Kovács_Béla_Sándor
2018.05.31. 09:34
Szerinted, ha két személynek azonos a címe 12 éve, akkor azok nyilvánvalóan élettársak?
Öröklés
nonolet
#
2018.05.31. 08:46
"Az egy laza jegyző volt. :)"
Hát a vak is láthatta a 12 évet hivatalos papíron.
nonolet
#
2018.05.31. 08:45
"vagy be kell jelentkezni akár ideiglenesen is a lakcímre?"
A 20 év után MOST?
Ugyan mire menne vele?!
Az elmúlt 20 évet az már nem igazolná...
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.31. 05:12
Az egy laza jegyző volt. :)
drbjozsef
#
2018.05.31. 04:47
Nálunk az se kellett. Lakcímkártyát felmutat, közös cím az elhunyttal, rajta az, hogy mióta (12év) és kész, megvolt az igazolás.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.30. 20:35
A jegyző igazolja, neki meg elég hozzá két tanú.
citromlé
#
2018.05.30. 20:05
Még egy kérdés. Az özvegyi nyugdíj "10" éve bőven megvan. Kérdés az, hogy ezt az igénylésnél majd hogy kell igazolni?Erre van valami kötelező nyilatkozat, amit tölteni kell? vagy be kell jelentkezni akár ideiglenesen is a lakcímre?
Köszönettel:
O.Szilvia
citromlé
#
2018.05.30. 19:54
nagyon korrekt, részletes válasz, köszönöm szépen
nonolet
#
2018.05.30. 19:17
"Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?"
Az élettárs
a jogszerzőre előírt feltételek fennállása esetén
csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra,
ha
élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született,
vagy
megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt,
feltéve, hogy az együttélésük alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.
- -
Vagyis a 10 okán kaphat.
Tehát az előbbi "nem" az nem minden esetben igaz.
nonolet
#
2018.05.30. 19:12
Kérdésem az lenne, hogy az élettárs halála esetén édesanyám az öröklésből részesedhet-e ( bent maradhat-e a lakásban, közösen szerzett vagyonból részesedhet-e)
nem
valamint esetleg özvegyi nyugdíjra jogosult lehet-e.
nem
Az ilyen együtt élők nem kerülnek vagyonközösségbe!
Mindkettő önálló szerző marad.
Az az övé amit magának szerzett.
Így azt tudja csak hagyatékként is hagyni.
A közös szerzést pedig a jövedelmek arányában lehet/kell elszámolni.
Az ilyen együtt élő nem örököse a másiknak!
- -
" csak érdekelne minket, hogy az elmúlt 20 év után édesanyámnak jár-e valami az örökségből."
Több módja is van a hagyatékból részesülésnek.
-
A legtrükkösebb a házasság megkötése.
Ezzel a 20 év utólag közössé válik!
Az özvegyi nyugdíj is jogos lesz (gondolom, de nem tudom).
Nem árt megkötni egy vagyonjogi szerződés is, hogy
a házasságban mi kié...
Így a feleség KÜLÖNvagyonává lehet tenni, amit célszerű vagy azzá akarnak tenni.
Azaz férj gondoskodhat róla.
-
Lehet rendelkezni végrendeletben is.
Az özvegyi nyugdíj ekkor nem játszik.
Viszont a köteles rész igen.
-
Lehet ajándékozni is.
Az özvegyi nyugdíj ekkor nem játszik.
Viszont a köteles rész igen.
Plusz az ajándékozási illeték is.
-
Lehet a 3 fenti módszert kombinálni is.
Jó kombináció pl.
a házasság+vagyonjogiszerződés+végrendelet
Amivel kb. minden megoldható...
A a vagyonhoz jutás az özvegyi nyugdíj és az örökösök megnevelése-kordában tartása is.
Nyilván a két félnek együtt kell a döntéseket meghoznia! a jövőről, amíg még élnek...
Mert ÉLETÉBEN a saját vagyonáról mindenki szabadon dönthet!!!
Jutalmazhatja-védheti az élettársát
és
egyben akár fenyítheti az örökösöket is.
Szóval: megbeszélni, utánajárni, megoldani.
AMÍG nem késő...
