Válás, vagyonmegosztás
nonolet!
Értem amit írsz, de például a PTK 4. könyvben (családjog) ilyen nincs leírva. Lehet, máshol ezt törvény kimondja, de én ilyenről nem tudok. Ha ezt megküldenéd, segítség volna számomra.
Készítettünk szerződést házasságkötés előtt, amely a vagyoni kérdéseket kellően rendezi, de nem tartalmaz használati jogi elemet sajnos. Egy ügyvéd készítette. Én abban a hiszemben voltam a bontóper 1. tárgyalásáig, hogy védve vagyok minden hátrányos dologtól.
Azt ne írd, hogy menjek panaszra a készítőhöz, mert csak egy számlám van szerződéskészítésről. Ez az út nem járható, hagyjuk.
Kovács_Béla_Sándor!
Gondolom a bíró az ítéletét indokolja, és abban kifejti, hogy mely jogszabályok alapján ítélkezett. Hát én pont ezeket a jogszabályokat keresem előre, hogy a lehető legjobb ítélet születhessen számomra.
Meglepne, ha a Ptk. 4:84. §-nál bővebben indokolna. Ahhoz képest ObudaFan már sokkal alaposabban megindokolta, mégse hiszel neki.
ObudaFan!
Azt értem, hogy a jövőbe mutatóan bírósági döntéssel születhet használati jog, például a kiskorú gyermekre, vagy a feleség lakásnélküliségére tekintettel. Esetleg nem alapít ilyen jogot a bíró a 4:83.§ (1) alapján, és mint tulajdonos én lakom tovább a lakásomban. Ezt rendezni kell, OK!
A kérdés, hogy a bíróság általi lakáshasználat rendezéséig - amelyben esetleg a 4:83.§ (1) alapján, mint tulajdonos én lakom tovább a lakásomban - értelmezhető-e valamilyen jogszabály alapján a feleségemnek "korábbi használati joga", amelynek vagyoni értékét meg kell váltanom?
Ezt a jogszabályt keresem, ha ezt meg tudnád küldeni, azt megköszönném!
Tudok mondani olyan kitalált élethelyzetet, amelyben ilyen van, és nem az én esetem. Például: Bontóper alapján A lakásában B-nek bírói ítélet használati jogot ad. A lakástulajdon jogát eladja C-nek. C beleszeret B-be, feleségül veszi, majd beadja a bontópert. C és B bontópere során tudom értelmezni a B "korábbi használati joga" szófordulatot, mert korábban ítélet alapján született ilyen joga.
alfateam!
Köszönöm az olvasnivalót.
értelmezhető-e valamilyen jogszabály alapján a feleségemnek "korábbi használati joga"
Persze, azért mert: a FELESÉGED! aki ott LAKOTT/LAKIK.
(az teljesen mindegy, hogy mennyit van éppen házon kívül)
Ez a jog alapból vele jár a házassággal, ha nem zártad ki szerződéssel.
Csabend,
Ha szerinted nem jár neki megváltás, akkor - mivel ennek nincs értéke a szemedben - nyilván semmilyen problémát nem jelent neked, ha tovább lakhat az ingatlanodban. Hiszen eddig is ott lakott. Ha ezt nem érzed jogosnak, akkor ugye, érzed az ellentmondást?
Tisztelt Fórumozók!
A fiútestvérem egy váláson és vagyonmegosztási peren van túl. Annak idején a felesége nevére vettek telket és építkeztek rá. A testvérem sosem lett a tulajdoni lapon bejegyezve. A bíróság előtt mindketten elismerték, hogy az ingatlan értéke 95millió Ft. A bíróság végül kimondta, a testvéremnek 36% ban van tulajdonjoga. Várta hogy a földhivatal értesítse a bejegyzésről. Miután ez nem történt meg, beadványt adott a bíróságra, hogy végre utasítsák a földhivatalt. Ma kapott választ és közölték vele, miután a vagyonmegosztási kereset beadásakor nem lett kérve a bejegyzési igény, a bírósági határozat ezt nem tartalmazza. Akkor neki most mi a státusza? Csak követelése van a volt feleségtől a 36 százaléknak megfelelő összegre, vagy egy új eljárásban kell benyújtani a bejegyzési igényt?
drbjozsef!
Ha jogerős bírói ítélet születik a feleségem javára használati jogra vonatkozóan, akkor ezt kénytelen leszek elfogadni, és tűrni a jövőre nézve.
A kérdés az, hogy ezt megelőzően létezik-e korábbi használati joga, mert ennek a vagyoni értékét kell megváltani, ha bírói döntés alapján el kell költöznie.
Az ezt megalapozó jogszabályhelyet keresem.
Magyarul mi a jogszabályi alapja a véleményednek?
Jól érzem, hogy neked a "korábbi" szó értelmezésével van gondod?
De hogy kérdésedre is válaszoljak : Ptk. 4:76§, 4:83§, 4:84§. Talán nem meglepetés.
Esetleg valaki, a testvérem ügyére tud megoldást?
Trixi,
az ítélet rendelkező részének ismerete nélkül erre nehéz válaszolni.
Én nem értek hozzá, de ha az van benne, hogy 36% tulajdonrészt kell kapjon, akkor lehet elég megkeresned egy ügyvédet, íratni vele egy bejegyzési kérelmet, és mellékelni az ítéletet. És akkor nem kell bíróság.
