Válás közös megegyezéssel


ildikoeger # 2013.01.20. 22:17

Szeretném megtudni, hogyan kell beírni a házasság közös megegyezéssel történő felbontási kérelmébe az alábbiakat?
A férj és feleség is rendelkezett személygépkocsival a házasságkötésük előtt. A gyermekeik megszületése után közösen vettek egy nagyobb gépkocsit. Azt szeretnék, ha a házasságkötés előtt saját nevükön szereplő gépkocsi ugyanúgy sajátjuk maradna, a közösen vásárolt autót pedig a lakásban lévő berendezési és felszerelési tárgyak ellenértékeként a férj kapná.
Elegendő-e ezt egy külön mondatban így leírni, hogy a házasságuk alatt szerzett ingó vagyonukat fentiek szerint megosztották és birtokba vették, vagy a berendezési és felszerelési tárgyakról kell külön listát is készíteni?
Előre is köszönöm a választ!

Kovács_Béla_Sándor # 2013.01.21. 07:01

Elég.

ObudaFan # 2013.01.21. 07:34

A közös autóról szerintem érdemes lesz azért külön rendelkezni, ha most nem csak a férj van a forgalmiban.

spielman3 # 2016.09.28. 09:18

Mi fér bele egy közös megegyezéses válásba?

Esetemben felnőtt pár válik, gyermek a házasságból nem született, minden tekintetben olyan közös megegyezéses válást akarnak ill. arra számítanak, hogy egy tárgyaláson elválasztják őket.

Kivéve azt, hogy nem tudják, a közös - de házasság előtt szerzett vagyonból vásárolt - házuk értékesítése vonatkozásában kívánt egyezséget a bíróság külön pernek fogja-e fel, vagypedig ez lehet aválóper része.

Az utóbbi is egyezség lenne, szeretnék, ha a bíró jóvá hagyná. Olyanok vannak benne, mint pl. az eladási árról megegyezés, arról megegyezés, hogy semmiképpen nem osztják meg természetben, lemondanak kivásárlási jogaikról, tehát hogy tényleg eladásra kerül, és hogy az eladásig nem költöztethetnek oda további személyt.

Mivel ez a ház nem kimondottan alacsony élrtékű, kb 30 millió Ft érték, kérdés az is, hogy ez a további egyezség milyen perköltséget vonna maga után.

EGyébként a felek ezt vagyonközösségük megszüntetésekénk értelmezik és akarják, magyarul a válóper részének tekintik. Feltétele a válásnak, úgy gondolják, és ez az egy pont ami még tisztázatlan.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.28. 11:13

Az utóbbi is egyezség lenne, szeretnék, ha a bíró jóvá hagyná.
Van fölösleges pár tízezer (vagy százezer) forintjuk?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.28. 11:14

Feltétele a válásnak, úgy gondolják,
Nem az.

ObudaFan # 2016.09.28. 11:24

Ha az ingatlanról bírói egyezséget szeretnének, legjobb esetben is az érték 6%-ának az 1%-a lesz a többletilleték.

spielman3 # 2016.09.28. 11:24

A válás feltételének tekintik, tehát nem válnak közös megegyezéssel addig, amíg ez az egyezség nincsen jóváhagyva.

Egyik fél vagy egyik fél sem.

Ezt mind le is írtam.

A kérdés még nem lett megválaszolva.

ObudaFan # 2016.09.28. 11:24

Javítva: a 6% 10%-a.

spielman3 # 2016.09.28. 11:26

Köszi ÓbudaFan a használható választ, épp nem láttam még amikor az alábbit írtam.

Jól értem, hogy akkor ez 30 millióra 18 ezer forint lenne?

spielman3 # 2016.09.28. 11:27

Akkor a kérdés is javítva:

30 ezer lenne?

spielman3 # 2016.09.28. 11:31

Az egyik fél beadta a válókeresetet.

Az ingatlanra vonatkozó egyezségi javaslat (ajánlat) a másik fél beadványában van, most 2 héttel a tárgyalás előtt.