Mert utólag okosnak lenni annyi, mint előre hülyének.
Az idő pedig szorít...
Döntés és lépések híján viszont nem sok jár, szinte semmi.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.30. 19:00
Az élettárs nem örökös; özvegyi nyugdíjat feltételekkel kaphat.
citromlé
#
2018.05.30. 18:48
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesanyám kb. 20 éve ( picit talán több) élettársi kapcsolatban él. Ez alatt az idő alatt végig együtt is éltek az élettárs ingatlanában ( ahova édesanyám nincs bejelentve, de átutalással rezsi hozzájárulást fizet). Az élettársi viszonyról írásos dokumentum nincs,az élettársi viszony folyamatos tényét a családtagok, szomszédok tudják igazolni.
Ezen időszak alatt mindkét félnél történt vagyongyarapodás ( ingatlan és ingó vásárlás). az élettársnak 3 gyermeke van, akik az elmúlt több mint 20 év alatt egyáltalán nem tartották a kapcsolatot, a kapcsolatfelvételtől is mereven elzárkóztak/nak.
Az élettárs halálos beteg, aminek tényéről a gyermekek tudomást szerezhettek, mégsem keresik az édesapjukkal a kapcsolatot, édesanyám és a mi családunk ápolja, gondozza, gyógyíttatja. Az édesapa próbálja a kapcsolatot velük felvenni, de továbbra sem válaszolnak.
Kérdésem az lenne, hogy az élettárs halála esetén édesanyám az öröklésből részesedhet-e ( bent maradhat-e a lakásban, közösen szerzett vagyonból részesedhet-e) valamint esetleg özvegyi nyugdíjra jogosult lehet-e. Ha igen, milyen formában,hogyan kell bizonyítani az élettársi kapcsolatot. Természetesen családunk célja nem a jogszerű örökösök kizsákmányolása, csak érdekelne minket, hogy az elmúlt 20 év után édesanyámnak jár-e valami az örökségből.
Ill. ügyvéd Úr mit javasol, az élettárs halála esetén édesanyám azonnal költözzön ki a lakásból, vagy jogosan tartózkodik-e benn a hagyatéki tárgyalásig.
Köszönettel: O.Szilvia
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.29. 16:41
De még mennyire!
laszloszabo
#
2018.05.29. 15:07
Össz-vissz a közös lakhelyül szolgált(szolgáló,mert az özvegy jelenleg is ott lakik) ingatlan a vagyon.Ő 70 %-ot akart,a feleség 50-50-et.Mivel elváltak már ,így az elhunyt örököse az édesanyja (egyéb rokon nincs) Ha az ügy érdekében ,megegyezik a két élő fél bármilyen arányban ,az gyorsít valamit ?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.29. 11:23
A közjegyző a hagyatéki leltár szerint adja át a hagyatékot - ha átadja. (Erősen biztatni kellene, hogy legalább ideiglenes hatállyal adja át, különben tényleg ördögi kör alakulna ki.)
laszloszabo
#
2018.05.29. 11:10
Mik az opciók ebben az esteben? A vitatott százalékos arány?
oligaliga
#
2018.05.29. 10:51
Az lenne a faramuci helyzet.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.29. 10:32
Csak a hagyatéki eljárást meg nehogy felfüggesszék, amíg a perben el nem dől, hogy mi tartozik a hagyatékba.
oligaliga
#
2018.05.29. 10:12
Ha már nem házastársak - jogerős a bontásról hozott ítélet - akkor a volt feleség nem örököl.
Közös gyermek nincs, de attól a férjnek még lehet mástól. Ebben az esetben a gyermek örököl.
Ha a férjnek nincs gyermeke vagy unokája, akkor a szülei egyenlő arányban. Ha az egyik szülő már nem él, akkor az ő részét annak a szülőnek a leszármazói öröklik. Ha a kieső szülőnek nincs leszármazója vagy nem örökölhet, akkor minden a másik szülőé, vagy annak leszármazóié.
A per félbeszakad mindaddig, amíg az örökös személye, és ezzel a peres fél jogutódja megállapítására sor nem kerül.
laszloszabo
#
2018.05.29. 09:57
Szép napot !