Ha nincs benne a rendelkező részben a bejegyzésre felhívás, akkor ezen ítélet alapján - önkéntes hozzájárulás nélkül - nem jegyzik be a tulajdonjogot. Lehet megint perelni.
Ez szép. Nem kell külön kérni, hogy a földhivatal megnyomjon egy gombot a billentyűzeten, vagy felemeljen egy tollat az ügyintéző? Ha megítéli a bíróság, miért kellene külön kérnie a bejegyzést is?
Kedves Fórumozók!
Egy vagyonmegosztási per meddig húzódhat el, ha fekete-fehér a felállás?
A volt feleség meddig húzhatja az időt a közös ingatlan értékesítésével kapcsolatban?
Párom minden feltételt elfogadott, volt felesége viszont ragaszkodik hozzá, hogy először történjen meg a vagyonmegosztás és csak utána értékesítsék-hiába áll most a küszöbön a konkrét vevő.
Ha letelik a banki jelzálog kölcsön futamideje és ki lesz törlesztve és ő az 1/2 részét ráíratja a gyerekekre, páromnak mennyi esélye lesz értékesíteni az ingatlant, esetleg az ő tulajdonrészét belőle? Vagy hogyan juthat a pénzéhez közel 20 év házasság után?
Jelen állás szerint arra megy ki a játék, hogy kisemmizzék.
A bíróság nem terjeszkedhet túl a kereseten. A felperes nem kérte, hogy hívja fel a földhivatalt a bejegyzésre, a bíróság nem rendelhette el.
Kedves B.Trixi!
Ha esetleg érdemi segítséget/választ kapsz valahonnan a tulajdonrész kifizetésének az érvényesítésével kapcsolatban, azt szívesen olvasnám én is, hiszen párom hasonló cipőben jár. Sajnos ott is a volt feleség maradt a házban és húzza az időt, ahogy csak lehet.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ma belenéztem a földhivatali tulajdoni lapba. Pontosan nem emlékszem az elejére, talán "bejegyzési határozat" a Főváros Környéki Bíróságnál 2016.01.16 án indított per a tulajdonjog megállapítására. Jó nem kérték a bejegyzést. Viszont ha az indulást rátették, a befejezést miért nem? A 6000 Ft-os okmánybélyeggel ellátott reklamációs beadvány nem rámutató magatartás a bejegyzés iránti akaratra?
Amit akartam tudni az elején: földhivatali bejegyzés nélkül van egy bírósági végzés, ami konkrét számokkal kimutatja, hogy a feleség vagyonából mennyi jár a testvéremnek. jól gondolom? Mivel a feleség nem akar fizetni, ezt végrehajtóval ráterheltethetjük az ingatlanra? Akkor a bíróságra nincs szükség
Kedves H.Edina!
A testvéremnél speciális eset volt, mert amikor az alapingatlant vették / amit aztán tovább fejlesztettek/ a testvérem külföldön volt és így a feleség nevére került és végig azon futott. A válás folyamán aztán néhány hamis tanúval elfogadtatták a bíróval, hogy a feleség szülei adták a vételre a pénzt. Ugyanis most nagyon furcsa törvények vannak, mert ha be tudod bizonyítani, hogy ha saját pénzed is került a közösbe a házasság folyamán, váláskor azt neked ítélik meg. így került a testvérem tulajdonába csak 36% és nem 50%
Azt a fórumozó ügyvédek jobban tudják, de azért ennyit még mi is tudunk, hogy a feleség nem kényszeríthető az ingatlan eladására, amíg a vagyonmegosztás zajlik.
Amire fel tudom hívni a figyelmet, ha a vagyonmegosztás külön perben zajlik, akkor a párod nagyon figyeljen oda minden részletre, mert ha alatta marad az 50% nak, minden költséget neki kell megfizetni. A testvérem épp most kapta meg a bíróságtól a 2 milliós csekket!
B.Trixi
Bár vitatható a bíróság álláspontja, alighanem csak az új per lesz a megoldás.
h.edina
Ha nem sikerül a közös értékesítésben megállapodni, akkor majd a bíróság kötelezi a bent lakó felet, hogy váltsa meg a másik tulajdonos tulajdoni hányadát, vagy ha ez nem lehetséges, akkor árverési értékesítést rendel el, ami végrehajtási eljárás útján kikényszeríthető.
ÓbudaFan!
Az új perben mi a per tárgya? A földhivatali bejegyzés, vagy már a megváltás kikényszerítése. Ha az utóbbi, akkor lehet e számszerűsíteni a 95 millió Ft. megítélt arányát?
Nem értem, miért nem elég a közjegyzői felszólítás, hiszen van egy számszerűsíthető követelés, amit lehet aztán a végrehajtónak kiadni.
Trixi,
ez megint csak attól függ, mi van abban az ítéletben. Mi azt nem tudjuk. Ha csak tulajdonrész, és nincs benne megváltásról semmi, akkor nem kötelezhető rá. Akkor az a jogi út, hogy kéritek másik perben a bejegyzést, és ha bejegyeztek, megint indítani kell egy pert a közös tulajdon megszüntetése iránt (már persze ha nincs megegyezés).