Ha akkor ez a 30 ezer biztos, hogyan tudná befizetni?

Vigyen magával a tárgyalásra 30 ezer illetékbélyeget?

Csakhogy emiatt ne csússzanak el időben.

Köszönöm még egyszer!

drbjozsef # 2016.09.28. 13:08

spielman,

30millió 6%-nak a 10%-a nálam 180.000. Ft.-

Mi az, amit többnek éreznek, hogy ha a bíró dönt, mint hogy ha egy szerződést kötnénéek? Ha valamelyik fél nem tartja be a bíró döntését, per lesz. Ha valamelyik fél nem tartja be a szerződést, per lesz.

ObudaFan # 2016.09.28. 13:23

Elvileg a teljes 6%-ot kellene leróni előre, és annak a 90%-a majd visszajárna. Persze, lehet kérni illeték-feljegyzési jogot, csak az meg elhúzza az eljárást valamelyest.

spielman3 # 2016.09.28. 13:54

Kedves drbjozsef, obudafan erőször 6% egy %-àt irta, majd èn fèlreolvastam javìtàsàt, annak, hogy a 6% legyen javìtva 10%-ra, de ezen akkor most tùllèpnèk.

Ok szerződès. De mi kell hozzà? Ügyvèdi ellenjegyzès szüksèges esetleg?

Dr.Attika # 2016.09.28. 14:15

Külön dolog a házasság felbontására irányuló kereset, illetve a házassági közös vagyon megosztása. A perben csak az előbbit kell kérni. A házassági közös vagyont ügyvéd által ellenjegyzett megállapodásban meg lehet osztani. Nincs illeték csak ügyvédi munkadíj. Ez a megállapodás alkalmas földhivatali bejegyzésre is.

spielman3 # 2016.09.28. 14:39

Itt a felek szerződni akarnak, arra, hogy előre làssàk, mi lesz a közös ingatlanukkal, mely nem hàzassàhi tulajdon.

Hogy ne legyen vita köztük, jogèrvènyesen rögzìteni akarjàk, hogy pl.

nem költöztetnek be senkit

hogy hoguan indìtjàk, majd alakìtjàk szüksèg szerint a kinàlati àrat

pontosan hogyan osztjàk meg az eladàsbòl befolyt pènzt

hogy nem osztjàk meg termèszetben

stb...de ez mind csak köztük van következmènyekkel, egymàs egymàs àltali perelhetősège a lènyeges következmèny ill. a cèl

kell ehhez a szerződèshez ügyvèdi ellenjegyzès?

Dr.Attika # 2016.09.28. 15:42

Közös tulajdont szerződéssel is meg lehet szüntetni. Ahhoz nem szükséges bírósági határozat. Bírósághoz akkor kell fordulni, ha a felek nem tudnak megegyezni a megszüntetés módjában.

spielman3 # 2016.09.28. 15:58

Maga a szerződés nem is szüntetne meg közös tulajdont.

Csak kötnè a feleket bizonyos intèzkedèsek, cselekvèsek mellett,ill. màs ilyenektől eltiltanà, mint ìrtam

Eladàs ès kizàrølag eladàs szüntetnè meg, ès azèrt szerződnek, hogy ne lehessen egymànak alàtenni.

Hogy ne gondolja meg magàt egyikük sem....

Ehhez szüksèges ügyvèdi ellenjegyzès?

ObudaFan # 2016.09.28. 19:41

Önmagában ehhez nem feltétlenül, de nyilván az nem árt, ha jogilag értelmezhetően van megfogalmazva a dolog.

drbjozsef # 2016.09.29. 06:06

spielman3,

bocs, ha bántórasikerült, nem úgy akartam, már értem, mit értettél félre a %-oknál.

Szóval, csak hogy jól értem-e.