Házaspár válik ,a válást kimondták rész ítéletben,a per jelenleg vagyonmegosztásként fut.A volt férj 70-30 %.-ban szeretné elosztatni a vagyont a feleség 50-50.-ben.Közös gyermek nincs.Minap meghalt a férj.Új öröklési PTK szerint ilyenkor mi a helyzet ?
ObudaFan
#
2018.05.28. 12:20
Valóban nem , hiszen a kielégítési sorrendet és arányokat is figyelembe kell venni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.28. 11:58
„Ha igazolhatóan a tartozásokra fordítjátok a hagyaték vagyonát, akkor utána rajtatok már senki sem követelhet semmit. A többi így járt.”
Ez nem egészen így van.
drbjozsef
#
2018.05.28. 11:07
anton,
ha a gyámhivatal kekeckedik, akkor egyszerűbb, ha nem utasítjátok vissza a hagyatékot, és Ti intézitek a dolgot.
A fő szabály az, hogy az örökség tartozásaiért az örökös csak a hagyaték vagyonának értékéig felel, saját vagyonával nem, és elsősorban a hagyaték tárgyaival. Saját vagyon csak akkor érintett, ha a hagyaték tárgyai már nincsenek meg, de akkor is csak annak értékéig (ami ilyen esetben jelenthet problémát, mennyi is volt az az érték).
Esetetekben a legegyszerűbb, hogy átveszitek a hagyatékot, felveszitek a bankszámla összegét. Ezután az ingatlant felajánljátok a hitelező(k)nek, hogy elégítsék ki magukat belőle, vigyék, ha akarják, a felvett pénzt is kifizetitek az egyiknek (vagy a tartozások arányában szétosztva közöttük).
Ha igazolhatóan a tartozásokra fordítjátok a hagyaték vagyonát, akkor utána rajtatok már senki sem követelhet semmit. A többi így járt.
antonberger
#
2018.05.28. 10:53
Tisztelt Jogászfórum!
Tavaly év végén Édesapám elhunyt, a hagyatéki leltárban vagyonként egy 3 millió forintra értékelt ingatlan (nem szakértő értékelte csak a falu jegyzője, szerintünk nem ér 3 millió forintot) és 160 ezer forint bankszámla egyenleg szerepel. A hagyatéki teher 1 900 000 áruhitel, 320 000 bankártyahitel és 400 000 vételártartozás volt január végén, azóta valószínűleg már több. Öcsémmel úgy döntöttünk, hogy visszautasítjuk az örökséget mivel az ingatlan nehezen értékesíthető és szerintünk 3 millió forintot nem ér, illetve a vagyon alig haladja meg a tartozások értékét, ráadásul a tartozások értéke folyamatoson emelkedik, mivel mindegyik lejárt tartozás. Ha mi visszautasítjuk az örökséget, akkor kiskorú lányom a következő örökös. Sajnos a gyámhivatal nem járul hozzá, hogy a kislány nevében visszautasítsuk az örökséget, mivel szerintük a vagyonelemek összege összeadva nagyobb, mint a tartozások összege és hátrány éri a kislányt, ha nem fogadjuk el. Kérdésem az lenne, hogy ha a gyermekem lesz az örökös levonhatják-e a hitelezők a tartozások összegét az én saját jövedelmemből, esetleg megterhelhetik-e a mi saját tehermentes ingatlanunkat a tartozások összegével vagy csak a hagyatéki leltárban szereplő ház lehet a fedezet? Bekerülök én vagy gyermekem a KHR rendszerbe az örökölt tartozások miatt? Illetve a késedelmi kamatokkal növekedhet-e a tartozások összege ha én vagy gyermekem lesz az örökös? Mit tehetnék, hogy a gyámhivatal ne kényszerítse ránk az örökséget?
Köszönettel: antonberger
drbjozsef
#
2018.05.22. 17:08
HA érvényes, akkor tökmindegy, hogy elfogadják-e vagy sem.
De pont erre célzott ObudaFan, több és szigorú alaki követelménye van, ha bele akarnak, és ilyen miatt tudnak is esetleg kötni, akkor borul a dolog.
