 09:56

Kötekszel, ráadásul nagyon otrombán.

A HÉSZ tárgyi hatálya valóban kiterjed a külterületre is. Csakhogy alapvetően két részre osztja a közigazgatási területet: beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre. Az utóbbiban - ahova a zártkertek is tartoznak - nincs legkisebb telekméret, mivel a telek sem igen értelmezhető (az ugyanis szűkebben értelmezve "építési telket" jelent.)

OFF
Az a nagyobbik baj, hogy úgy sejtem, nem hülye vagy, aki nem érti, amit írok, hanem krakéler, ha jobban tetszik, tipikus kocsmai kötekedő. Így aztán nem ígérem, hogy a jövőben is veszem a fáradságot, hogy megmagyarázzak neked bármit is.)
ON

nonolet # 2017.08.20. 09:36

„Szokott lenni a HÉSZ-ben kialakítható legkisebb méret.”
A hész aligha vonatkozik a zártkertekre.

Aztán mé' ne vonatkozna?!!!

A HÉSZ a település teljes TERÜLTÉRE vonatkozik.
A volt zárkertekre is.

Ugyanis már évek óta NEM LÉTEZIK olyan, hogy zártkert.
Csak beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek vannak. Ezeken belül pedig övezetek.

Megj: miért szólsz bele, ha ennyire fogalmatlan vagy a témában?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.20. 08:58

van-e reális esélye
Ha bizonyítani tudja, hogy a megállapodás megkötése óta valamely körülmény olyan jelentős mértékben megváltozott, hogy amiatt az egyezség már nem tartható fenn.

(Mielőtt kérdeznéd: a tulajdonosváltozás nem ilyen.)

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.20. 08:56

Szokott lenni a HÉSZ-ben kialakítható legkisebb méret.
A hész aligha vonatkozik a zártkertekre.

adamovics # 2017.08.20. 07:27

Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni a következő ügyben:
Adott egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan, melyet három család birtokol. Van egy írásban kötött használati megállapodás. A harmadik tulajdonostárs (a legkisebb rész tulajdonosa) területileg nagyobb részt birtokol, a közösből mint amennyi arányosan (négyzetméterre leosztva) ráesne. Ez az állapot lett rögzítve a megosztásban és a kerítések is így készültek el. Kérdés: A másik két tulajdonosnak van-e reális esélye arra, hogy a harmadik tulajdonost visszaszorítsa, elérje, hogy csak annyit használjon, amennyi területileg ráesik. Felrúgható-e a megállapodás, kikényszeríthető -e egy új megállapodás? A tulajdonosok az évek során változtak, jelenleg is változik a harmadik tulaj. Természetesen, ő sem hajlandó újratárgyalni. Köszönöm a válaszokat.

nonolet # 2017.08.19. 16:06

Szokott lenni a HÉSZ-ben kialakítható legkisebb méret.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.19. 09:16

Nem tudok róla, hogy lenne ilyen feltétel. (Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs.)

gyendre # 2017.08.19. 09:04

Akkor földnek számít,és akkor az 1500 vagy 3000m2-nél osztható?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.19. 07:37

A zártkert külterület. És ott szerintem nincs legkisebb teleknagyság. (Tulajdonképpen telek sincs.)

ObudaFan # 2017.08.18. 20:09

Ha a helyi szabályok szerinti előírt teleknagyságot lehet tartani, akkor lehet.

nonolet # 2017.08.18. 17:56

Lehet, de független útról
gondoskodni kell
MINDEN
önálló helyrajzi szám számára.

Mégpedig az előírt minimum szélességben.

(ami néhány telekre 6 méter új útként)

gyendre # 2017.08.18. 17:35

Ha jól értem az itt,meg egyéb helyen olvasottakból,akkor pl:

ha van egy 5600m2 es telek 10 tulajdonossal,az egyik tulajnak van egy 1500m2 gyümölcsös zártkerti telke Bp-i területen,és ki szeretne válni a többi osztatlan közösből,ha jól értem nem lehetséges.Csak az, ha az egész 5600m2 -t szétosztják a tulajok között.Kiválni egyénileg tehát nem lehet?

Zolee7 # 2017.08.15. 21:36

KÖszi Nonolet :D :P

nikó51 # 2017.08.15. 19:36

T.
MajorDomus
#
e-mail
Jelentem!
2017.08.10. 22:52
,,rajtam röhög az egész utca, hogy én 1,30 cm széles úton járok be,,

Biciklivel ?

Ha nem,akkor én is röhögnék!

...............

Igen van amikor biciklivel, de legtöbbször gyalog :-)
Voltam ma ügyvédnél és azt mondta, hogy megváltozott körülményre - pld. amennyiben kapok egy autót akkor újra pereskedhetek, hiába van lezárva 2006.-ban bíróságilag a birtokvédelmi ügy. Amennyiben eladásra kerülne a sor, akkor meg az új tulaj rögtön a jegyzőtől kérheti a megváltozott körülményekre hivatkozva az osztatlan közös tulajdonra gk-val való behajtást.
Köszi és további jó nevetgélést én is azt teszem válaszait olvasva, komolyan ügyvéd Út komolyan !

nonolet # 2017.08.15. 18:52

HA önálló, külön hrsz-os telkek a végső cél,
akkor alighanem csak ez az út lesz járható...

A nagy telekből ki kell szabni egy "Magánút"-at, önálló hrsz.-al. Ennek van minimum szélessége a helyi rendeletben és a teljes hosszon el is kell érni.

Aztán a magánutat a közforgalom számára is megnyitni.

Végül célszerű leadni az önkormányzatnak "Közút" céljára.

Ugyanis..

Ezen a magánúton (vagy közúton, ha leadod) át lesznek
az új telkek megközelíthetők a most meglévő közútról.
Egymástól függetlenül!!! ami elvárás és előírás is.

Mivel erre az új útra fűzhetők fel a kialakuló telkek önállóan.

gyendre # 2017.08.15. 16:34

az 1500m2 es nyeles telek része,egy nagyobb 5600m2 es teleknek.szokásos zártkerti övezet mg rf gyümölcsös.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.15. 14:23

Azt mondja, külterület. Ott szigorúan véve "telek" sincs.