Köteles rész


bhat # 2018.12.04. 14:26

Tisztelt Fórumozók, édesapám 5 évvel ezelőtt (2013 tavaszán) közjegyző által végrendeletet készítetett a javamra, mint egyetlen fiára. A problémám az, hogy van a köteles rész, amely most már megilleti az özvegyet, aki az édesanyám. Azonban nem akarjuk, hogy az özvegy kapjon apám örökségéből, azért nem, mert anyámnak van egy másik gyermeke egy más házasságból. Ha anyám is meghal, akkor az a gyermek anyám által apám örökségéből is kapna, ami igazságtalan, hisz vérszerint nincs kapcsolat apám és a féltestvérem között. Ráadásul nem rendelkezem akkora vagyonnal, hogy köteles részeket tudnék kifizetni.

Igazságtalannak és teljesen értelmetlennek tartom a köteles rész intézményét. Mit tudok tenni ebben a helyzetben? Hogyan tudom megakadályozni, hogy anyám (mint özvegy) örököljön apám halála után? Lemondhat anyám a köteles részről? Valójában jó a kapcsolat a szüleimmel csak öregek már, és nem értik, hogy miről van szó.

Sherlock # 2018.12.04. 20:15

Igen, lemondhat.
De az is jó ha elválnak, vagy legalább megszakad köztük az életközösség olyan módon, hogy ne legyen mód annak helyreállására. De édesanyád is tud úgy végrendelkezni, hogy az édesapádról rá szállt örökséget kizárólag te örököld és csak az édesanyád utánit kelljen felezni.

aranypénzes leopárd # 2018.12.05. 10:00

Tisztelt Tanácsadók!

Abban szeretnék útmutatást kapni, hogy a közös tulajdonú (50-50 %) lakás saját tulajdonrészének eladási szándéka esetén a másik tulajdonosnak mennyi idő áll rendelkezésére, hogy az elővételi jogáról nyilatkozzon (él-e vele, vagy sem).
Továbbá eladható-e úgy a saját tulajdonrészem, hogy a másik tulajdonos benne lakik? Kissé optimista álláspont, hogy ebben az esetben is található vásárló, de soha nem lehet tudni... Ha mégis megveszi valaki a tulajdonrészemet, akkor a másik tulajdonossal kell megegyeznie, hogy hogyan tovább?

Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

drbjozsef # 2018.12.05. 10:29

aranypénzes leopárd,

a másik tulajdonosnak mennyi idő áll rendelkezésére, hogy az elővételi jogáról nyilatkozzon

Postázni kell neki a vételi ajánlatot/szerződést, és a levélben kikötni határidőt. Legalább 8 napos határidőt kell kikötni, kézhezvételtől számítva.

Továbbá eladható-e úgy a saját tulajdonrészem, hogy a másik tulajdonos benne lakik? Kissé optimista álláspont, hogy ebben az esetben is található vásárló, de soha nem lehet tudni...
Természetesen. Engedélye, beleegyezése nem kell.
Nyilván nem piaci áron van ilyenkor vevő.

Ha mégis megveszi valaki a tulajdonrészemet, akkor a másik tulajdonossal kell megegyeznie, hogy hogyan tovább?
Így van. Semmi közöd hozzá a továbbiakban.
Érdemes a szerződésben rögzíteni, hogy az ingatlant a másik tulajdonos használja, hogy ne legyen félreértés.

aranypénzes leopárd # 2018.12.05. 12:44

Köszönöm válaszát!

aranypénzes leopárd # 2018.12.05. 12:46

Illetve még annyit kérdeznék, hogy legfeljebb mennyi ideje van dönteni a másik tulajdonosnak. A legalább 8 nap érthető, de mi a maximum időtartam ilyen esetben, meddig kell várni a döntésére?

drbjozsef # 2018.12.05. 13:19

Bármennyit kiköthetsz, két évet is, csak a vevőd nem örülne neki.

Mondjuk ha 15 napot kötsz ki, akkor érdemes a postára adástól úgy 20-25 napot várni. Ha elsőbbségivel adod postára 3-5 nap múlva megkapja, 15 nap az ideje, 3-5 nap múlva megkapod a levelét. Ha 25 nap után nem ékezik vissza a levele, tekintheted úgy, hogy nem élt a jogával.

aranypénzes leopárd # 2018.12.06. 08:44

Köszönöm drbjozsef válaszát. Egy kérdésem maradt még: hogyan befolyásolja a fentieket az, ha az általam értékesíteni kívánt tulajdonrészen a másik tulajdonosnak haszonélvezeti joga van bejegyezve?

drbjozsef # 2018.12.06. 09:41

Fentieket? Nincs feljebb semmi, csak lejjebb (még).

Semennyire. A haszonélvezőnek nincs elővételi joga (már legalábbis ezen a jogcímen, ha ő a másik 1/2 tulajdonosa, akkor persze igen), engedélye, beleegyezése neki sem kell, sőt, neki ezért tudnia sem kell az adásvételről.

