Kedves kaisha,
Igen, helyesen látod a problémát. A kulcs nem az, hogy egy bit genetikai információ megszerezhető (pl. egy adott betegségben szenved-e valaki - bár ez is alkalmas előítéletek kialakulására), hanem tényleg egy nagyobb információs mátrix, egy hálózat építhatő, több ezer lényeges tulajdonságból a DNS elemzésével. Amíg egyetlen bit alapján a személy nem azonosítható, addig az említett mátrix alapján nemcsak egy ember, hanem bármely élőlény egyértelműen azonosítható. Lehet, hogy most még ennek a veszélye nem azonnali, de 1-2 éven belül valóban bármely húsbaradhoz megmondható lesz, hogy hogyan néz ki az az élőlény akiből kivették.
Jelzem, máris számos emberi jogi probléma van már a genetikai szűrésekkel kapcsolatban. Pl. egy ősi zsidó népesség körében egy gyakori örökletes betegség fordul elő és amerikában már minden ilyen személy (vagy aki házasodni akar ilyen személlyel) kvázi kötelességének érzi tesztet csináltatni jópénzért, és az eredményt a szülők számára felfedni. Ez adott esetben meggátolhat egy házasságot is. A probléma az, hogy már mindenki kötelességének érzi a tesztet és persze, hogy tobzódnak az előítéletek a hordozókkal szemben, akik egyébként ún. recesszív hordozók, azaz semmi sem látszik rajtuk. Ha a genetikai atlaszt fellapozza az ember, akkor jó esély van arra, hogy bárki legalább 50-100 betegség recesszív génjét hordozza. Ezen az alapon akkor lehetne osztályozni az embereket. Jól tenyészthető, meg rosszul tenyészthető ...
Képzeljen el egy olyan munkahelyet, ahol 30 betegség génje alapján tesztelnék a munkavállalókat és aki fennakad a rostán, az nem nyer felvételt! Vagy a biztosító intézetek a genetikai teszt alapján mondanák meg a biztosítás árát. Házasság előtt a szülők végignéznék a vej genetikai adatait és ha nem tetszik, akkor ezen az alapon elküldenék. Vagy akár az egészségügyi ellátásnál is, ha nem vagy elég jó genetikailag, akkor csak másodosztályú kezelés járna.
A másik dolog pedig az önrendelkezés. Minden épeszű szabályozás a világban abból indul ki, hogy bármely genetikai információ előbb-utóbb nyilvánosságra kerül. Ezért genetikai titok NEM LÉTEZIK (kivéve a magyar szabályozást). Ezért külföldön csak akkor ajánlanak genetikai tesztet, ha az már egy meglévő diagnózist alátámasztó második bizonyíték. Továbbá csak akkor végezhető el, ha valaki írásban hozzájárul.
Ehhez képest meg kell nézni az Internetet és laborok kínálják szolgáltatásaikat, olyan genetikai vizsgálatokhoz, amelybe az érintett nem egyezett bele, sőt akár az tudható, hogy biztosan ellenezné. De ugyanez igaz az orvosi/genetikai kutatásokban is. Vajon a szövetmintákra igaz-e az, hogy mindig tud róla az érintett, hogy mit csinálnak éppen a mintájával? Dehogy tud, meg sem szokták kérdezni. Ezek az igazán veszélyes dolgok, ráadásul az egészségügyben még az anonimitás sem biztosított. Nagyon is lehet tudni, hogy az a minta a Kis Józsi bácsié.