Mindketten el akarják adni a házat. Azt akarjak bebiztositani, hogy
1 - egy bizonyos ár alatt ne adhassák el közösen sem
2 - elővásárlási jogaikról lemondanak
3 - nem költöztetnek be senkit.

Ehhez elég szerződés is, nem kötelező ügyvéd sem, de erősen ajánlott (és sokkal olcsóbb mint a bíróság), mert ha vita van, jó ha a szövegezés egyértelmű.

De ahogy én látom, amennyi előnye van ennek, annyi hátránya is. Nem tudjátok hasznosítani, amíg el nem adjátok. Ha rosszul határozzátok meg az árat, akkor ez hosszú idő is lehet.

Talán olyasmi lenne jó, hogy bizonyos ár alatt egyiküknek sem KELL eladnia a részét, de megegyezhetnek kevesebben is, ha úgy alakul.

Szerintem keress egy ügyvédet.

spielman3 # 2016.09.29. 18:32

drbjozsef,

èn is sokat bìrkóztam vele, ràadàsul az àrba mondjuk az egyik fèl ha bàrmikor a jövőben beleköt, nem jàrul hozzà az àr piaci viszonyokhoz igazìtàsàhoz stb., azzal bebuktathat ès palàstolhatja hogu csak egyszerűen ki akar hàtràlni az egyezsègből

ezèrt egy mechanizmust javasolunk:

lesze egy indulò kìnàlati àr

3 havonta megegyezèssel korrigàlják

ha nincs megàllapodàs, a tőbbsègi tulaj dönt vagyik korigàlhat, de legfeljebb 1m ft-al le vagy föl

utòbbi miatt kisebbsègi tulaj időben kereshet vevőt, ès azètt is mert 3 havonta van korigàlàs

vezetnek egy àrtàblàzatot, mely a szerződès rèsze, igen lènyegesen szerintem

Igen, a lènyeg az hogy olyanok legyenek ketten mintha egy döntèshozò lenne, mintha a hàz eladàsa tekintetèben mèg mindig egyetèrtèsben èlő hàzasok volnànak.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.29. 21:00

Végrehajthatatlan.

spielman3 # 2016.09.29. 21:43

Ugyan már!

Biztos, hogy a felek nem tudnak pl. természtbeni megosztásra irányuló pert indítani nyerni, ha él a szerződés.

Ha mondjuk beköltöztet valakit, akkor az ellen is lehet járni.

Világos talán előbbi hozzászólónak is, hogy az árkorekciókkal is, mindig lesz egy kínálati (eladási ár).

A szerződés, ami most készül, szövegében rögzíti, hogy azon az áron, ha van vevő, el is adják neki, és hogy mindkét fél a másikat képviseli mint eladó, tehát ha már egyik aláír, akkor el van adva. Ha meg egyik sem ír alá, akkor közös megegyezéssel nem adják el azon az áron.

Nem lehet minden esetre felkészülni, de kártérítés is lehetne akár.

Úgy gondolom, nem is éri meg a feleknek szerződsét szegni.

drbjozsef # 2016.09.30. 06:47

Ti tudjatok.
A gyakorlatban ez csak akkor fog működni, ha a két fél jóhiszeműen együttműködik. Akkor pedig tulajdonképpen a szerződésre sincs semmi szükség.
Ha borul az együttműködés, akkor a szerződés nem akadályozza meg egyik felet sem a közvetlen cselekvésben, legfeljebb perelhető.
Példa: megromlik a viszony valamiért, egyik fél mégis beköltöztet oda valakit, aki jóhiszeműen is bérelheti, hiszen az egyik tulajdonos adtak ki. Mit tehet a másik? Perelhet. Ha a bentlakó minden jogi lehetőséggel (vissza)él, akkor több évig is húzhatja mire kirakják. Aztán kezdődhet minden előlről...

A mindenféle árkorrekcióról nem is beszélve.

De ha nektek így jó, próbáljátok meg. Csak ne legyen félreértés. Akár műödhet is, de azt tudni érdemes, hogy nem sok muindentől véd meg a dolog.