Természetesen a haszonélvezet marad az ingatlanon, az új tulajdonos azzal terhelten szerzi meg a tulajdonrészt - a vételárat ezért nyilván befolyásolja.

aranypénzes leopárd # 2018.12.06. 10:39

Köszönöm drbjozsef lenti válaszát!

aranypénzes leopárd # 2018.12.06. 12:42

Egy, remélhetőleg immár utolsó felvetés: a lentiek alapján tehát légbőlkapott vélemény az, hogy ha eladom a tulajdonrészemet, akkor a vételár felét (mivel az én részemen 1/2 arányú a másik tulajdonos haszonélvezete) neki oda kell adnom; ilyesmivel próbál ugyanis az illető eltéríteni az eladási szándékomtól. Magam úgy gondolom, hogy ez nem logikus, hiszen a haszonélvezete megmarad a tulajdonosváltástól függetlenül, az nem kerül értékesítésre.

drbjozsef # 2018.12.06. 13:09

Teljesen légbőlkapott.

A haszonélvezetet meg lehet váltani, de annak nincs előírt ára, megegyezés kérdése, de ez egy másik történet. Pláne nem kötelezhet megváltásra.

Haszonélvezettel terhelt tulajdonrészedet eladod, pont. Az a Te pénzed. Neki meg megmarad a haszonélvezete.

jogbannulla # 2018.12.08. 17:01

Tisztelt Tanácsadók!

A helyzetem a következő:

Édesapán nekem ajándékozta nyaralóját idén, földhivatal már be is jegyezte a tulajdont.
Öcsémmel ketten vagyunk gyermekei, felesége (édesanyánk) is él még.

Öcsémmel megegyezünk, hogy megváltom ezt az örökségét.

Viszont később nem szeretnék köteles részt fizetni, hiszen most fizetnék.

Van erre megoldás, hogy most ezt lezárjuk úgy, hogy később ne követelhessen rajtam semmit?

Ha édesapám most külön pénzt ajándékoz neki, akkor a köteles részről öcsém le tud mondani véglegesen?

A választ előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.08. 17:36

Lehet megállapodást kötni várt örökségről, és le lehet mondani az öröklésről, belelértve a köteles részt is. (A leszármazókra kiható hatállyal is.) Vagy le lehet mondani csak a köteles részről.

jogbannulla # 2018.12.08. 17:47

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Nagyon köszönöm a gyors válaszát

Era1975 # 2019.01.02. 22:07

Tisztelt Tanácsadók!
Férjem édesapja 2018 szeptemberében elhunyt valamikor 2015 végén vagy 2016 elején a pontos dátumot sajnos nem tudjuk.Férjem szülei a férjem testvérének ajándékozták ingatlanukat.2016 februárban került a tulajdonába az ingatlan. Szeretném megtudni férjemnek jár-e köteles rész és milyen hányadban az ingatlanból. Hagyatéki tárgyalás még nem volt.
Előre is köszönöm válaszukat!

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.03. 06:00

A köteles rész nem valamiből jár, hanem jár vonzat nélkül. És igen, a gyermek köteles részre jogosult. A köteles rész a harmada annak, amit törvényesen örökölne. A köteles rész alapjába beleszámít, amit az örökhagyó a halálát megelőző tíz évben ingyenesen juttatott.
Ha a jogosult a hagyatékból a köteles részét elérő értékben részesült, azzal a köteles részi igénye ki van elégítve. (A köteles részbe főszabályként be kell tudni azt is, amit a jogosult az örökhagyótól még életében ingyenesen kapott.)

ObudaFan # 2019.01.03. 12:41

Ez szerintem is így van, bár azért azt hozzátenném, hogy a Ptké. hiányosságai miatt azért szerintem nem teljesen egyértelmű, hogy ajándékozás esetén a régi vagy az új Ptk. alkalmazandó. Bővebben erről: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.03. 13:56

A betudásra érted?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.03. 17:04

Szerintem gondold ezt át mégegyszer.

drbjozsef # 2019.01.03. 19:57

Janó,

édesanyád egy alakilag is megfelelő, jogszabályi követelmények szerinti végrendeletet írt, vagy csak papírra vetette gondolatait?

Előbbit mondjuk nem hiszem, hiszen ilyen tartalommal teljesen értelmetlen. Vagy az ingatlanáról rendelkezik, de ha eladta, akkor arról már nem tud, vagy a pénzéről rendelkezik.

Ha jól értelek, a pénzt berakta valami bankba, és nem akarja szétosztani a halála előtt. De miért nem? Nem lenne egyszerűbb, ha odaadná annak, akinek akarja?

Én a helyében azt csinálnám, hogy (már feltéve, hogy a haláláig nem akarja szétosztani, és nem túl örököse van) nyitnék annyi bankszámlát, ahány örökös van, mindenhova beraknék annyit, amennyit az illetőnek adni akarok, és haláleseti rendelkezést tennék rá az adott személyek javára.

Ez esetben a hagyatékba be se kerülnek az összegek, nincs vita, nincs köteles rész se. (Mert amúgy egyébként igen, van köteles rész, ha olyannak nem juttat eleget, aki amúgy a törvényes örököse és jogosult köteles részre).

drbjozsef # 2019.01.04. 06:48

Ha a végrendelet kifejezetten a házra vonatkozott, de azt már eladta, akkor igen, a végrendelet értelmét vesztette.
De akkor a végrendelet a ház tulajdonviszonyait rendezhette csak, ha ügyvéd is látta, akkor nemigen szerepelhet benne olyan, hogy "a ház eladásából származó pénz".

Ha nincs valami oka, hogy visszatartsa a pénzt, akkor szerintem egyszerűbb most szétosztania. De ez ajándékozásnak minősül, ha valaki kevesebbet kap, mint a köteles része (a halál előtti 10 évben ingyenes juttatás beleszámít a köteles rész alapjába), akkor azt követelheti.

Már csak azért is célszerűbb most elintéznie, mert egy ingatlan nem tűnik el olyan könnyen, ellentétben az ingóságokkal, és a pénzzel. Elég egy rosszhiszemű örökös, aki befolyásolhatja.

Igen, a haláleseti rendelkezést a bankban kell intézni. Szerintem ezt nem tudod intézni meghatalmazással, kell a számlatulajdonos aláírása, de ezt meg kell kérdezni a bankban. Ha kell, elég egyszer elvinni, és egyben elintézhető az egész.

De lehet azt is, hogy házhoz hívtok ügyvédet, és ajándékozási szerződést megcsinálja mind a három illető részére, ügyelve arra, hogy a köteles rész meglegyen, vagy arra, hogy megfelelő legyen a várható örökségről való lemondás (szerintem ez kiterjedhet a köteles részre is).

Ha a három örököst úgy érted, hogy egyébként ők a törvény szerint egyenlő arányban örökölnének (pl. három gyereke), akkor igen, 1,33 millió lenne a kötelesrész, ha 12millió a hagyaték.

drbjozsef # 2019.01.04. 12:53

Szerintem arra akkor már nem vonatkozik a végrendelet. Nincs meg az az ingatlanilletőség.

Egyenes ági rokonnak illeték és adómentesen lehet ajándékozni, pénz esetén szerződést sem kötelező írni, és a NAV felé sem kell bejelenteni semmit.

Mondjuk érdemes lepapírozni, már csak a későbbi viták elkerülése végett is, amit most még elképzelni se tudsz, de az élet nagy mókamester.

Megmondom, én mit csinálnék - laikusként - édesanyád helyében. Összehívnám azokat, akiket meg szándékoznék ajándékozni. Elmondanám nekik ki, mennyit, és miért úgy kap, esetleg meghallgatnám a véleményüket is. Hátha én látom rosszul a dolgokat. De a pénz az enyém, a döntés az enyém. Ha döntöttem, leírnám az ajándékozások tényét, a hozzá tartozó adatokkal, és aláíratnám a megajándékozottakkal, akik aláírásukkal elfogadják azt, és igazolják is egyben, hogy átvették a pénzt. Esetleg rádobnék két külső tanút is.

Lehetőleg mindenkinek jusson annyi, hogy elérje a köteles részét, és akkor később is kisebb az esélye a vitának.

ObudaFan # 2019.01.04. 14:05

A betudásra érted?

A 10/15 évre és a mértékre.

drbjozsef # 2019.01.07. 15:47

Az a gond, hogy ha tényleg fog fogyni abból a pénzből, akkor a jövőben probléma lehet ha valaki más vitatja, hogy Te az édesanyádra költötted azt a pénzt.

Akkor is, ha a saját számládon tartod, akkor is, ha az édesanyádén lenne.

Az hogy Te add oda a testvéreidnek ajándékozásként, a lehető legrosszabb : 18% illetéket fizetnének utána.

A haláleseti rendelkezéses számla nem jó, mert bár a hagyatékból kikerülne, Te oszthatnád el, de megintcsak ajándéknak minősülne, illetékfizetéssel.

Én asszem azt csinálnám, hogy az édesanyám nevére nyitnék számlát, oda tenném a pénzt, kérnék rá rendelkezési jogot (tehát tudod róla te is költeni a pénzt), és minden ami pénzt ebből kiveszek és az anyámra költök, felírnék, és mellécsatolnám a számlákat, blokkokat, csekkeket. Ha később bárki vitatná, hogy mire költötted, bemutatható.

És készíttetnék ügyvéd előtt egy új végrendeletet, amiben %-osan meghatároznám, hogy a halála napján aktuális folyószámlaegyenlegből ki mennyit kapjon.

De hátha az ügyvéd uraknak lesz jobb ötlete.